Megélhetési videósok

Megélhetési videósok
A Youtube-os videókból befolyó pénzek már nálunk is egyre több embernek a napi megélhetést jelentik. Miközben az alulról jövő kezdeményezések száma egyre csak gyarapszik, a nagy cégek és TV csatornák is igyekeznek megtalálni a helyüket az új digitális világban. Ám gyakran komoly akadályokba futnak főleg itthon, ahol tavaly nagyjából hatod akkora volt az online videós piac, mint a hasonló méretű Csehországban.

Az alábbiakban az október 14-15-én megtartott siófoki Internet Hungary 2014 konferencia második napjának A termében tartott Online videó című szekciójából válogattunk.

„5 másodperc múlva átugorhatja ezt a hirdetést” – ahogy egy Youtube videónál beindul a reklám, a legtöbb felhasználónak máris erre a bűvös kiírásra vetül a tekintete. A néző innentől csak azt várja, hogy a visszaszámláló elérje a nullát és végre nézhesse, amit akart. Erre immár a hirdetők is kezdenek rájönni és úgy tűnik már van ellenszerük is: ahelyett, hogy a TV hirdetéseiket egy az egyben futtatnák az online videós felületeken, néhány cég egyedi, kifejezetten a netező fiatalokat megszólító reklámokat gyárt. A Burger King odáig ment, hogy a tavalyi kampányuk indításakor eltérő reklám-szpotokat készítettek 64 különböző, akkor népszerű Youtube videóhoz. Az elején mindegyiknél két fiatal ül egy gyorsétteremben és miután maguk is felháborodtak azon, hogy elindult egy reklám, jön a meglepő csavar: röviden utalnak arra a videóra, amit a felhasználó eredetileg nézni akart. A tapasztalatok szerint ez kellően kizökkenti az embereket ahhoz, hogy ezután már az egész hirdetésre kíváncsiak legyenek – derült ki Farkas Dániel előadásából az Internet Hungary-n.

A következő hónapokban alaposan elszaporodhatnak a hasonló megoldások, hisz a Youtube túl értékes felület ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni: világszerte már most 1 milliárd ember használja, havi szinten pedig már Magyarországon is 3 millióan látogatják. A cégek egy egyedi felhasználót pedig szinte szó szerint fillérekért, lebontva mindössze 1 forintért el is tudnak érni.

Akik a számok hallatán kíváncsiak egy további jó, követendő példára, azoknak érdemes egy pillantást vetniük a Ford egyik online kampányára: miután az autógyárnál ráébredtek, hogy a legújabb fejlesztéseik –tolatókamera, holttér figyelő, vészhelyzeti asszisztens stb. – használata és értelme a többség számára nem világos, olyan amatőr tesztelőket toboroztak a neten, akik a kamerák előtt kipróbálhatták és elmesélhették milyen használni a gyár legújabb technológiai újdonságait. A kész webes anyagok elkészítésében a TotalCar működött közre és végül igen impozáns számokat sikerült produkálni: a netes cikkekkel is megtámogatott kampánnyal összesen 1,8 millió embert értek el. Ebből az is látható, hogy ha online videós hirdetésekről van szó a Youtube-on túl is van élet.

Gödörben állunk

De akkor vajon miért van az, hogy az online videók itthon tavaly csak 1,7 millió eurót hoztak, míg a hasonló méretű Csehországban 10 milliót? Még Szlovénia is az eredményeink kétszeresét tudja felmutatni. A helyzet az, hogy még a szakértők se értik a jelenséget. Bent állunk egy gödörben és úgy tűnik senki nincs, aki egyáltalán tudná, hogy kezdjünk neki a mászásnak.

Már pedig bele kéne fogni, hisz amíg a számok ilyen alacsonyan állnak, addig a nagy tartalom-előállítóknak aligha éri meg a netre költözni. Hiába hajtogatja számtalan szakmabeli, hogy a mozgóképes anyagok fogyasztásánál a felhasználók már nem tesznek különbséget offline és netes tartalom között, jelenleg a nagy országos televízió csatornák az online videós világot szinte csak egy marketing lábnak tudják használni, aminek a felületein a műsoraikból adott ízelítővel hívják fel a figyelmet a sorozataikra, filmjeikre és a saját készítésű produkcióikra.

A terjeszkedés gátja, hogy a hazai közönség még a Video-On-Demand-al se igazán barátkozott meg. Benda Gergely az HBO Magyarország ügyvezető igazgatója szerint ennek részben néplélektani oka van: a magyar emberek a szabadidejükben nem akarják maguk összeválogatni a néznivalót. Azt szeretik, ha az ismert brandek a műsorokat a megszokott struktúrában tálalják eléjük. Emellett az is probléma lehet, hogy a VOD hazai megjelenésére túl gyorsan, még azelőtt sor került, hogy az ország döntő részén kiépült volna az élvezetéhez szükséges infrastruktúra (bár ehhez érdemes hozzátenni: az HBO saját szolgáltatásának komoly megtartóereje van: a regisztrált felhasználóik 75 százaléka visszatér és használja a GO-t).

