Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról és a szakértők máris a vészharangokat kongatták. A fordulatot a legtöbben a mesterséges intelligencia számlájára írják, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak a piacból a low-code platformok is. Ezekkel minimális kézi kódolással fejleszthetünk gyorsan és hatékonyan, miközben rugalmasan alkalmazkodhatunk a változó igényekhez és egyszerűen hangolhatjuk össze az üzleti és technológiai szempontokat. Vajon tényleg gyökeresen átalakul a munkaerőigény a szoftverpiacon? Milyen projekteknél célszerű low-code platformokkal dolgozni és mikor érdemes inkább kerülni? A Stylers Group csokorba gyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Nem mondunk újat azzal, hogy óriási potenciál van a mesterséges intelligenciák használatában az alkalmazott művészetek esetén is. Gyorsaságot, vakfoltok pontos kitöltését és a sokszor korlátos büdzsékhez való könnyed igazodást tesznek lehetővé. A hazai filmesek közül a mesterséges intelligenciák úttörő felhasználójával, Kondacs András filmrendezővel, az Animatiqua alapítójával és vezetőjével beszélgettünk a lehetőségekről, veszélyekről és a filmes szakma jövőjét is meghatározó mesterséges intelligenciákról.

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából. A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A mesterséges intelligencia (AI) technológia rohamos fejlődése és alkalmazása a marketing világában jelentős paradigmaváltást hozott. Napjainkban az AI nem csupán egy új eszköz a marketingesek kezében. Sokkal inkább egy stratégiai partner, ami teljesen új megközelítést kínál a piackutatástól a vásárlói interakciók előrejelzéséig, újradefiniálva a hagyományos marketingstratégiákat, és lehetővé téve a szakemberek számára, hogy a korábbiaknál pontosabb, személyre szabottabb és költséghatékonyabb marketingmegoldásokat alkalmazzanak. Ez a technológia tehát nem csupán időt és erőforrásokat takarít meg, hanem növelheti a marketingkampányok sikerességét is, hozzáadott értéket teremtve az ügynökségek és ügyfeleik számára egyaránt.

Gőzerővel fejlesztik a cégek ügyfélszolgálati folyamataikat, így már átlagosan legalább négy különböző csatornán lehet elérni a nagy ügyfélforgalmat bonyolító magyar vállalatokat – állapította meg a KPMG friss magyarországi kutatásában. A különböző képességekkel rendelkező chatbotokat egyre több cég igyekszik mesterséges intelligenciával felruházni, ugyanakkor jelenleg a legnagyobb kihívás a vállalatoknak mégiscsak az, hogy saját belső működésüket optimalizálják. Nem elég ugyanis csupán az elérést biztosítani az ügyfélszolgálat felé, hanem valódi és gyors válaszokkal kell tudni előremozdítani az ügyfelek kéréseit, panaszait, érkezzen az bármely csatornán. Ráadásul mindezt függetlenül attól, hogy vállalaton belüli munkatárstól vagy külső ügyféltől, vásárlótól érkezik a kérés.

Keressük azon haladó szellemű vállalkozókat, akik már a mesterséges intelligencia segítségével üzletelnek, alkotnak, vagy bármilyen más módon felhasználóként igénybe veszik ezen technológia eszközeit. A pályázati anyag leadásának határideje április 2.-április 9.

Végre a hazai kis-és középvállalkozások is haszonélvezői lehetnek az AI-forradalomnak: a fejlesztőkből, AI-szakértőkből, és reklámügynökségi szakemberekből álló Think AI csapata megtalálta annak a módját, hogyan teheti a vállalati folyamatok szerves részévé a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy a kkv-knál bárkinek is promptolnia kellene hozzá.

Március 20-án délután második alkalommal adták át az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) együttműködésében meghirdetett 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, továbbá a szakmai zsűri egy olyan különdíjat is átadott, amellyel minden évben egy, a szakterületén kiemelkedően teljesítő pedagógus munkáját ismerik el.