Folytatjuk beszélgetésünket Rab Árpád jövő- és trendkutatóval, aki a szakmája alapvetéseinek tisztázása után mélyebbre kalauzol minket a jövő- és trendkutatás gyakorlati alkalmazásában az üzleti szférában.
Vajon mennyire veszik komolyan a cégek a jövőkutatást? A nagyobb vállalatok évekre előre készítenek üzleti tervet, de mennyire alkalmazzák a trendkutatás eszközeit, hogy maximalizálhassák az eredményeiket? Milyen szempontokat vesznek még figyelembe a gazdasági fókuszon túlmenően, és mennyire követik a legnagyobb technológiai vállalatok jövőkutató stratégiáit?
A legtöbb vállalat fél az esetleges kudarcoktól, így sok esetben nem vállal kockázatot. Rab Árpád szerint ugyanakkor pont azért kell a jövőbe tekinteni és több szempontból megvizsgálni a trendek alakulását, mert bár egy-egy lépés középtávon veszteségesnek tűnhet, hosszú távon vizsgálva ismét nyereséggel számolhatna az adott cég. Kérdés azonban, hogy hogyan érjük el a lehető legbiztosabban ezt a célt? Milyen lépései vannak a trendkutatásnak, hogyan áll össze a jövő mátrixa, és abba hogyan illeszthető be időben és infrastrukturálisan jól egy tervezett projekt? A projekt felhasználhatóság- vagy megoldás-fókuszú legyen? Vajon a hatékonyság fog számítani, vagy valamelyest lazítani kell a perfekcionista törekvéseken a siker érdekében? Egy jövőbeni fejlesztés kapcsán mikor beszélünk evolúcióról és mikor forradalomról? Mindenki számít, vagy minél szűkebb egy célcsoport, annál profitábilisabb lesz a termék? Mi a helyzet akkor, ha nagyban gondolkodunk? Nagyot is bukhatunk? Hogyan tervezhetünk úgy, hogy végül egy esetleges bukás is a hasznunkra váljék?
Ilyen és ezekhez hasonló dilemmákat fejtegetünk a jövő- és trendkutatás szemszögéből Rap Árpáddal folytatott beszélgetésünk folytatásában, aki mindezen felül a különböző érdekszférákról, a médiatudatosságról és a jövő különböző alapokon nyugvó megítéléséről, mint meghatározó befolyásoló tényezőkről, a technológiák eszközként való használatának és a generációkon belüli fejlesztésnek a fontosságáról, a mesterséges intelligencia jövőkutatásban várható szerepéről, valamint annak generális fejlődéséről is szót ejt. Kiemeli egyúttal a személyes fejlődés fontosságát, ugyanis eljön az idő, amikor a marketingeseknek már nem minket, hanem az intelligens digitális személyi asszisztensünket kell elérniük, valamint azt is kifejti, hogy hogyan lehet majd több egy hús-vér jövőkutató az egyre többet tudó gépeknél.
„Az alapstruktúrák nem változnak, csak a megoldási stratégiák, valamint az értékrendszer változik. Nekünk jövőkutatóknak azt kell vizsgálnunk, hogy ennek következtében az emberek hogyan gondolkodnak máshogy, milyen folyamatok zajlanak a mélyben. Én óvatos vagyok az értékítéletekkel, egyúttal optimistán tekintek a jövőbe, mert látom, hogyan működik. Ha képesek vagyunk kreativitásra és gondolkodásra, akkor kiélvezhetjük az időt, amit a gépek adnak majd nekünk” – mondja egyebek mellett Rab Árpád jövő- és trendkutató.
Figyelem!
A podcast beszélgetés első része ITT érhető el.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!