A viselkedési közgazdaságtan ébredése

Vajon miért pont most érett meg a világ arra az eddig soha nem látott giga változásra, amelynek nincs olyan piaci szegmense, ahol a disztributív erők ne hatnának és alakítanák át az elmúlt mintegy 75 évet? Az eddigi gazdasági és piaci forradalmak smafuk ahhoz a változáshoz képest, amit mostanság élünk meg. A változó kor már mutatja a hatásait, már nem az a kérdés, hogy mit hiszünk magunkról, termékünkről, hanem az, hogy mit hisznek az ügyfelek, a fogyasztóink rólunk, illetve termékünkről és erről miképpen fejti ki például a véleményüket? A fogyasztók, az ügyfelek reakciói sokkal gyorsabban hatnak vissza,  mint azt megszoktuk. Mindenki szólhat mindenkihez, a push marketinget a pull marketing váltja fel. 
“A befolyásolás, a reklámozás, a kereskedés, az értékesítés - és minden ami ezek mögött van - eszközei átalakultak” - magyarázta felvezető előadásában Csermely Ákos, az Internet Hungary producere, ötletgazdája.
Milyen erők, triggerek és hatások mentén teremtődött meg a viselkedési közgazdaságtan, és miért pont most lett ennyire releváns használata az üzleti világ hétköznapjaiban? A konferencia főszerkesztője hét pontban foglalja össze:

- 1970-től fokozatosan megszűnik a hiánygazdaság, valamint létrejött a globalizáció felfutásának feltételei, hogy aztán ebből megteremtődjön és kibontakozzon a fogyasztói társadalom.

- Megkezdődik a fogyasztói társadalom árubősége és túlcsordulása, erősödik a marketing szerepe és kialakul a verseny a vásárlókért.

- 1995-2000-es évek elején járunk, amikor az internetet kezdi mindenki a magáévá tenni (web 2.0, ADSL, szélessáv, adat, algoritmus, hálózattan). A piacra lépési küszöbök egyre alacsonyabbak a digitalizáció és a technológia fejlődés hatására. Bárki, bárkit elérhet a nets egítségével.

- A versenypiaci szereplők elkezdenek egymás piacára lépdelni: az e-kereskedelemben, például a webshopok is tartalomszolgáltatásba fognak, az interaktív tartalmak, ajánlók a jövő kommunikációjává válnak.

- Az áruk és a szolgáltatások bősége zavarba ejti az embereket.
Ki kellett valamit találni a fogyasztók megértéséhez, eléréséhez, és a vásárlásra buzdításához. A közgazdászok és a kereskedők felfedezik az emberben az embert, mondja cinikus mosollyal Csermely Ákos. 
2008-tól ismerkedünk a kognitív reakciókon alapuló neuromarketing és az érzelmeken alapuló emotion marketing fogalmával. Felépülnek az élménygyárak és egyre közelebb jutunk a viselkedés közgazdaságtan (behaviour economy) elemeihez.

- Ismerkedünk az új piaci-, üzleti és kereskedlemi modellekkel, mint például a sharing economy fogalmával és rendszerével is, és barátkozunk azzal a gondolattal is, hogy például inkább béreljünk, vagy vegyünk igénybe egy komplett szolgáltatást, mint birtokoljunk bizonyos vagyontárgyakat, mint autók, ingatlanok, stb.

- Előretörnek a globális vállalatok. A márkák, termékek értékesítésben érdekelt menedzserei , fokozatosan és egyre erőteljesebben használják a saját kommunikációs csatornákat, mint például a közösségi médiát. A digitalizáció adta előnyök kihasználása hamarosan eléri a kritikus tömeget, hangzik el a felvezető előadásban.

S itt vagyunk most! A digitális szolgáltatások szőnek mindent át, a digitalizáció során nyert adatok szervezik majd az egész régiót. Az offline világ és az online világ egybeolvad.
De, hogyan bírunk versenyképesek maradni ebben a zajban? Csermely Ákos szót ejt még a Globalizáció a mostani negyedik állapotá megelőző három stációjáról, és kibontja a Globalizáció mai állapotát, és felsorolja azt a hét pontot, amivel szerinte versenyképesek tudunk maradni:

- egyedinek tudunk látszani,

- eredetit tudunk alkotni,

- határozottan meg tudjuk védeni az érdekeinket és erősíteni a pozíciónkat a virtuális térben is,

- hajlandóak vagyunk tanulni és megtanítani az agyunkat gyorsan tanulni,

- képesek vagyunk az alkalmazkodni,

- jó kapcsolatokat tudunk építeni és

- hajlandóak vagyunk az együttműködésre - zárta előadását Csermely Ákos.

