Minden ötödik munkavállaló szoftverfrissítésre hivatkozva nem fogadott hívásokat

Minden ötödik munkavállaló szoftverfrissítésre hivatkozva nem fogadott hívásokat
A munkavállalók 21%-a megerősítette, hogy úgy bújt ki egy hívás vagy egy megbeszélés alól, hogy azt színlelte: a készüléke éppen frissítést telepít. Ez egy teljesen hihető kifogás, hiszen a szoftverfrissítések valóban megzavarhatják a munkát: a munkavállalók egyharmada (35%-a) számolt be arról, hogy lemaradt egy hívásról a frissítések miatt. Ezek a megállapítások egy, a Kaspersky megbízásából készített tanulmányból származnak, amely a munkavállalók frissítésekhez való hozzáállását és a frissítésekkel kapcsolatos szokásait vizsgálta.

A gyakori megbeszéléseket sokszor az irodai rutin egyik legkellemetlenebb részének tartják. A távmunkára és a virtuális megbeszélésekre való átállás sem javított a helyzeten, ugyanis az emberek kimerültek a videóhívásoktól, és a munkanap végére még fáradtabbnak érezték magukat. A Kaspersky legújabb kutatásából kiderül, hogy néhány munkavállaló jó kifogást talált arra, hogyan bújhat ki a hívások alól: úgy tett, mintha a munkához használt eszköze frissítés miatt nem lenne elérhető.

A kollégák még akár el is hiszik ezt, hiszen ők maguk is megtapasztalták már, hogy milyen az, amikor egy eszközt frissíteni kell. A kihagyott megbeszélések mellett a munkavállalók 37%-a arról is beszámolt, hogy a le nem mentett munkájuk vagy adataik egy része elveszett, amikor a számítógépük vagy a laptopjuk a frissítések telepítése után újraindult.

Mindent összevetve ezt az eszköz-állásidőt egyes munkavállalók kiváló lehetőségnek tekintik a halogatásra: a válaszadók 27%-a elismerte, hogy azért telepített frissítéseket, hogy szándékosan vesztegesse a munkaidőt. Ennek ellenére a munkavállalók többnyire nem szeretik, ha valami félbeszakítja a munkájukat, ezért 65%-uk azt szeretné, ha a frissítésekre a munkaidőn kívül kerülne sor, hogy fenntarthassák a produktivitásukat.

„A frissítések általában munkaidőben, csendes módban töltődnek le, és nincsenek hatással az üzletmenetre. Ugyanakkor ahhoz, hogy alkalmazni lehessen őket a rendszerre, újraindítás szükséges. Néhány üzleti ügyet természetesen nem lehet halogatni, ezért a felhasználók egy bizonyos időn belül általában újraindíthatják az eszközeiket. Amint láthatjuk, egyesek vagy lemaradnak ezekről az értesítésekről, vagy nem akarják a gépüket újraindítani. Ezért aztán előfordulhat, hogy a szükséges újraindításra a lehető legalkalmatlanabb időpontban kerül sor – pont egy fontos hívás előtt vagy egy hosszú e-mail írása közben” – nyilatkozta Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

A Kaspersky az alábbiakat javasolja az informatikai részlegeknek ahhoz, hogy kényelmessé tegyék a frissítéseket a munkavállalók és a rendszergazdák számára egyaránt:

  1. A frissítéseket a munkaidő vége felé időzítsék, amikor a gépek még be vannak kapcsolva és le tudják tölteni a szükséges frissítéseket, de a munkavállalók tevékenységi szintje már jellemzően alacsonyabb.
  2. Lehetőség szerint használják a wake-on-LAN funkciót. Ez a technológia lehetővé teszi a munkaállomások hálózaton keresztüli bekapcsolását, így a frissítések a munkaidőn kívül is letölthetők.
  3. Osszák a munkavállalókat több csoportra, és legyen közöttük egy tesztcsoport is. A frissítéseket csoportonként végezzék, hogy ha valami rosszul sül el, az informatikai osztály mindenkinek kellő időben segíthessen.
  4. Tájékoztassák a munkatársakat az egyes irodai termelékenységi szoftverekben elérhető AutoSave funkcióról, amely automatikusan lement minden módosítást.
  5. Telepítsenek fel szoftverjavítás-kezelő funkcióval ellátott végpontvédelmi megoldást, mint például a Kaspersky Endpoint Security for Business szoftvert. Ezen túlmenően a viselkedés-felismerő és az exploit-megelőző technológiák nem engedik, hogy a csalók kiaknázzák a ki nem javított biztonsági hibákat.

A teljes jelentés ezen a linken érhető el.

 

A felmérésről

2021. áprilisában a Kaspersky azzal bízta meg a Savanta piackutató céget, hogy 15 000 válaszadó részvételével készítsen egy online felmérést, amely az emberek eszközfrissítési tendenciáit vizsgálja. A mintanagyság a következőképpen alakult: országonként 1000 válaszadó az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, valamint országonként 500 válaszadó az USA-ban, Hollandiában, Ausztriában, Portugáliában, Romániában, az Egyesült Arab Emírségekben, Törökországban, Dél-Afrikában, Kínában, Indiában, Ausztráliában, Brazíliában, Mexikóban, Argentínában, Kolumbiában, Chilében, Peruban és Oroszországban. Minden válaszadó számítógépet, okostelefont és/vagy táblagépet használt vagy magáncélra, vagy munkához, és a válaszadók 76%-a állt alkalmazásban.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!