„Sokszor azzal szembesülök a világ számos táján dolgozva, hogy egyszerűen nem veszünk tudomást a dolgokról, még ha tudjuk is, hogy előbb-utóbb bekövetkeznek. Sokan nem értelmezik az adatokat, információkat a megfelelő kontextusban” – kezdte előadását a jövőkutató.

Ezt jól példázza a hazai marketing is. Magyarországon korcsoport szerint három nagy szegmens célozható, amelyek közül a legkisebb a fiataloké (18-39). A 45-65 közti korosztály már teljesen más fogyasztási szerkezettel bír, ezért másfajta kommunikációt igényelne, mégis a fiataloknak szóló hype-okra épít a reklámipar. Vagy például szembesülünk a szélsőséges időjárásváltozással, de nem gondolunk bele a következményeibe. Ez fájó, mert általában utólag történik egy rácsodálkozás, amit az előre tervezéssel elkerülhettünk volna. 

Figyelem! beszámolónkat egy pillanatra megszakítjuk! 
A következő Klubnapunk programja itt KLIKK

Az is hiba, hogy sokan csak a saját iparáguk korlátain belül gondolkodnak: egy autóipari szakember például csak az autóiparról, annak a jelenlegi vagy akár vágyott állapotáról, de nem veszi figyelembe a demográfiai görbét, az egészségügyi mutatókat: hogy az emberek miben bíznak, milyen módon szórakoznak, vagy épp mik az értékeik. Pedig ha szeretnénk megérteni a nagyobb trendeket, és képesnek lenni megjósolni, ami következik, akkor a világ bonyolultabb összefüggéseit is figyelembe kell vennünk.

Legalább ekkora probléma az őszinteség hiánya is. Rab Árpád szerint sok cég összekeveri a kifelé irányuló marketinget a befelé történő kommunikációval, pedig utóbbi esetben tudni kellene: tényleg értünk ehhez és ehhez? Tényleg van elég emberünk? Tényleg jó csapatmunkások vagyunk? Ha nem tudunk szembenézni a valós helyzetekkel, akkor a technológiát és a gazdasági folyamatokat sem fogjuk tudni optimális mértékben (ki)használni.

“A cégvezetőknek új képességekre kell szert tenniük: egyrészt a jövőállóságra, másrészt stratégiai vízióra és őszinte áttekintésre van szükség. Fontos a történelem ismerete is, és az is, mi működik másképp a jelenlegi korszakban: az alapvető különbség nem abban áll, hogy most nagyobb tévénk vagy csillivilibb autónk van, hanem, hogy az emberek vágyai és megoldási stratégiái változnak. Soha nem éltünk például ennyien a bolygón, és a népesség sem tömörült ilyen kis területen” – emelte ki a szakértő.

Ha elektromos autót fejlesztünk, gondoljunk a kutyasétáltatóra is!

A fejlesztéseknek két alaptípusa van: az egyik a meglévő rendszerek fejlesztése, a másik egy ténylegesen új rendszer megalkotása. A meglévő rendszerek fejlesztésének előnye, hogy vannak specifikációk (például, hogy kevesebbet kellene reklámra költeni, vagy olcsóbban kéne az adott terméket előállítani). Itt jellemző hiba, hogy a cégek gyors megoldásokat hoznak létre, és nem gondolják végig, ezeknek hosszabb távon mi lesz a hatása.

“Mi történik például, ha minden munkavállalót megtanítunk tökéletesen promptolni a mesterséges intelligenciával? Ügyesek leszünk, szexik leszünk, ez igaz. Viszont a tanulási görbe, a kísérletezés, a tapasztalás eltűnik” – mondta Rab Árpád.

Mire megoldjuk a ma problémáját, az már a tegnapé. Mindig jön valami új, hiába képezzük magunkat folyamatosan, mindig le vagyunk maradva. De miért? Mert már a holnapután problémájában, a hosszú távú hatásokban kéne gondolkodnunk. Így még az emberek előtt fedezhetjük fel, milyen igényeik lesznek a jövőben. Azokra fejleszthetünk megoldást, és versenyelőnybe kerülhetünk.

“Én úgy szoktam kezdeni, hogy az adott terület minden szereplőjét összehívom. Ha van például egy elektromos autó, akkor nemcsak a gyártóra gondolok, hanem a gyalogosra, a biciklisre, a kutyasétáltatóra is. Számít-e például a kutyasétáltatónak? Persze, hiszen ha az elektromos autó nagyon csendes, és a kutya kilép elé, máris bekövetkezhet egy baleset. Erre létrehozhatok egy állatbarát elektromos autót, ami jelez, ha elé kerül egy kutya” – magyarázza a szakértő.

“Azt is fontos megvizsgálnunk, kinek mi az érdeke. Tök jó például, hogy bevezetünk egy digitális rendszert a munkahelyen, de ha ez a munkavállalónak semmit sem jelent, csak még több munkát, akkor könnyen szabotálhatja. Ennek ellenkezője is igaz: miért állna érdekében például a tanároknak a tökéletes e-learning tanyagok használata, ha azzal az ő munkájuk háttérbe szorul, és lecserélhetővé válnak? Szembe kell néznünk azzal, mi az igazi érdeke az embereknek. Ha van egy érdektérképünk, látjuk a szereplőket, és látjuk az öt évvel későbbi trendeket, ezeket összekötve kirajzolódik egy fényes ösvény, amin elindulhatunk” – összegezte Rab Árpád.

Figyelem! Gyere el Te is a következő DigitalHungary Klub eseményünkre.
Programot lásd – Klikk a képre!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!