A digitalizáció (t)örvényében

Rab Árpád társadalomtudós szerint is forradalom zajlik, mégpedig a hatodik. De ez nem meglepő, hiszen az elmúlt 200 évet forradalmak határozták meg, mégpedig 50 éves ciklusokban. De ebben a forradalom ciklusban az emberiség kétségbeesetten igyekszik menteni az elért életszínvonalát, s ennek érdekében a leggyorsabb és legmélyebb újraprogramozását vitelezi ki. Kutatjuk, hogy a hihetetlen mértékben összekapcsolt és buborékokba zárt világunkban az új játékszabályok szerint lehet-e nyerni, s vajon mi lesz az együttes hatása ennek a nagy változásnak. “Információ cunami dől ránk, nyakunkon a mesterséges intelligencia, a robotok megesznek bennünket, szenvedünk a klímaválságtól és mindezek tetejében még járványok is körbevesznek minket.”

A jövő jósolható, ha figyeljük a trendeket, ha megfigyeljük mi zajlik most, ha elemezzük, mire vágynak pontosan az emberek és milyen problémákkal küzdenek. “Ebben az esetben kirajzolódik az, hogy milyen eszközöket, technológiát, megoldást vagy szolgáltatást fognak használni.” A digitális térben az idő és a kényelem között zajlik a csata, illetve azon is, hogy milyen másik szolgáltatást takarjanak el a fogyasztók szeme elől. Hamarosan a webshopok robotoknak fognak eladni nem pedig hús-vér embereknek, ezért a marketingszakemberek új generációja már azt tanulja, milyen viselkedési mintákat kell alkalmazni, hogy sikeresek legyen egy brand. “Ebben az őrületben fárasztó tudatosnak lenni, mégis erre buzdítanék mindenkit, hogy gondolkodjon!” - mondta Rab Árpád.

Kereskedelem- és média! Mi maradhat számunkra?

Timotej Gala, a Httpool vezérigazgató helyettese elmondta, hogy a Httpool az általa képviselt platformok (Facebook, Twitter, Linkedin, Spotify, Snap, Tiktok és Adcolony) az elmúlt évek során hatalmas mennyiségű tudást, know-how-t és tapasztalatot halmoztak fel az e-kereskedelem területén. A Httpool évente több mint 10 000 hirdetőt támogat több mint 25 000 kampány lebonyolításában vesz részt. “Az elmúlt 5 évben az e-kereskedelemnek köszönhetően nagy ívű növekedés volt tapasztalható a kereskedelmi iparágban, de a COVID hatására páratlan hatás érte a az első negyedév alatt” - magyarázta. Ebből a robbanásból profitált a reklámpiac és az e-kereskedelem, de nagymértékben megváltozott a médiatér: kibővült.

A pandémia alatt a közösségi média menedzserei, kereskedelmi szakértők és minden kapcsolódó szereplő közösségi média kompetenciákat és funkciókat fejlesztettek, régiótól függetlenül. Olyan applikációk születtek meg, amelyek lehetővé teszik, hogy bármit megvásároljon az ember. A fizetési módszerek is fejlődtek, létrejöttek a digitális pénztárcák, amit például Svédországhoz hasonlóan Magyarországon is használnak, mondja a szakember.

“Nincs egyetlenegy golyó, amivel mindenre lőhetünk, tehát igenis házi feladat kutatni, vizsgálni, tesztelni és minden e-kereskedelmi mutatót elemezni” - zárta előadását.

