Avagy digitális térből a fizikai világba, salesből a szerkesztőségbe - meg vissza. Digitális média, könyvpiac, rendezvényszervezés, mesterséges intelligencia, tartalomgyártás és üzleti modellek átalakulása. Starcz Ákos egyike azon kevés hazai szereplőknek, akik egyszerre több iparág fejleményeit látják át - és akik szerint most minden eddiginél gyorsabban változik a világ. A Digital Hungary Podcast vendégeként arról beszélgetett Csermely Ákossal, hogy miért lépett az Indamedia a hagyományos offline területek felé, mit tanult az AI-robbanásból, milyen jövőképe lehet a hírmédiának, és hogyan találkozik a mesterséges intelligencia a könyvkiadással.
Az esemény ugyanolyan médiafelület, mint egy portál
Az Indamedia eredendően digitális médiacég. Miért nyitott a hagyományos területek – könyvkiadás és rendezvények – felé?
Médiának tekintjük az eseményt is. Ha van online elérésed, felhasználóbázisod és márkaerőd, logikus lépés, hogy a digitális térből kilépj a fizikai világba. A rendezvények és a könyvkiadás erre két természetes út: kézzelfogható, élményalapú kapcsolódási pontok, ahol monetizálni tudod a tartalmi hatásodat.
A szeptemberi AI Summit 3500 résztvevővel a közép-kelet-európai régió legnagyobb MI-eseménye lett. Mitől sikeres egy ekkora konferencia?
Három év munka és jó időzítés. Az első rendezvény még csak 7–800 embert vonzott, egyetlen helyszínen. Az volt a kérdés, hogy mi ez, mit jelentenek a definíciók, és kicsit úgy voltak vele az emberek, hogy biztos majd egyszer megérkezik a mindennapi életbe, de még Amerikában van, itt pedig lesz még jópár évünk nélküle. Mára viszont másról szól a világ: nincsenek fizikai távolságok, nincs idő, azonnal itt van minden újdonság, ami átszövi az életünket. Most azok a cégek jönnek, akik üzletet látnak benne. Iparágak tucatjainak képviselői, mert az MI mindenkit érint. Három év alatt végignéztük, ahogy a „mi ez?” kérdéstől eljutottunk oda, hogy: „mit csináljak vele? hogyan építsek rá üzletet?”
Mesterséges intelligencia – a médiának veszély, a marketingnek óriási lehetőség
Mi az AI-robbanás legnagyobb személyes tanulsága?
Marketing- és ügynökségi oldalon az AI hatalmas segítség: gyorsítja a kreatívokat, a kampányoperációt, optimalizálja az eredményeket. A média szempontjából viszont óriási veszélyt jelent. A hírportálok forgalma jelentősen visszaesett, mert a felhasználók már nem kattintanak: megkapják a választ a keresőben vagy egy AI-felületen. A hagyományos üzleti modell – bejön az olvasó, elolvassa a cikket, látja a hirdetést – megbicsaklik. Arra épültek a modelljeink, hogy a social mediát alapvetően arra használjuk, hogy forgalmat a mi oldalunkra tereljük. Megtanultuk a Google csatornáit úgy használni, hogy a keresési szavakkal forgalmat generáltunk magunkhoz. Mindent arra futtattunk ki, hogy a felhasználó, az olvasó megérkezik hozzánk, elolvassa a tartalmat, megnézi a hirdetést: a hirdető boldog, mi is boldogak vagyunk, az olvasó is boldog. Ez viszont a hírfogyasztás új korszaka: nem tudjuk, hol vannak az olvasóink, honnan jönnek.
Mennyire drámai ez a változás?
Nagyon. Az Index napi real user számai két-három év alatt millió felettiről 7- 800 ezres tartományba estek. Nem a szerkesztőségek hibáztak – egyszerűen eltűnt a forgalomforrás. Ebben a kisebb ligában továbbra is mi vagyunk szerencsére a piacvezetők, de tudomásul kellett vennünk, hogy egy kisebb tortán kell osztozkodnunk. Ma az emberek már nem „felmennek egy oldalra”, hanem a social feedben vagy az MI-felületeken „beesnek” egy hírbe. Sokszor azt sem tudják, hol olvasnak. A következő évek legnagyobb kérdése: hogyan találjuk meg újra az olvasót?
Itt a SEO vége? Nem. De radikálisan átalakul
Mi lesz a keresőoptimalizálással?
A SEO marad – de megváltozik. Az AI-alapú keresés végre választ ad, nem 10 linket. Ha valaki azt kérdezi „hány fok lesz holnap?”, nem akar 1200 karaktert olvasni. Két mondat elég. Most bármelyik nagy nyelvi modell megoldása odateszi elénk a választ, a felhasználó pedig nem akar tovább kattintani a rohanó világában, nem akar hátteret, nem akar utánamenni, hogy miért. Ez a típusú tartalomgyártás tehát teljesen átalakul.
A könyvpiac konzervatív – az AI pedig éppen ezért fog sokat változtatni rajta
Könyvkiadás: megöli vagy megmenti az MI?
A könyvpiac hihetetlen mértékben óvatos. Ugyanez volt az e-könyveknél is, amikor mindenki azt hitte, hogy vége a Gutenberg-galaxisnak. Nem lett vége – beállt a helyére. Az AI három területen hoz ugrást: a fordítást gyorsabbá, olcsóbbá teszi – még nem tökéletesen, de egyre jobb minőségben. A szerkesztésben sok alapmunka automatizálhatóvá válik, a hangoskönyv-gyártásban pedig forradalmi változás várható. AI-val írt fikciót, tartalmat viszont a piac ma nem fogadja be. Ha nem ember készít tartalmat embernek, akkor az egész értékesíthetősége vagy értékállósága azonnal lecsökken.
