Lassan már észre sem vesszük, hogy milyen sok időt töltünk a digitális térben. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy a legújabb előrejelzések szerint 2022 végére a felhasználók átlagos képernyőideje meghaladhatja a napi 8 órát is. Ez azt is jelenti, hogy egyre több adatot fogunk online kezelni, ami növeli az adathalász támadások kockázatát.
A szakértők szerint a személyes adatok nem közvetlenül a közösségi oldaltól kerültek ki.
Ki birtokolja a Facebook-, Google-, Instagram- és Twitter-profiljainkat és a hozzájuk tartozó személyazonosságunkat: a szolgáltató vagy mi? Kinek a feladata ezek védelme? Hogyan lehet megvédeni a fiókokat és a bennük tárolt adatokat? Ezeket az egyre inkább égető kérdéseket járják körül a NetIQ szakértői.
Kiberbűnözők árulják a hamis oltási igazolást vagy tesztet vásárlók személyes információit Oroszországban. 130-180 forintot kell fizetni egy-egy listán szereplő egyén adataiért.
Egy kínai férfi egy olyan kiállítást akart létrehozni, ami elgondolkodtatja a látogatókat saját adataik nyilvánosságáról és az adatvédelem hiányának korlátlan veszélyeiről. Összesen 346 ezer kínai személyes adatait vásárolta meg az interneten, majd egy kiállítás keretében közszemlére tette. A rendőrség nem értékelte a helyzet iróniáját.
Lassan már észre sem vesszük, hogy milyen sok időt töltünk a digitális térben. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy a legújabb előrejelzések szerint 2022 végére a felhasználók átlagos képernyőideje meghaladhatja a napi 8 órát is. Ez azt is jelenti, hogy egyre több adatot fogunk online kezelni, ami növeli az adathalász támadások kockázatát.
Kiberbűnözők árulják a hamis oltási igazolást vagy tesztet vásárlók személyes információit Oroszországban. 130-180 forintot kell fizetni egy-egy listán szereplő egyén adataiért.
A szakértők szerint a személyes adatok nem közvetlenül a közösségi oldaltól kerültek ki.
Egy kínai férfi egy olyan kiállítást akart létrehozni, ami elgondolkodtatja a látogatókat saját adataik nyilvánosságáról és az adatvédelem hiányának korlátlan veszélyeiről. Összesen 346 ezer kínai személyes adatait vásárolta meg az interneten, majd egy kiállítás keretében közszemlére tette. A rendőrség nem értékelte a helyzet iróniáját.
Ki birtokolja a Facebook-, Google-, Instagram- és Twitter-profiljainkat és a hozzájuk tartozó személyazonosságunkat: a szolgáltató vagy mi? Kinek a feladata ezek védelme? Hogyan lehet megvédeni a fiókokat és a bennük tárolt adatokat? Ezeket az egyre inkább égető kérdéseket járják körül a NetIQ szakértői.
