A blokk célja nem az volt, hogy „AI-showreelt” lássunk, hanem hogy azt vizsgáljuk mi történik, ha egy kampány, egy webshop, egy márkaépítés vagy akár egy filmgyártási folyamat mögül kivesszük az embert, és AI eszközökre bízzuk a döntéseket. Végig ott lebegett a teremben a kérdés, hogy ha a lánc működik, de nincs benne emberi kontroll, az még stratégia, vagy inkább automatizált sodródás?

Médiatervezés – Pál István (Lounge Group)
Pál István egy ingyenes AI agenttel tervezett 100 millió forintos médiatervet egy termékbevezetéshez, gyors ismertséggel és azonnali konverziós céllal. Az eszköz egy perc alatt hozta a választ, digitális túlsúllyal (kereső, social, online videó/OTT, programmatic), minimális influencer marketinggel és kisebb arányban rádió és outdoor hirdetésekkel. Strukturált, arányos, „tankönyvi” tervet adott rekordidő alatt. Viszont, végzetes hibát követett az AI. Nem kérdezett vissza. Nem érdekelte, mi a termék, ki a célcsoport, mikor fut a kampány.
Publikus adatokból dolgozik, amelyek között rengeteg a pontatlan információ, és nem fér hozzá azokhoz az iparági szoftverekhez és tapasztalati tudáshoz, amelyekből a valódi médiatervezés építkezik. Pál tömören foglalta össze: „Az AI akár médiatervező is lehet. Az ember viszont képes gondolkodni.” 
Mondovics Péter az előadás után azzal az éles kérdéssel érkezett, hogy mi lenne, ha az AI minden szükséges adatot megkapna? Pál István szerint ebben az esetben kiválthat bizonyos feladatokat, de valódi eredményhez kontextus, tapasztalat és felelősség kell, különben könnyen „kiégeti” az ügyfelet.

Kereskedelmi értékesítési lánc – Rédey Iván (FullCommerce Consulting)
Rédey Iván webshopos fikciója azt mutatta meg, mennyire standardizálható ma már az e-kereskedelmi infrastruktúra. Egy promptból felépülhet egy AI-asszisztált webshop, hiszen a „must have” elemek sablonosak.
Az igazán érdekes rész az volt, amikor egy beszállítói Excel alapján generált komplett, magyar nyelvű termékoldalakat, képpel, leírással, paraméterekkel. Itt kevesebb volt a generatív „varázslat”, inkább automatizált workflow, amely gyorsabb és skálázhatóbb a manuális munkánál.
Az AI segíthet beszerzésben, dinamikus árazásban, fulfillmentben, de amikor Mondovics azt kérdezte, mi történik, ha a webshop-tulaj nem tech-affinitású, a válasz realista volt: affinitás nélkül nem fog menni. Az AI inkább asszisztens, nem önjáró üzletvezető.
Az AI-alapú keresésre optimalizálás (SEO mellett GEO-logika) még gyerekcipőben jár, de már látszik, hogy nemcsak Google-re, hanem AI-agentekre is optimalizálni kell.

Közösségi kommunikáció – Éless Dénes (Szerencsejáték Zrt.)
Éless Dénes a fiktív, Lumina világítástechnikai cég történetén keresztül mutatta be a vibe economy jelenségét. A cég az AI-vásárlás térnyerése miatt padlóra került, majd nem specifikációval és árral, hanem hangulattal tért vissza.
A „vibe exchange” modellben a közösség osztja meg otthonai hangulatát, mikroinfluencerek (vibe kurátorok) építik a márkát. A siker az emberek közötti rezonanciából jön, a technológia csak háttér.
Tanulsága egyszerű, de súlyos: „Az algoritmusokat ne próbáld legyőzni – embereket kapcsolj össze.”

Mesterséges intelligencia és a film – Hegyi Nóra (Kolibri Pictures)
Egy orvosi edukációs film példáján keresztül láthattuk, hol bukik meg a generatív AI. Piac- és versenytárselemzésben pontatlan, vizuális generálásnál anatómiai hibák, széteső mozdulatsorok, konzisztencia-problémák jelentkeztek.
Fotórealisztikus orvosi jeleneteknél a Midjourney nem értette a szituációt, a videók szétestek, a szereplők egyik jelenetről a másikra cserélődtek. Animációval és részfolyamatok automatizálásával lehetett javítani, de a végkövetkeztetés szerint az ember még mindig megkerülhetetlen a videógyártásban. Az AI workflow-t gyorsít, de nem pótolja az értelmezést és a szakmai felelősséget.

Embertelen márkázás – Erős Attila (Dot Creative)
Egy fiktív üdítőmárka (Nova) bevezetésén keresztül az AI korrekt pozicionálást, perszónákat, médiatervet és vizuális koncepciót adott. Sőt, zenével és felirattal ellátott videót is generált.
A veszély azonban itt is az átlagosodás, hiszen az AI mintázatokból dolgozik, hajlamos a középmezőt újratermelni. Ha mindenki ugyanazt a logikát használja, a márkák is egymáshoz hasonulnak.

Mit élvez a fogyasztó? – Bánki Attila (Vermis)
Egy illatalapú alvássegítő balzsam AI-first fejlesztési folyamatát mutatta be Bánki Attila. Az AI segített trendeket azonosítani, review-kat szintetizálni, USP-ket generálni, nevet és csomagolási ötleteket adni.
De a legkritikusabb ponton, a validációnál nem segített. Nem mondja meg, ha rossz az ötlet. A keresletet klasszikus eszközökkel (Keyword Planner, SEMrush, platformtesztelés) kellett ellenőrizni.
Az AI négy óra alatt strukturált gondolkodási alapot adott, de piacot nem teremtett.

Mikorra fogunk ideérni? – Darázs Attila (ADDICT Interactive)
Darázs Attila azzal hűtötte a hangulatot, hogy messze vagyunk az általános mesterséges intelligenciától. A mai AI nyelvben és képekben erős, de nem „érti” a valóságot, csak szintetizál.
A generatív AI tartalmi munkák tömegét veheti át, főleg junior szinten, de az agentic, autonóm döntéshozó rendszerektől még távol vagyunk.
Mondovics zárókérdése a döntések kiszervezésének veszélyeiről szólt, amire nem kapott megnyugtató választ. A konklúzió inkább józan volt, miszerint a technológia gyorsan fejlődik, de az emberi hibázás lehetősége továbbra is korlátlan.

A Menetelés Digitáliába blokk végül nem az AI mindenhatóságáról szólt, hanem a határairól. A generatív rendszerek gyorsítanak, optimalizálnak. De ahol kontextus, felelősség, valódi piaci tét és kreatív ugrás kell, ott ma még egyértelműen látszik, hogy az ember nem tűnt el az értékláncból, legfeljebb a végén áll, és figyel.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!