Új bevásárlási modellek

Klekner Péter, a Kifli.hu vezetője szerint a bevásárlás már soha többé nem lesz olyan, mint régen volt. Mára a vásárló vált az e-kereskedelem főszereplőjévé, s míg pár éve ezer vásárlóra jutott egy online bolt, addig mára ezer vásárlóra ezer bolt jut. Piackutatások és vásárlói felmérések eredményeiből kiolvasható, hogy a pandémia teljes mértékben átírta a fogyasztói szokásokat, és egyre többen (54 százalék) nyúlnak az online vásárlási lehetőségek felé, de a java még csak most jön. “Az élelmiszerpiacon Európában mintegy 1,8 trillió eurót költöttek, ebből 18 milliárd eurót csak Magyarországon” - hangsúlyozta Klekner Péter. A pandémia előtt a fiatalok és a nagycsaládosok választották az online vásárlást, ezzel szemben a lezárás miatti kényszerből már korosztálytól függetlenül vették igénybe az online vásárlási lehetőségeket.

A fogyasztói elvárások alapja, hogy egyszerű, gyors és kényelmes legyen a szolgáltatás, ne legyen túlárazva és ne érezze azt, hogy becsapják, továbbá az sem mindegy, hogy milyen időintervallumokban van lehetőség a kiszállításra, mindezek mellett pedig fenntartható módon történjen az egész. “Ha a kereskedő adaptálni tudja, hogy a vásárló hogyan élte meg a vásárlást, milyen tapasztalatai voltak, akkor tud belépni a vásárlói világba és azt a vásárlói élményt kínálni online is, amit tulajdonképpen már offline is megszokott a vásárló” - magyarázza Klekner Péter. “A következő íve az online vásárlásnak már az lesz, ha a futár kulcsot kap, hogy pakolja tele a hűtőt, úgyhogy van hová fejlődni” - mondja a kifli.hu vezetője.

Dimenzióváltás a kereskedelemben

Milyen új szolgáltatásokat kell indítani, hogy versenyképes maradjon egy e-kereskedelmi tevékenység, webshop? Hogyan néz ki a média- és marketingszolgáltatások bevezetése, valamint a hirdetési felületek értékesítése a webshopokban? Milyen plusz egyéb szolgáltatások bevezetése várható? Merre biztosan nem tart a kereskedelem fejlődése? A jövő kereskedelme elsősorban az online-ra tolódik át, a tavalyi év a webshopok szerepének megerősödését hozta. A versenyképesség egyik mozgatórugójává vált, hogy a szolgáltatások, termékek azonnal a fogyasztók rendelkezésére álljanak, s akkor érkezzen az áru, amikor a vásárlónak jó.

“Szerencsére kimaradtam a COVID időszakából, ami kereskedelmi szempontból előny” - kezdte Bognár Ákos (Hyp-R YouTube pasicsatorna, Magyarország). A szakember szerint a mostani vásárlói réteg kiszolgálása már nehezebb falat, hiszen azonnal akar mindent. Az influenszerek szerepe is megváltozott, s már nem az ő hatásukra fognak egy termék mellett dönteni a vásárlók. Az is kérdés, hogy az óriási növekedést hogyan képes kiszolgálni a futár kapacitás. “Ezen a témán elhasalt a magyar piac” - mondta. Hozzátette, hogy ma már nem lehet úgy webáruházat indítani, hogy nincs készlet és több nap a várakozási idő a termék megérkezéséig.

Csereklei Zoltán (pelenka.hu, Magyarország) elmondta, hogy hasonló elvek alapján építették fel 3 évvel ezelőtt a cégüket, mint a kifli.hu. Sok cég azonban azon bukott el, hogy áruhiány miatt a 2-3 hetes kiszállítási időt sem tudták teljesíteni. “Mi ekkor tudtunk nagyot szárnyalni, hiszen megfelelő raktárkészlettel rendelkeztünk.” Csereklei Zoltán szerint versenyelőnynek számít, hogy annyi áru áll a raktárban, amennyi igény van, illetve a személyre szabott kínálat és tanácsadás az, ami a webshop mellett tartja a fogyasztót. “A vásárlói élmény kiszolgálása megúszhatatlan, s a fogyasztók elfordulnak azoktól az online boltoktól, ahol a kiszállítás sok időt vesz igénybe.”

Klekner Péter (kifli.hu, Magyarország): a lezárás időszakában, amikor otthon voltunk egész nap, elvárás volt, hogy még aznap megkapják a terméket a vásárlók, most, hogy mozognak az emberek, az az elvárás, hogy akkor érkezzen meg a rendelés, amikor nekem jó. Klekner Péter úgy véli, hogy a saját autóflotta és a belső futárszolgálat modell kialakítása bevált, ennek köszönhető, hogy a kiszállítást 3 órán belül képesek bonyolítani.

