A költéshez pénz kell, a pénzkereséshez munka. Az emberek azon félelme, hogy előbb-utóbb a mesterséges intelligencia helyettesíti majd őket, előrevetít egy olyan jövőt, amelyben a munkavállalás hiányának következtében a vásárlói piac, és ezzel a kapitalizmus ma ismert világa teljesen átalakul.
Idén ősszel is sor került az Internet Hungary nevű nagyszabású média konferenciára a siófoki Azúr Hotelben október 7-8-án. Az eseményen több neves előadó mellett Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus is porondra lépett, hogy arról beszéljen Tetőzik a kapitalizmus? A digitális kapitalizmus természeti törvényei című előadásában, összefér-e egymással az AI és a kapitalizmus.
„Az AI akkor fogja helyettesíteni az emberek munkáját, ha teljesül három dolog; hogy ügyesebb lesz, mint az ember, hogy pontosabb lesz, kevesebb hallucinációval, illetve hogy ár-érték arányban kedvező lesz az alkalmazása” – fejtette ki a szakember, kiemelve, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesülése egy másféle gazdasági rendszert hoz majd el.
„Ha nincs munkavállaló, csak robot, akkor fogyasztó sincs, hiszen a termékeket azok az emberek veszik meg, akiket fizetünk. Ha nincs fogyasztó, nincs kapitalizmus” – mutatott rá.
A kérdés, hogy az említett három feltétel mikor teljesül. Ennek kapcsán Pogátsa elmondta, hogy bár a témáról sokféleképpen vélekednek a szakértők, összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése ma már egy szuperexponenciális folyamat, és amit ma egy átlagos munkavállalónak tudnia kell, azt a top modellek már tudják. Ezek a modellek az IQ-teszteken 133 pontot szereztek, ami egy ember esetében már géniuszi teljesítmény.
„Az emberi agy fejlődése millió években mérhető, az MI fejlődése alig pár évtizedben. Habár az agy komplexitása még mindig ezerszerese az MI komplexitásának, ez egy szuperexponenciális fejlődési folyamatban nem annyira sok. Már modellről modellre elképesztő javulások mérhetők. A top modellek esetében a hallucinálások aránya is mindössze 5 százalék” – árulta el Pogátsa Zoltán.
A mesterséges intelligenciáról tehát már ma, 2025-ben elmondható, hogy ügyesebb, mint az ember, valamint egyre kevesebb hibát is vét. Ennél fogva képes lenne leváltani a humán erőforrásokat a különböző munkahelyeken, amelyek száma évtizedek óta lassan ugyan, de folyamatosan csökken. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint a foglalkoztatási arány évről évre egyre alacsonyabb szerte a világon.
„A népesség egyre nő. Az Egyesült Államokban már az AI-bumm előtt csökkent a rutinizálható munkahelyek száma. Ekkor a szakértők világszerte a nem rutinizálható szakmák elsajátítását ajánlották, az AI berobbanásával azonban ezek a munkahelyek is veszélybe kerültek. Ám hogy valóban veszélyben legyenek, ahhoz teljesülnie kell a harmadik feltételnek, vagyis hogy ár-érték arányban megérje a mesterséges intelligencia alkalmazása. Nekem ez utóbbi kapcsán vannak a legnagyobb kételyeim” – fogalmazta meg gondolatait Pogátsa Zoltán közgazdász, kifejtve, hogy az AI és a különböző chipek szuperexponenciális fejlődése miatt rettentő gyors az amortizáció, így ellenére a fejlesztésekbe ölt temérdek mennyiségű pénznek, az iparágban dolgozók 95 százaléka nem termel nyereséget.
„Mire kifejlesztenek valamit, annak az értéke máris amortizálódik, a szuperexponenciális fejlődés miatt ugyanis egyből kezdhetnek bele az újabb fejlesztésekbe. Ebben a szakaszban szinte lehetetlen nyereséget termelni, így arra sincs esély, hogy a fejlesztéseket jó áron értékesítsék. A kulcskérdés, hogy a fejlesztők mikor lesznek képesek visszatermelni a pénzüket, illetve hogy azután mikor tudnak olyan áron eladni egy modellt, hogy az a vásárló cégnek is megérje, és helyettesíteni tudja a munkavállalóját. Ha ez a pont eljön, akkor kerülhet veszélybe a kapitalizmus rendszere, amire a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése jelenthet megoldást” – summázta Pogátsa Zoltán.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!