Az AI-korszak alapjövedelmi dilemmája már itt van az ajtóban
Ha a kreatív ötlettől az eladásig, az adózásig a teljes értékesítési lánc összes láncszemét összekötjük – mert ma már mindegyikhez van valamilyen AI-tool – és kiesik az emberi munkaerő, akkor miből fognak könyvet, de bármit vásárolni? Hogy lesz fenntartató a rendszer?
Az agenti AI korában rengeteg humán erőforrás szabadul fel. Pár éven belül az alapjövedelem kérdése elkerülhetetlenné válik. Valóban: a technológia ma már teljes értékesítési, logisztikai, kreatív és pénzügyi láncokat képes automatizálni. Az átmenetet a társadalomnak kell megoldania. Ha tehát egy olyan világ köszönt be, ahol a kevesebb erőforrással ugyanazt a jószágmennyiséget elő tudjuk állítani, és a jövedelmeket tudjuk biztosítani, – sőt, még egy alapjövedelmet is tudunk biztosítani a társadalom bizonyos vagy akár teljes szegmensének – akkor lesz vásárlóerő, meg fogják tudni venni a könyvet is.
Saját sales house: stratégiai fegyver
Visszatérve egy kicsit a médiapiacra. Miért fontos saját értékesítőház?
Mert a globális platformok elszívják a pénzt a hazai médiából. Az önálló sales house-ok révén az Indamedia egyszerre tudja kiszolgálni a nagyügynökségi igényeket és a saját új üzletágait, így a könyvkiadást, illetve rendezvényeket. A nagy ügynökségek kiszolgálása és a nagyügynökségi partnerek a megtartása kapcsán az Indamedia, vagy jogelődje, a CEMP mindig is élen járt. A mi sales csapatunk volt az, aki ezt a piacot legjobban tudta monetizálni a digitális világban. Ez nem változott, a világ viszont változik, így behoztunk emellé egy olyan belső sales house-t, ami az új termékeinket – könyv, esemény – képes eladni. Ez nem ugyanazt a skillt, gondolkodásmódot, nem is ugyanazokat a kollégákat igényli. Az új belső sales house segítségével viszont ezeket a direkt értékesítéseket, ügyfeleket vagyunk képesek jól kezelni. A modell alapja pedig egy új működési filozófia: Pingpongozás a szerkesztőség, a kreatív és a sales között. Nem a sales mondja meg, miről írjanak az újságírók, de visszajelzéseik alakítják a formátumokat.
Indaplay: hazai streaming válasz a globális szereplőkre
Az Inda csoport portfóliójában van “hagyományos” online média, podcast, vodcast, rendezvény, könyv. A következő lépés akár egy újkori on-demand tévé is lehetne…
A hagyományos lineáris tévé a stratégiai gondolkodásunkból teljesen kiesik. Arra viszont, hogy a mozgóképes és a hangzó tartalmainkat valamilyen módon összefogjuk, nagyon komoly lépéseket tettünk. Így a mozgókép és hangzó tartalom saját platformra költözött. Ez az Indaplay, ami egyszerre gazdasági döntés és stratégiai kísérlet arra, hogy a cég visszavegye a kontrollt a bevételei felett. Egy saját felület, amit mi ágyazunk be, és a hirdetőinkkel tudunk megtölteni. Kiemelkedően sikeres termékfejlesztés, amely kijelöli az utat a jövőnk felé. Ha a úgy tetszik, ez egy stream platform.
A hirdetők hajlandók többet fizetni a márkabiztos környezetért
A hagyományos reklámon túl a minőségi tartalomra mennyire maradt meg a hirdetők részéről az igény?
A minőségi tartalomra továbbra is van igény. A natív tartalomfejlesztésre külön belső ügynökséget tartunk fent, és a hirdetők értik, miért drágább – és miért hatékonyabb – ez a műfaj. Ők még hisznek a márkaépítésben – és fizetnek is érte. A brand safety ma felárat ér.
Mi volna az a három kívánság – az olvasóknak, a hirdetőknek és médiapiacnak, amit 2026-ra megfogalmazna?
Az olvasóknak azt kívánom, hogy legyen elérhető számukra minőségi, érdekes, hiteles magyar tartalom – és maradjon meg az igényük is erre. A hirdetőknek azt, hogy őrizzék meg azt a szakmai szemléletet, amivel ma még felismerik: a helyi tartalom előállítása csak akkor maradhat fenn, ha a hazai szereplőkben is bíznak, nem csak a globális platformokban. A hazai médiának – benne az Indamediának – pedig azt, hogy a közeg találja fel magát az AI-korszak kihívásai között, és legyen ereje több lábon állni, új bevételi modelleket építeni, hogy fennmaradjon a minőségi magyar tartalom.
Starcz Ákos szerint a képlet egyszerre egyszerű és félelmetes: a média, a könyvpiac és a marketing egyszerre áll történelmi elágazásnál. A mesterséges intelligencia nem jövő, hanem a jelen. A nagy kérdés már nem a „mi ez”, hanem az, hogy ki tud alkalmazkodni hozzá, milyen gyorsan és milyen üzleti modellel. Mindeközben kisebb tortán kezdünk osztozni. Aki nem talál új utakat, nem marad a piacon.
A beszélgetést podcast formájában ITT lehet meghallgatni.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