Schmidt Richárd (alinda.hu, Magyarország) elmondta, hogy a cég 8 éves történetében 5 éve működtetik a webáruházukat. “Mindent készleten tartunk, s ez 5 éve még nagyon komoly versenyelőnynek számított, de most már megúszhatatlan, hogy mi is napon belül vagy időkapura vagy 4 órán belül szállítsunk” - vélekedett.

Kételyek a öntudatra ébredésről

Mező László, a MediaCom Magyarország ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az öntudatos vásárlók telhetetlensége és tehetetlensége furcsa eredményeket szülhet. A tudatos fogyasztónak van tapasztalata, nem fogad el minden reklámot, és bizalmat ad egy terméknek, ha ismerősei ajánlják. A tudattalan vásárlók azonban könnyebben elcsábulnak. “Bizarr kutatást végeztünk, hogy a csokiról, a szerelmünkről vagy az internetről mondanánk-e le. Sajnos függők vagyunk és bizony az internetet tartanánk meg.” A márkák valóban öntudatos fogyasztókkal találják szembe magukat? A Target Group Index (TGI) kutatásból, amely a világ legjelentősebb szindikált nemzetközi fogyasztói felmérése, az “életstílus” kategória adataiból az alábbi következtetéseket vonhattuk le: a magyar fogyasztók 6 százaléka tudatos vásárlásaik során, és 10,9 százalékuk környezettudatos. A fogyasztók elvesztették a kontrollt az online vásárlás felett, függővé váltak. “A jövő a nagy márkák kezében van, de fontos hogy egy márka jelentőségteljes világot építsen fel” - tette hozzá Mező László.

Realisztikus közgazdaságtan

Mérő László, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa más aspektusból vizsgálta a viselkedési közgazdaságtan hatását. Mint mondja, a közgazdaság tudatosan találkozik az emberi viselkedés torzító befolyásoló erejével. Míg a hagyományos közgazdaságtan a homo economicus modelljéből indul ki, és erre alapozva éri el a fontos eredményeket, addig a pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy ez az elképzelés nagyon idegen az emberi természettől. “A közgazdászok ezt sokáig nem akarták tudomásul venni, mert féltek, hogy ennek figyelembe vétele a gazdaságban káoszhoz vezetne.” Kiderült azonban, hogy az irracionalitásunk sok esetben nagyon is kiszámítható, és így jól beépíthető a közgazdaságtan hagyományos modelljeibe, és azok előrejelző erejét sok esetben jelentősen javíthatja. “Az is racionális viselkedés, ha figyelembe vesszük, hogy gondolkodásunk és viselkedésünk sok esetben jól kiszámítható módon irracionális.” Világos, nem?

Mérő László professzor elmondása szerint a közgazdaságtan a pszichológia egyik területe. Vizsgáljunk például egy vásárlói viselkedést: ugyanaz az az ember hajlandó-e ugyanazért a pénzért kockázat kerülő vagy kockázatkereső lenni (ezt hívják mentális könyvelésnek). A pszichológia szerint egyszerre vagyunk mind a kettő. Továbbmenve ezen az elméleten, az jön ki, hogy korlátozottan racionálisak vagyunk és szisztematikusan torzítunk. Ha a valószínűséget és a hasznosságot összeszorozzuk, akkor pedig eljutunk a realisztikus közgazdaságtanhoz. Szóval, akkor mennyire is döntünk másként bizonyos érzelmi állapotok hatására? Nagyon!

Amit a pszichológia a közgazdaságtan számára hozott, az az, hogy gondolkodásunk távolról sem racionális, de mégis kiszámítható hogyan nem vagyunk racionálisak. :-) Így alakult ki a közgazdaságtan “behaviour economics” változata, azaz a viselkedési közgazdaságtan. Egyszerű, mint a matek!