Akárhogyis az online video hazai világa egyelőre igazán csak a kicsiket tudja fenntartani. Például azokat az 1-2 fős Youtube-os tartalomgyártó csapatokat, akik közül többen is tiszteletüket tették az Internet Hungary-n.

Sikersztorik

Tavaszi László a ma már több mint 30 ezer feliratkozóval bíró Kerekmese csatorna társalapítója a közönségnek például elmondta: részükről az egész csak egy hobbi projektnek indult. Miután a feleségével látták, hogy a gyerekük szívesen nézi az animációval kísért angol gyerekdalokat, kedvet kaptak pár magyar mese készítéséhez. Az érdeklődés azonban olyan óriási lett –vannak anyagaik amiknek a nézettsége az 1 milliót is meghaladja – hogy pár videó múlva a Youtube elzárta a pénzcsapokat. Be kellett bizonyítaniuk: a felrakott videókat nem csak lemásolták, hanem valóban ők is gyártották.

Azóta erre nem csak, hogy sikeresen sor került, de a lassú nettel bíró rajongók kívánságának engedve, a kisfilmjeiket már DVD-n is kiadták, sőt egy az MTVA-val kötött szerződés értelmében a munkáikat hamarosan le fogják adni az M2-n is.

Ahogy ők is, úgy Viszkok Fruzsina az egyik smink-csatorna vezetője is elmondta: fontos a rendszeresség. Ha a nézők tudják, hogy bizonyos időközönként mindig jön egy új videó oda fognak szokni.

Persze adja magát a kérdés: mik a pontos összegek? Mennyit lehet keresni egy Youtube csatornával? A választ azonban minden résztvevő hétpecsétes titokként őrzi. Mi azért utána számoltunk: a forrásaink szerint jelenleg a hirdetésekkel ezer megtekintésenként mintegy 250 Ft-ot lehet keresni, ami ha megállja a helyét egész szép summák jönnek ki, hisz vannak sikeres magyar csatornák, amik ma már 10-20 millió megtekintésnél járnak, de már a 40 millióra is akad pár példa, ami 10 millió forintos összbevételt is jelenthet. Ebből azért még adózni is kell, ám még így is világos miért jelezte több videós is mosolyogva: a Youtube-al ma már azért elég szépen lehet keresni. Persze ez így is csak a töredéke a külföldi eredményeknek: a legnépszerűbb játékos csatorna vezetője a svéd Felix Kjellberg (alias PewDiePie) például mókás bejelentkezéseivel átváltva évente 900 millió forintot tud zsebre tenni.

Ugyan állandó problémát jelent, hogy a kalózok lelopják az eredeti tartalmakat majd feltöltik a saját csatornájukra, ám ma már el lehet érni, hogy ilyen esetekben a feltöltés eleve tiltva legyen, sőt az is megoldható, hogy a „tolvajok” videói az eredeti tartalomgyártóknak termeljék a pénzt – erről már Hernádi Gábor a HD marketing Magyarország ügyvezető tulajdonosa beszélt. Hozzátéve: itthon főleg a gyerek, a zene és a gaming (videojáték) témakörrel lehet befutni.

Akik a leírtak hatására saját csatorna indításán gondolkodnak azoknak a már említetteken túl egy újabb érvet is adunk a kezdéshez: a kereseti lehetőségek száma hamarosan új opcióval fog bővülni. Idő kérdése és a Youtube felületén a csatornák vezetőinek támogatói pénzt is lehet majd utalni. Bár a rajongók jelenleg is gyakran adakoznak a kedvenceiknek, ám erre rendszerint a merchandising termékeik – például a logójukkal ellátott pólóik– vásárlásával kerítenek sort.

Hollywood nyomában

Nem csak a feliratkozók száma, de a hitelesség is számít – ezt már Szirmai Gergely a HollywoodHírügynökség készítője mondta el. Példának a Kiss Imrével vezetett GameDayIroda nevű csatornájukat hozta fel, ami ugyan nem feltétlenül a legnépszerűbb játékokkal foglalkozó csatorna, viszont olyan imázst alakítottak ki körülötte, aminek köszönhetően már arra is felkérték őket, hogy szerepeljenek egy videojátékot promózó reklámfilmben.

Szirmai egyébként azon kevesek táborát gyarapítja, akiknél a hirdetési pénzek csupán a teljes pénzügyi forgalom harmadát-negyedét teszik ki: ő többek közt a már említett merchandisingból, illetve a különféle fellépésekből tartja el magát.

Az Internet Hungary videós szekciójában persze a nagyvállalatok is beszámoltak Youtube-os tapasztalataikról: nemrég például a Vodafone a KiMitTube nevű tehetségkutatójával megtapasztalhatta milyen az amikor egy multinacionális cég olyan terepre teszi be a lábát, amit egyébként az alulról jövő kezdeményezések uralnak. Mint az előadásokból kiderült volt némi ellenszél, de összességében a kezdeményezést mégis siker koronázta: a vállalat olyan rétegeket ért el, akiket a hagyományos reklámeszközökkel már nem lehet megszólítani, nézettségük pedig az impozáns 8,4 milliót is meghaladta.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Devecsai János

Szabadúszó újságíró


Címkék: video, Média 2.0