Cimke: Magyar Telekom

1. oldal
  • Ebben az adásban egy olyan szakemberrel beszélgetek, aki kérdezőként – azaz televíziós szerkesztőként, műsorvezetőként – 25 évet töltött el a médiában, válaszadóként - azaz vállalati kommunikációs igazgatóként - pedig 2022-től dolgozik a Magyar Telekomnál. Beszélgetőtársam ez alkalommal: Holló Márta.

    Interjúk
  • A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum a kortárs művészeti profiljának 30 éves jubileuma alkalmából a Magyar Telekom támogatásával rövidfilmes pályázatot hirdet Pár perc kortárs címmel.

    Kultúra
  • A magyar háztartásokban közel 2,7 millió használaton kívüli okostelefon porosodik a fiókok mélyén, miközben ezek a készülékek értékes, szinte teljes egészében újrahasznosítható nyersanyagokat tartalmaznak. A Magyar Telekom nyári kampányával most arra ösztönzi ügyfeleit, hogy tegyenek egy lépést a környezettudatosság felé: a feleslegessé vált mobilok és tabletek leadásával értékes nyereményeket – egymillió forintos utazási utalványt, Decathlon utalványt vagy egy Szoboszlai Dominik által dedikált labdát – vihetnek haza a résztvevők.

    Üzlet
  • Nyolcszorosára növelte a Magyar Telekom a Puskás Aréna teljes területén elérhető 5G hálózatának kapacitását, melyet hazai ügyfelei és a Budapestre érkező külföldi szurkolók 2026. május 30-án, az UEFA Bajnokok Ligája budapesti döntőjén használhatnak először. Ugyanezen a napon a Telekom országszerte is megnyitja a nyárra 5G, valamint gigaerős vezetékes hálózatát ügyfelei számára.

    Üzlet
  • A Magyar Telekom legújabb kampányában arra ösztönöz, hogy a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia segítségével lépjük át saját határainkat, és vegyük kezünkbe az irányítást céljaink elérése érdekében. A Szoboszlai Dominikkal és a freestyle bajnok Gregoval forgatott kampányfilmben a főszerep az akaraté, a kitartásé és a fejlődést segítő digitális eszközöké, amelyeket, ha jól használunk eljuttathatnak akár egy lakótelepi focipályáról indulva Szoboszlai Dominik méltó partnerévé.

    Marketing
  • A Magyar Telekom immár nyolcadik alkalommal bizonyult a hazai telco szektor legvonzóbb munkahelyének a Randstad Employer Brand Research friss kutatása alapján. Míg a telekommunikációs ágazat országos szinten továbbra is népszerű szektor, a Telekom többek között jövőálló, skill-alapú működéssel és az egyéni fejlődést ösztönző self-tuning szemlélettel mutat utat a munkaerőpiacon.

    Marketing
  • A figyelem drága, a mérés sokszor félrevezető, a technológia pedig gyorsabb nálunk – mégsem helyettünk gondolkodik. Barta Attila, a Magyar Telekom média- és adatelemzési csoportjának irányítója szerint a médiatervezés korszaka után ma inkább kapcsolódást kell tervezni: nem csatornát, hanem hatást. Az adat megkerülhetetlen, de önmagában kevés: intuíció, empátia és bátorság kell ahhoz, hogy a márka zaj helyett relevanciát építsen. A CTV rövid távon nagyot nőhet, de a „zajmentesség” szerinte gyorsan luxuscikké válik – miközben a retail média a Telekomnál egyelőre még a prioritási lista sereghajtója.

    Interjúk
  • Szabó Bélához, a Magyar Telekom Márka- és Kommunikációs igazgatójához régi, vitákkal teli, de barátsággá nemesedett szakmai kapcsolat fűz. Sokszor ültünk már egymással szemben - konferencián, stúdióban, kávé mellett -, és sokszor nem értettünk egyet. Ami talán a legjobb alap egy közös gondolkodáshoz.

    Interjúk
  • Az Ookla Speedtest mérése alapján a Magyar Telekom rendelkezik Magyarországon a legjobb és leggyorsabb vezetékes hálózattal. A vállalat vezetékes hálózata immáron több mint 4 millió gigabitképes hozzáférési ponton keresztül érhető el a háztartások és vállalkozások számára, mely számot további 300 ezer optikai ponttal bővíti 2026 végéig a Telekom. A társaság az elmúlt 5 évben több mint 300 milliárd forintot költött hazánkban mobil-, és vezetékes hálózatainak infrastruktúra fejlesztésére.

    Üzlet
  • Van, amikor egy marketinges beszélgetés úgy indul, mint egy vers. “Bekapcsolódás egy irdatlan áramkörbe, amelynek drótvezetékei a megírhatatlan időkig nyúlnak hátra.” * Csermely Ákos ezúttal Barna Péterrel, a Magyar Telekom márkainnovációkért felelős csapatának vezetőjével beszélgetett – és mire észbe kaptak, már nem csak kampányokról volt szó, hanem figyelemről, nyelvről, kultúráról, hűségről. Meg arról, hogy a márka lehet-e több, mint jól megírt történet: lehet-e nagy elbeszélés, amelyben a néplélek nem célcsoport, hanem közös kód. Barna Péter irodalomelmélet felől érkezik a márkavilágba. Szabó Lőrinc egy sora 17 éves korában „kapcsolta rá” az irodalomra, azóta is úgy gondolkodik: a jó szöveg nem simogat, hanem átír. Ha pedig a kultúra elég erős, akkor nem díszlet a kommunikációban, hanem a különbözőség utolsó biztosítéka a figyelemgazdaság zajában. A beszélgetés címe provokatív kérdésként áll előttünk: „A valóság reprezentációja megelőzi a valóságot? Mi vezet ki a Mátrixból?” A válaszok valahol félúton születnek stratégia és költészet között: purpose és felelősség, adat és atipikus, humor és menedék.

    Interjúk