Mit jelent itt az értéklánc?
Egy előre meghatározott célhoz vezető utat vizsgálunk. Az ötlettől a megvalósításig.
Végigvesszük a láncszemeket:

• Hol keletkeznek az adatok?
• Hogyan dolgozhatók fel?
• Hol és miként illeszkednek be a rendszerünkbe a mesterséges intelligencia-vezérelt alkalmazások?

Mindezt úgynevezett “fikciós esettanulmányokon” keresztül mutatjuk meg – ahol a történet lehet elképzelt, de az alkalmazott MI-eszközök – toolok – nagyon is valósak.

Filozófia nélkül nincs stratégia
A történelem számtalanszor bizonyította: elmélet és filozófia nélkül nincs előrelátás. Lehet tüzet oltani, lehet kampányt optimalizálni – de stratégia csak akkor születik, ha van gondolati alap.  (Figyel rövid reklám: a klubnap teljes program itt: KLIKK)

Ezért a nap íve világos: Filozófiától a hazai rögvalóságig. Adat által elembertelenedve.
Az embertelen értéklánc az embertelen kereskedelem, az embertelen marketing és az embertelen fogyasztó “szentháromságából” alakul digitális kánonná.
Személyes adatainkat – amelyeket tudatosan adunk meg vagy észrevétlenül hagyunk magunk után – begyűjtik a határokon innen és túl működő rendszerek. Mi magunk vagyunk az adatforrás: a mobilunk, az autónk, az óránk, az online mozdulataink.

Azé lesz az ország(unk), akinél az adat van.
Adatóceánok keletkeznek. De kik halásznak bennük? Nemcsak mi – hanem a határtalan vállalatok: Alza, Kifli, TikTok, Facebook, LinkedIn, Google… Nekik térkép e tájék.
És a térkép birtokában elviszik a lojálisnak hitt fogyasztóinkat. Pedig számunkra a vásárló nem csak adatpont. Ismerjük az utcáját, a hangulatát, a városát. Velünk él. De nem tőlünk vásárol…

Az eltorzított igazság fájdalmas valóságot szül

A siker 3+1 pontja után itt az 5 tényező!

A legutóbbi klubnapon a siker képletéről beszéltem: kapcsolatok, tudás mint pajzs, ember- és önismeret, valamint a teljesítmény szintézise.
Most, nyitó előadásomban öt tényezőt hozok, amelyek szerintem a boldogulásunk kulcsai:
1. Önismeret – és a lyukas cipő.
2. Piaci helyzetünk reális értékelése.
3. A külső triggerek hullámhatásainak felismerése és a megfelelő kezelése
4. Megoldásfókusz a picsogás helyett.
5. A versenypiac és a szabályozás felelőssége.
Az előadásoimba kimondott torzítatlan igazságok tompíthatják a rosszul örzött valóságot.
Mindegyik egyötödnyi súllyal szerepel a „100-as boldogulás-listánkon”. Ha négy rendben van, az ötödik már kevésbé kritikus.

A klubnapot négy részre osztottam:
– Filozófa: Filozófusok a magasból – opponensek a földön
– Phygitáltól a kvantummarketingig: A földhözragadt ember az MI árnyékában
– Fikciós esettanulmányok az embertelen értékláncról
– Filozófiától a RÖGVALÓSÁGIG

Filozófusok a magasból – opponensek a földön
Félünk a mesterséges intelligenciától? Sok MI-szakértő van már.
De hol tartunk a gyakorlati alkalmazásban? A gép nem hibázik – csak az ember. Ha rossz adat kerül a rendszerbe, az egész döntéshozatalt torzíthatja.
Az MI-t antropomorfizáljuk, érzelmekkel ruházzuk fel – miközben lehet, hogy csak az adatmintázatok illúzióját látjuk értelemnek.

Megkérdezzük, hogy valóban lehet-e a mesterséges intelligenciának érzelmi intelligenciája, vagy csak ez is egy antropomorfizált, adatlapú, a technika érzelemmentes megnyilvánulása nyújtotta szemfényvesztés. Ami viszont – ha nem figyelünk – nagyon is veszélyes.
Mert az adatvezérelt döntés helyénvaló. Az érző lénynek képzelt gépnek átadott döntés már nem biztos.
Szvetelszky Zsuzsa, Rab Árpád és Tölgyes László András filozófiai alapokról közelítenek. Az opponensek ötperces reakciói pedig visszahozzák a gondolatokat a napi gyakorlat talajára.

Phygitáltól a kvantummarketingig: Dinamika. Párbeszéd. Közös gondolkodás.
A klasszikusnakl mondható versenypiaci kapiitalizmus a megfigyelési kapitalizmus váltja fel? Mi lehet a versenypiac 10 törvénye, miképpen alakul át és válik a megfigyelési kapitalizmussá? Berezvai Zombor összehasonlító elemzése választ ad majd mindenre, addig is álljon itt néhány érdekes gondolat a témában:
A megfigyelési kapitalizmus egy új kapitalizmusforma, ahol a profit forrása a megfigyelés. A felhasználó sokszor nem ügyfél, hanem adatforrás. Aszimmetrikus hatalom jön létre: ők sokat tudnak rólunk, mi keveset róluk.

