Volt egyszer egy szofista az ókori Görögországban, aki azt tanította: az igazság másodlagos, a meggyőzés a cél. Platón vitázott vele. A 20. században Edward Bernays már rendszerré szervezte ezt a gondolatot: a PR, a spin és a pszichológiai alapokon tervezett üzenetek világa iparággá vált. Azóta sok minden átalakult a kommunikáció eszköztárában, egyetlen tényező azonban változatlan maradt: az emberi természet.
Erre a felismerésre épül a március 25-i DigitalHungary Klubnap. Kommunikáció ugyanis nem csupán az, amikor beszélünk. Üzenet az is, amikor hallgatunk, amikor kivárunk, amikor látszólag egyetértünk, miközben mást cselekszünk. Minden viselkedés kommunikáció. Mindössze az a kérdés, hogy ki képes tudatosan irányítani ezt az üzenetet.
Az elmélettől a gyakorlatig
A nap első felében öt előadás és egy szakmai fórum rajzolja fel a stratégiai kommunikáció teljes ívét az elméleti alapoktól a gyakorlati eszköztárig. (A teljes program PDF itt!)
A programot Csermely Ákos vitaindítója nyitja, amely Paul Watzlawick klasszikus axiómájára épít: nem lehet nem kommunikálni.
Antalffy Péter előadása történeti perspektívát ad a témának, bemutatva, hogyan vezet a görög retorika hagyománya a mai algoritmusvezérelt kommunikációs térig.
Aczél Petra az emberi viselkedés mélyebb rétegeibe vezeti a hallgatóságot. Előadásában arra keresi a választ, hogy miért hatnak erősebben a negatív üzenetek, hogyan működik együtt a félelem és a megoldás ígérete, hol húzódik a határ a meggyőzés és a manipuláció között.
Bőhm Kornél a kríziskommunikáció stratégiai szerepét mutatja be. Megközelítése szerint a válsághelyzetek kezelése nem egyszerű tűzoltás, hanem tudatosan építhető kommunikációs stratégia, amelynek pszichológiai alapja a veszteségtől való félelem, az úgynevezett loss aversion.
Szabó Béla egy olyan kérdést tesz fel, amely a marketing szakma jövőjét érinti: milyen szerepe lesz a marketingnek az AI korszakában. Megközelítése szerint a marketing nem kreatív játszótér, hanem a vállalati túlélés egyik legfontosabb eszköze. Azok a szervezetek, amelyek ezt felismerik, komoly versenyelőnyre tehetnek szert.
A délelőtti blokkot egy közös fórum zárja a narratíva erejéről, Maczelka Márk (SPAR), Aczél Petra, Bőhm Kornél és Szabó Béla (Magyar Telekom) részvételével.
Gyakorlat, kutatás, valódi döntések
A nap második felének központi kérdése látszólag egyszerű: jelenlét vagy hatás? A kettő korántsem azonos. A márkák ma egyszerre próbálnak jelen lenni minden új közösségi platformon (TikTok, Substack, a LinkedIn), miközben sokszor azt érzik, hogy mindig egy lépéssel lemaradnak.
Perjés Tamás erre az alkalomra készített friss kutatása a médiacsatornák iránt érzett bevonódás és a reklámokra fordított figyelem kapcsolatát vizsgálja. Az eredmények több ponton is meglepő következtetésekhez vezetnek.
A kutatási eredményeket szektoriális esettanulmányok követik. A telekommunikáció, az FMCG, az ügyfélkapcsolati rendszerek, a belső kommunikáció, a B2C PR és a klasszikus vállalati PR területéről érkező szakemberek rövid, koncentrált prezentációkban mutatják be saját dilemmáikat és döntési helyzeteiket. A bemutatott eseteket Teremi Balázs reflektív opponálása kíséri. (A teljes program PDF itt!)
A második blokkban valódi szektorok valódi dilemmái kerülnek az asztalra:
Barta Attila (Magyar Telekom), Szántó Balázs (Noguchi), Kovács Nándor (4iG),
Spiegel György (Borsodi) és egy klasszikus PR-eset. Rövid, koncentrált prezentációk. Teremi Balázs opponál – és már biztosított is, hogynem húz kesztyűt hozzá
A záró fórum kimondja, amit sokan kerülgetnek?
A kommunikációs tér átalakulása alapvető kérdéseket vet fel a hitelességről. A hagyományos média iránti bizalom csökken, az influencerek mellé új szereplőként zárkózik fel a mesterséges intelligencia. Ebben a környezetben különösen fontossá válik a kérdés: kinek hisz ma valójában a tartalomfogyasztó?
A mennyiségi tartalomgyártás kora lezárulni látszik. Az algoritmusok által generált tömegtermelés nem képes valódi figyelmet teremteni. A kulcskérdés ezért az, milyen tartalom képes valóban megállítani a doomscrollingot?
A záró fórum résztvevői vállalati döntéshozói perspektívából válaszolnak ezekre a dilemmákra. Balázs Ildikó (Auchan), Károlyi Zsuzsa (E.ON), Szántó Balázs (Noguchi), Szigeti Péter (MMSZ) és Szinai Ádám (CIB Bank) saját tapasztalataikon keresztül mutatják be, milyen kommunikációs döntések születnek ma a nagyvállalatoknál.
DigitalHungary Klub Regisztráció:
2026. március 25. | 14.00–20.00
Publicis székház
![]() |
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