Illúzióink rabja vagyunk

Becker György pszichológus a lassú és a gyors gondolkodás gyakorlati lehetőségeit elemezte a kereskedelemben, a marketingben és az üzleti életben. Mint mondja, az emberek szeretik illúziókba ringatni magukat. “Nem tudunk racionálisan gondolkodni, tele vagyunk illúziókkal. Azt hisszük, figyelni tudunk mindenre, de ez nem igaz. A figyelmünk fókuszált, bizonyos dolgokat észreveszünk, s bizonyos dolgokat nem” - fogalmazta meg. “A figyelmünk illúziója rendkívül rossz, nem tudunk figyelni és nem tudunk dolgokra emlékezni sem, mert az emlékezetünk is állandóan becsap minket.” Körbevesszük magunkat a magabiztosság, az ismeret, az ok és a képesség illúziójával. Mintákat keresünk mindenben (például a csillagképekben, a pizzában vagy a felhőkben), mert lusták vagyunk gondolkozni. “Az illúzióink rabja vagyunk, magunkat akarjuk becsapni és ez az önbecsapás az internet hatására még jobban erősödött. Becsapjuk magunkat azzal, hogy azt hisszük birtokában vagyunk az információnak, pedig sajnos nem.”

Így dumál a Dumaszínház a viselkedési közgazdaságtanról

A jelentőségteljes vs. sziszifuszi ellenpár elemzése során Litkai Gergely, a Dumaszínház produkciós vezetője levezette: ahogyan a világ kikerül a kontrollunk alól, úgy látjuk egyre értelmetlenebbnek. Aki bejön a filmünkbe, amennyit megtudunk róla, annyit feltételezhetünk róla. Lefordítva ezt a fogyasztó viselkedésére, csak annyira ismerjük a fogyasztói szokásokat, amennyi információnk van róluk.

Litkai Gergely értekezésében továbbá kifejtette, mi motiválja a reklámszereplőket, mitől lesz sikeres egy cég reklámfigurája:

- legyen emberi, tehát nem tökéletes,

- váltson ki érzelmi reakciókat,

- legyen valós és értelmezhető motivációja.

“Úgy működik egy reklám, mint egy jó film, ha a karakterrel tudunk azonosulni, a történetét a magunk történetének érezzük, ha az ő motivációját a mi motivációnknak érezzük, akkor működik. Itt a dramaturgia a nézőkről szóló hatásról szól” - magyarázta. A sorozatok is attól működnek, hogy nem a jó és a rossz közül kell választunk, hanem általában egy szubjektív jó és szubjektív rossz karakter között.

Egy másik kutatás a szórakoztató iparról szól, ahol azt vizsgálták, hogyan változik a nézői magatartás a járványhelyzet idején, amikor mérlegre kerül az egészség. A kérdés az volt, hogy melyiket választja az otthonról előfizethető díjat, például a Netflix-re vagy mozijegyet vásárolna. Az eredmény az lett, hogy amit otthon nem tudunk rekonstruálni, azt fogjuk továbbra is igénybe venni.

A kutatás kitért arra is, hogy a szórakoztató piacon megnőtt a nagy sztárok gravitációja, s a közepes vagy gyengébb kategóriájú előadóművészek lettek a vesztesei a járványhelyzetnek. Ez a megállapítás rávetíthető az üzleti világra is, ugyanis egyre nagyobb multi cégcsoportok jönnek létre, akik egyre több területre nyomakodnak be, kiszorítva ezzel a kisebb vállalkozásokat. “Azt javaslom, hogy fogyasztóként merjünk szembemenni a trendekkel, mert egyre kisebb lesz a választék, és próbáljunk kevésbé ismert előadókat, márkákat, ipari formákat, termékeket, szolgáltatásokat felkeresni, különben nagyon nyomorúságos lesz az elkövetkező évtizedünk” - emeli ki Litkai Gergely.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a társadalom életminősége az elkövetkező években, a Dumaszínház produkciós vezetője elmondta, nem az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) vagy a GDP mérésével lehet kimutatni. “Szerintem, egy új mérőszámot kellene bevezetni például a NEFAMO (nemzeti faszasági mutató), amiben csak olyan mutatók lehetnének, amelyek legalább minimális szinten fenntarthatóak.” Hozzátette, hogy nem nézünk szembe azzal, hogy mit csinálunk a világgal, ez pedig megfoszt attól a lehetőségtől bennünket, hogy kicsit jobb emberré változzunk, mert akkor talán meg tudnánk menteni a saját élőhelyünket.

