Mai epizódunkban az új idők egyik “kulcstudományáról”, a data science-ről beszélgetünk - mégpedig nem elméleti magaslatokból, hanem a gyakorlati alkalmazás felől közelítve. Beszélgetőtársam Szabó Sándor, a Dateio country managere.
A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.
Van, ahol tiltják az MI-t, máshol kötelezővé teszik, de a legtöbb cég még mindig nem tudja pontosan, mire használja. Miközben sok vállalat csak kísérletezik és bizonytalan, egy szűk elit dollármilliárdos üzleteket épít ugyanarra a technológiára. Interjú Kerek Istvánnal, AI üzletfejlesztési szakértővel, az Everengine Kft. ügyvezetőjével, a ChatGPT magyarul Facebook csoport alapítójával.
A sikerhez jó márka, és nem csak adatalapú PPC kell – de csak azok az ügynökségek tudnak majd ebben segíteni, akik nem építik le a magas tudásszintjüket a költségcsökkentési elvárásoknak megfelelően – derül ki Somlói Zsolttal, a Mindshare Médiaügynökség Kft. ügyvezetőjével készült interjúnkból.
2026-ban a tartalomkészítés már nem külön csapatok lassú pingpongja lesz, hanem élő munkafolyamat, ahol a kutatás, a vázlat, a képötlet és a mérés ugyanabban az órában történik. Gyorsabb lesz. De nem automata varázslat. A márkák akkor nyernek, ha az AI nem írógépként, hanem szerkesztői partnerként működik: kérdez, ellenőriz, javasol, majd helyet hagy az emberi döntésnek. Egy budapesti webshop például hétfő reggel látja, melyik termékoldal esett vissza a keresőben, délre új leírást tesztel, estére pedig rövid videós szöveget kér ugyanabból az anyagból.
Az adatalapú döntések csak akkor lesznek jók, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire is vonatkoznak az adatok. A fogyasztókról elérhető egyre több digitális adat csak akkor segíti cégünket, ha jól tudjuk azokat értelmezni.
„Holnap elkezdem.” A futás sokaknál nem a pályán, hanem az adatok előtt kezdődik: mérjük a teljesítményt, figyeljük a számokat, mégis nehéz elindulni. A Huawei megbízásából készült kutatás szerint az adatok jelen vannak a futásban, de önmagukban nem oldják meg a legnagyobb kihívást: az első lépést. Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus szerint a technológia akkor tud valódi segítséget nyújtani, ha nemcsak mér, hanem értelmezhető visszajelzést is ad.
A harapási rendellenesség napjainkra az egyik leginkább alulértékelt civilizációs népbetegséggé vált: a gyermekek és fiatalok közel háromnegyedét érinti valamilyen formában. Miközben a probléma sokáig láthatatlan maradt, a mesterséges intelligencia csendben, de alapjaiban alakítja át az egészségügy egyik legösszetettebb területét, a fogszabályozást. Míg korábban a fogak helyzetének korrekciója sokak számára a tinédzserkor kellemetlen, fém készülékekkel terhelt velejárója volt, ma már precíz, adatvezérelt és személyre szabott kezelésre van lehetőség, amely során a mosoly megtervezése már jóval a készülékek felhelyezése előtt elkezdődik – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Sarolta fogszabályozó szakorvos.
Mai epizódunkban az új idők egyik “kulcstudományáról”, a data science-ről beszélgetünk - mégpedig nem elméleti magaslatokból, hanem a gyakorlati alkalmazás felől közelítve. Beszélgetőtársam Szabó Sándor, a Dateio country managere.
2026-ban a tartalomkészítés már nem külön csapatok lassú pingpongja lesz, hanem élő munkafolyamat, ahol a kutatás, a vázlat, a képötlet és a mérés ugyanabban az órában történik. Gyorsabb lesz. De nem automata varázslat. A márkák akkor nyernek, ha az AI nem írógépként, hanem szerkesztői partnerként működik: kérdez, ellenőriz, javasol, majd helyet hagy az emberi döntésnek. Egy budapesti webshop például hétfő reggel látja, melyik termékoldal esett vissza a keresőben, délre új leírást tesztel, estére pedig rövid videós szöveget kér ugyanabból az anyagból.
A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.
Az adatalapú döntések csak akkor lesznek jók, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire is vonatkoznak az adatok. A fogyasztókról elérhető egyre több digitális adat csak akkor segíti cégünket, ha jól tudjuk azokat értelmezni.
Van, ahol tiltják az MI-t, máshol kötelezővé teszik, de a legtöbb cég még mindig nem tudja pontosan, mire használja. Miközben sok vállalat csak kísérletezik és bizonytalan, egy szűk elit dollármilliárdos üzleteket épít ugyanarra a technológiára. Interjú Kerek Istvánnal, AI üzletfejlesztési szakértővel, az Everengine Kft. ügyvezetőjével, a ChatGPT magyarul Facebook csoport alapítójával.
„Holnap elkezdem.” A futás sokaknál nem a pályán, hanem az adatok előtt kezdődik: mérjük a teljesítményt, figyeljük a számokat, mégis nehéz elindulni. A Huawei megbízásából készült kutatás szerint az adatok jelen vannak a futásban, de önmagukban nem oldják meg a legnagyobb kihívást: az első lépést. Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus szerint a technológia akkor tud valódi segítséget nyújtani, ha nemcsak mér, hanem értelmezhető visszajelzést is ad.
A sikerhez jó márka, és nem csak adatalapú PPC kell – de csak azok az ügynökségek tudnak majd ebben segíteni, akik nem építik le a magas tudásszintjüket a költségcsökkentési elvárásoknak megfelelően – derül ki Somlói Zsolttal, a Mindshare Médiaügynökség Kft. ügyvezetőjével készült interjúnkból.
A harapási rendellenesség napjainkra az egyik leginkább alulértékelt civilizációs népbetegséggé vált: a gyermekek és fiatalok közel háromnegyedét érinti valamilyen formában. Miközben a probléma sokáig láthatatlan maradt, a mesterséges intelligencia csendben, de alapjaiban alakítja át az egészségügy egyik legösszetettebb területét, a fogszabályozást. Míg korábban a fogak helyzetének korrekciója sokak számára a tinédzserkor kellemetlen, fém készülékekkel terhelt velejárója volt, ma már precíz, adatvezérelt és személyre szabott kezelésre van lehetőség, amely során a mosoly megtervezése már jóval a készülékek felhelyezése előtt elkezdődik – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Sarolta fogszabályozó szakorvos.