Szinte minden vármegyében nőtt a meghirdetett állások száma a második negyedévben a tavalyi adatokhoz képest. A rég látott, kiemelkedően magas munkavállalói aktivitás pedig valamelyest csillapodni látszik az ország összes régiójában – derül ki a Profession.hu friss, negyedéves jelentéséből.
A munkahelyi biztonság az anyagiaknál kezdődik, és a közegnél folytatódik – ebben minden generáció egyetért. A legfiatalabbak emellett fejlődési lehetőséget, a legidősebbek pedig kiszámítható, pontosan tisztázott feladatkört várnak el azért, hogy biztonságban érezzék magukat. Azok a cégek vonzóak számukra, akiknek stabil a működésük és emellett emberközpontúan képesek működni – derül ki a Profession.hu új országos reprezentatív kutatásából.
A vállalatok eredményessége ma már nem kizárólag a bérezésen múlik, mutatnak rá nemzetközi kutatások. A Deloitte 2024-es Global Human Capital Trends felmérése szerint azok a szervezetek teljesítenek jobban, amelyek tudatosan foglalkoznak munkavállalóik jóllétével, ami egyre inkább az ESG-megfelelés kulcsterületévé is válik. A jóllét azonban nem értelmezhető csak a munkahely falain belül: a dolgozók életkörülményei, különösen a lakhatás minősége és megfizethetősége, közvetlen hatással vannak a teljesítményre.
Az Országos Mozgásszervi Állapotfelmérés adatai rávilágítanak arra, hogy a mozgásszervi panaszok ma már nem csupán egyéni egészségügyi problémát jelentenek, hanem súlyos teljesítménybeli és gazdasági kockázatot hordoznak a vállalatok számára. A 21. században a mozgásszervi megbetegedés a szív- és érrendszeri betegségek után a leggyakoribb orvoshoz fordulási ok. A jövő gerincbetegei pedig azok, akik a jelenben még a TikTokot pörgetik.
A munka világa az elmúlt években látványosan felgyorsult. Az online együttműködési eszközök, a folyamatos elérhetőség és a mesterséges intelligencia által támogatott munkafolyamatok hatékonyabbá tették a mindennapokat – legalábbis első pillantásra. Közben azonban egyre több jel utal arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak időt szabadít fel, de új típusú mentális terhelést is termel.
A magyar munkavállalók egyre tudatosabban használják a mesterséges intelligenciát, de az AI-használatból származó előnyök nem minden csoportnál jelennek meg azonos mértékben – derül ki Török Balázs AI-szakértő és digitális marketing tanácsadó 2026-os AI-használati kutatásából.
A mai adásban Panulin Ildikóval, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs főosztályvezetőjével beszélgetek egy olyan témáról, amely ma már messze nem csupán trend, hanem üzleti kérdés: a munkáltatói márkaépítés és a belső kommunikáció.
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben. Akik kaptak is, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
Az elmúlt években látványosan felgyorsult a munka világa. Az online együttműködési platformok, az állandó elérhetőség és a mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok első ránézésre hatékonyabbá tették a mindennapi munkát. Egyre több jel mutat azonban arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak időt takarít meg, hanem újfajta mentális terhelést is hoz a dolgozók életébe.
Ketyeg az óra: az EU bértranszparencia-irányelve hamarosan élesedik, miközben a cégek háromnegyede (75%) és a munkavállalók fele (51%) ma még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. Az alacsony elfogadottság azonban nem feltétlenül tudatos: sokan nincsenek tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – a cégek mindössze 10%-a mondta azt, hogy nagyon jól ismeri a direktívát –, ami könnyen tévhitekhez és félreértésekhez vezethet, miközben a tudatos felkészüléshez egyértelmű, gyakorlati iránymutatásra van szükség. A Profession Backstage podcast bértranszparenciáról szóló adásában a felmerült kihívások kezeléséhez kínálnak támpontot a szakértők.