Lélekmérők

Ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk. Az ember lelkének, döntéseinek, érzelmeinek vizsgálatához le kell előbb fordítani azokat konkrétumokra. Szenzorok, kamerák, mikrofonok, szoftverek és algoritmusok keresik és próbálják meg egzakttá, vagyis számokká alakítani lelkünket, gondolkodásunkat és viselkedésünket.

Csertán Ákos (Frontira, Magyarország) elmondta, hogy ők a szolgáltatástervezés útját nézik, vagyis azt, hogyan lehet felhasználni azokat az eredményeket, amelyeket a neuromarketingből kinyerünk. “Mivel a felhasználói élmények mérhetőek, megfigyelhetjük a fogyasztókat, s a kapott mérőszámok segítenek abban, hogy a megértsék a vállalatok hogyan kapcsolhatják egy márkához a felhasználókat.” Mint mondja, ez még egy fiatal tudományág, ezért még sokat kell foglalkozni azzal, hogy kognitív szinten is meg tudják érteni az ügyfelek érzelmeit.

Fülöp Péter (Synetiq, Magyarország) elmondta, hogy a neuromarketing eszközével tudatosan mögé nézhetnek annak, hogy milyen érzelmi reakciót vált ki egy reklám az emberekből. “Mi úgy vizsgálunk, hogy nem megkérdezzük őket, hanem mérjük a testük reakcióját, ezekből a reakciókból meg tudjuk állapítani, hogy milyen helyzetekhez, aspektusokhoz, képekhez, történetekhez érzi közel magát az alany.

A közgazdaságtan kártyavára

“Kreatívan kellett megoldani a fogyasztóhoz vezető utat, hogy aztán minket, a mi termékeinket, szolgáltatásukat válassza, vegye meg és vigye haza. Már nem volt elég a száraz matek és a számokon alapuló tervezés, sem a gazdaságban, sem az üzletben, sem a kommunikációban” - mondja Pogátsa Zoltán. Tudniillik a közgazdaságtanon belül egy alternatív valóság jött létre, amely azt állítja magáról, hogy rá tudja húzni magát a valóságra. A probléma az, ha kiszedjük az alapfeltételezéseket, akkor kártyavárként dől össze a főáramú gazdaságtan.

Ezen állítást alátámasztja, hogy a 2008-as pénzügyi válság esetében azok a modellek, amelyek a főáramú gazdaságtanra épültek, egyszerűen életképtelenek voltak. Mivel leegyszerűsítésekre és irracionális alapfeltételezésekre alapozódtak a társadalmak működésével kapcsolatban, amelyre nem is lehetett volna jó előrejelző modelleket építeni. “Az alapfeltételezésekkel vannak bajok, az alapfeltételezések pedig az emberi viselkedéshez kötődnek” - mondta Pogátsa Zoltán. Hozzátette, hogy sokkal jobb, ha a viselkedési közgazdaságtanra építjük a prediktív modelleket, amelyek megmutatják ténylegesen hogyan viselkednek az emberek, és abból próbálunk meg egy makrót megírni.

Útmutató a digitális élethez

Bánki Attila, a Vermistől érdekes hasonlattal állt elő. Ha az egyiptomiak a Halottak Könyvét azért írták, hogy segítsék a lelkeket a túlvilágon, akkor miért ne segíthetnénk a digitális térbe utazókat is egy hasonló útmutatóval. A digitális „másik világ” tele van új dolgokkal, érdekességekkel, felfedezésre váró területekkel. De az átlagembernek senki sem segít megérteni az „egész” működését, mert a digitális teret teljes egészében már most sem érti senki. Az út, ahol állunk ahhoz hasonló, mint amikor először hajóztak ki az óceánra az emberek. Csak reménykedni tudtak abban, hogy sérülés nélkül térnek vissza, és az útjukat inkább a szerencse, mint a tudás irányította. Most ott vagyunk a való élet partjától még látótávolságban és néhány evezőcsapásnyira. Ülünk az „utazás” e-mail szolgáltatójának vagy az applikációnknak a ladikján, és csak reménykedhetünk benne, hogy nem lesz semmi baj.