A hatásának kockázatai lehetnek:
– a magánszféra leépülése
– az autonómia csökkenése
– a manipuláció
– és a társadalmi bizalom sérülése

Tarts most károgónak és én boldogan fogok – a felgyorsult változások miatt csupán-  2-3 év múlva bocsánatot kérni a következő kérdésemért:
Valóban a “határtalanok” a „gigaglobálisok” fölé nőhetnek a mindenkori kormányok fölé? Ők fogják befolyásolni életünket és döntéseinket? 
Lehet. De a pánik helyett tudásra van szükség.

Vásárlói lojalitás – tényleg? Miért hívunk valamit lojalitásnak, ha a hűség hiányzik belőle?

Szép új TEMUBA csomagolt világ!
A TEMU sikere hűtlenséget jelent – vagy csak jobb ajánlatot? A valódi lojalitás talán ott kezdődik, hogy mi vagyunk hűségesek a vásárlóinkhoz. Hogy ők ne a határon túli kereskedőket, hanem a hazai kereskedőket, piactereket válasszák.  Mert a lojális vásárló az, aki akkor is a vásárlónk marad, és hirdet bennünket, ha más kereskedőtől jobb ajánlatot kap.
Miben lehetünk többek a „TEMUK”-nál? Hogyan védi a márka és a reputáció a lojalitásprogramot?

Weiler Péter barátom nemrég szervezett egy kiállítást “Temu Wishlist” címmel. Ezt továbbépítve egy extrém performansz keretében most elmeséli, hogy miért fogjuk boldognak érezni magunkat egy ideig a Huxley-i és Orwelli világ helyett Temuba csomagolva és – akár e két csodálatos, “jósregény” végén – miként szeretnénk majd kitörni belőle. (Itt fogok még pár könyvet ajánlani)

A Kvantum marketing
Mit jelent? Egy fénysebességgel működő, határtalanul vezérelt kereskedelmi értékláncot, ahol már nincs szükség médiára – csak adatra.

Mondovics Pétertől azt kérdezem: Ha a termelés gépesített lesz, az automat embertelen termeléksben nem kell dolgoznia majd az embereknek mindenki csupán alapfizetésből él, a középosztály elvékonyodik, és minden adatvezérelt – akkor a “megfigyelési kapitalisták” honnan tesznek szert profitra, mitől lesznek gazdagok?
Javasolom mindenesetre, hogy a válaszért olvassátok el a Michel Houellebecq megsemmisülni című könyvét is. Rendkívül tanulságos!

Research Hungary – valós adatok bemutatója, csak itt erre az alkalomra

A Research Hungaryben az NRC képviselője, Molnár Zoltán friss kutatással érkezik hozzánk:

• Hogyan oszlik meg egy ember 24 órája online és offline tér között?
• Milyen hatások alapján döntünk?
• Hol csúszunk át a virtuális és valós világ között?

Digitális detox és önismeret – útban a Digitális rögvalóság felé
A “Földhözragadt”, az embert, a fogyasztót vizsgáló témáink és Szabó Edit “Digitális detox vs. digitális kényelem” mottójú, valamint Harangozó Ferenc “Az önismeret a digitális térben” című előadását követően átmenetelünk digitális rögvalóságba:

9 perces fikciós esettanulmányok következnek a teljesen embertelen, mesterséges intelligencia által vezérelt és/vagy optimalizált értékláncok vagy értékesítési láncok kapcsán. Fontos: Az értéklánc, a kampány, vagy értékesítési lánc fikció, de a benne felhasznált MI tooloknak már teljesen valósnak kell lenniük!

A fikciós esettanulmányok előadását követően opponál és kérdéseket tesz fel Mondovics Péter (Nem árt tudni, hogy az embertelen értéklánc és a kvantum marketing nem egymástól idegen: mind a kettő a megfigyelési kapitalizmus egy-egy alkotóeleme!)

2026 – Visznek vagy megyünk? Kis ország, kis piac, nagy globális verseny. HAMM?

Magyar vállalkozóként, európai állampolgárként tarthatunk attól, hogy két vállra fektet minket egy GIGAGLOBÁLIS rendszer, ahogy a BYD és társai kicsinálják a német autógyártást. Az erősebb kutyának erősebb AI rendszere van, legyőzi a többieket! Persze a Temu-modell és még sok más tényező is szerepet játszik a mesterséges intelligencián kívül (olcsó munkaerő, másolt termékek stb…), de ez a kombó látványosan rombolja a hazai cégek, boltok forgalmát. Ahogy annak idején a plázák érkezesétől féltettük a belvárost, most már a teljes fizikai kereskedelem veszélyben van. Mit látunk tehát, mit hoz 2026 a kereskedelemben, az interneten?

Kapcsolódjunk a nagy AI-rendszerekhez? Vagy építsünk sajátot?
A világot nem tudjuk megváltoztatni. De benne a saját mozgásterünket igen.
Beszélhetünk a kereskedelem, a marketing új helyéről – de előbb tisztázzuk:
Hol tart a magyar versenypiac úton Digitália felé?

Zárjuk a napot egy szókimondó fórummal!

A kérdés egyszerű:  Visznek – vagy megyünk?

Ez a februári DigitalHungary Klub.
Filozófiától a rögvalóságig.

Gondolkodjunk együtt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!