Szinte minden vármegyében nőtt a meghirdetett állások száma a második negyedévben a tavalyi adatokhoz képest. A rég látott, kiemelkedően magas munkavállalói aktivitás pedig valamelyest csillapodni látszik az ország összes régiójában – derül ki a Profession.hu friss, negyedéves jelentéséből.
A magyar munkavállalók egyre tudatosabban használják a mesterséges intelligenciát, de az AI-használatból származó előnyök nem minden csoportnál jelennek meg azonos mértékben – derül ki Török Balázs AI-szakértő és digitális marketing tanácsadó 2026-os AI-használati kutatásából.
A munkahelyi biztonság az anyagiaknál kezdődik, és a közegnél folytatódik – ebben minden generáció egyetért. A legfiatalabbak emellett fejlődési lehetőséget, a legidősebbek pedig kiszámítható, pontosan tisztázott feladatkört várnak el azért, hogy biztonságban érezzék magukat. Azok a cégek vonzóak számukra, akiknek stabil a működésük és emellett emberközpontúan képesek működni – derül ki a Profession.hu új országos reprezentatív kutatásából.
A mai adásban Panulin Ildikóval, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs főosztályvezetőjével beszélgetek egy olyan témáról, amely ma már messze nem csupán trend, hanem üzleti kérdés: a munkáltatói márkaépítés és a belső kommunikáció.
A vállalatok eredményessége ma már nem kizárólag a bérezésen múlik, mutatnak rá nemzetközi kutatások. A Deloitte 2024-es Global Human Capital Trends felmérése szerint azok a szervezetek teljesítenek jobban, amelyek tudatosan foglalkoznak munkavállalóik jóllétével, ami egyre inkább az ESG-megfelelés kulcsterületévé is válik. A jóllét azonban nem értelmezhető csak a munkahely falain belül: a dolgozók életkörülményei, különösen a lakhatás minősége és megfizethetősége, közvetlen hatással vannak a teljesítményre.
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben. Akik kaptak is, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
Az Országos Mozgásszervi Állapotfelmérés adatai rávilágítanak arra, hogy a mozgásszervi panaszok ma már nem csupán egyéni egészségügyi problémát jelentenek, hanem súlyos teljesítménybeli és gazdasági kockázatot hordoznak a vállalatok számára. A 21. században a mozgásszervi megbetegedés a szív- és érrendszeri betegségek után a leggyakoribb orvoshoz fordulási ok. A jövő gerincbetegei pedig azok, akik a jelenben még a TikTokot pörgetik.
Az elmúlt években látványosan felgyorsult a munka világa. Az online együttműködési platformok, az állandó elérhetőség és a mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok első ránézésre hatékonyabbá tették a mindennapi munkát. Egyre több jel mutat azonban arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak időt takarít meg, hanem újfajta mentális terhelést is hoz a dolgozók életébe.
A munka világa az elmúlt években látványosan felgyorsult. Az online együttműködési eszközök, a folyamatos elérhetőség és a mesterséges intelligencia által támogatott munkafolyamatok hatékonyabbá tették a mindennapokat – legalábbis első pillantásra. Közben azonban egyre több jel utal arra, hogy a technológiai fejlődés nemcsak időt szabadít fel, de új típusú mentális terhelést is termel.
Ketyeg az óra: az EU bértranszparencia-irányelve hamarosan élesedik, miközben a cégek háromnegyede (75%) és a munkavállalók fele (51%) ma még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. Az alacsony elfogadottság azonban nem feltétlenül tudatos: sokan nincsenek tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – a cégek mindössze 10%-a mondta azt, hogy nagyon jól ismeri a direktívát –, ami könnyen tévhitekhez és félreértésekhez vezethet, miközben a tudatos felkészüléshez egyértelmű, gyakorlati iránymutatásra van szükség. A Profession Backstage podcast bértranszparenciáról szóló adásában a felmerült kihívások kezeléséhez kínálnak támpontot a szakértők.