“Szóval, kéne egy kalauz, aki elvisz minket a való életből a digitális életbe; egy olyan valaki, aki onnan biztonságban vissza is tud hozni minket” - fejtegette Bánki Attila. “Olyan bonyolulttá vált a digitális tér, hogy építettünk egy digitális csillagrombolót, ahová bezavartuk az idősebb korosztályt is” - mondta. Olyan feladatok tömkelegével állunk szembe, amit nem fogunk tudni megoldani. De nemcsak az a probléma, hogy a digitális teret lassan már nem lehet megérteni, hanem a másik, hogy vajon ki merné megírni a digitális élet könyvét, s hány napig lenne az naprakész? “Nincs erre válasz” - zárta előadását Bánki Attila.

Ráció, emóció, realizáció az iparágakban

A kerekasztal beszélgetés során különböző iparági szereplők elemezték a fogyasztók viselkedését és hogy milyen erők, vagyis triggerek hatnak most piacaikra.

Buday Bence (Wallis, Magyarország) szerint, a folyamatos visszajelzések lehetősége, vagy például Facebook csoportok negatív hangadói képesek félrevinni egy márka megítélését. Az ilyen típusú kommentek torzító hatással lehetnek a piaci szereplőkre, a brandre. Mára megjelent a “nekem ez jár”, “jogom van követelni”, azonnali minőséget fele áron elvárás a fogyasztók felől. “A digitális tér olyan szinten kinyílt, hogy csak nézünk, hogyan kövessük le, de mégse szálljunk el a realitás talajától” - fogalmazta meg Buday Bence, hogy a torzító folyamatok hogyan hathatnak az újonnan kialakuló piacszerkezetekre. A fogyasztói társadalomban megváltozik, például a tulajdonláshoz való viszonyunk is. Minek vásároljunk meg valamit, ha bérbe is vehetjük vagy megoszthatjuk vagy ha osztozkodhatok rajta?

Bán Zoltán (Portfolio, Magyarország) úgy vélte, a médiapiac szerkezete is formálódik, ugyanis a médiavállalkozások komplex szolgáltatásokkal állnak már elő, míg a webshopok értékesíteni kezdték hirdetői felületeiket. “Már nemcsak a hagyományos médiumok azok, akik tájékoztatnak, irányt mutatnak, hanem fontossá vált mit mondanak a hangadók vagy a fogyasztók a közösségi média fórumain” - tette hozzá.

Juhász Péter Tibor (Vodafone, Magyarország) elmondta, hogy a telekommunikációs és a technológiai szektor a teljes terjesztői és értékesítői utat szeretné bevenni, annak lehető legszélesebb körű megoldásaival együtt. A telekommunikációs szektorral szembeni elvárások óriási mértékben megnőttek, különösen a 2020. év lezárási időszakában, a szolgáltatás minősége iránt. “Az online világ volt a mentőöv, de szolgáltatói oldalról nagyon gyorsan kellett alkalmazkodnunk, és alkalmazkodtunk is az elvárásokhoz, emeltük a szolgáltatások szintjét. De az elvárások nagyon hirtelen emelkedtek meg és egy hálózatfejlesztés nem megy egyik pillanatról a másikra” - szögezte le.

“Az internetezők 87-88 százaléka aktívan vesz részt a közösségi médiában, s mintegy 6-10 százalékuk bármilyen fórumot képes szétcsapni” - erősítette meg Kis Gergely (eNet, Magyarország). Ezek a kommentelők valóban torzíthatják a piacot és árthatnak egy márkának. Hozzátette, hogy új értékesítési csatornát jelenthetnek a speciális influenszerek, akiken keresztül jól lehet mérni, például az újdonságokat.

“Felfokozott hangulat és elvárás volt tapasztalható az első hullám utáni nyitáskor a vendégek részéről, miközben a szolgáltatói oldalon mi még nyalogattuk a sebeinket, hiszen nagyon súlyos létszámcsökkenéssel küzdöttünk” - emelte ki a szállodaipar képviseletében Kovács Balázs (Danubius Hotels, Magyarország).

Várkonyi Balázs (Extreme Digital & eMAG, Magyarország) szerint beavatkozás nélküli növekedésen vannak túl. Elképesztő fogyasztói cunami zúdult rájuk, felülírva az elmúlt 10-20 éves fogyasztói magatartást. “Hirtelen karácsony lett február-márciusban, amit meg kellett lovagolni” - mondta. “A nagy cégek nem tudnak hirtelen technológiát váltani, de mi ügyesek voltunk és bekapcsoltuk a “Black Friday” gombot” tette hozzá.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!