A külföldi munkavállalás a legtöbb érintett magyar számára pozitív tapasztalat: háromnegyedük szerint azt követően javult az életminőségük, tízből nyolcan pedig elégedettek jelenlegi vagy legutóbbi külföldi állásukkal. Bár továbbra is a magasabb kereset a legfontosabb motiváció, egyre nagyobb szerepet kapnak a családi szempontok is – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából
Szinte minden vármegyében nőtt a meghirdetett állások száma a második negyedévben a tavalyi adatokhoz képest. A rég látott, kiemelkedően magas munkavállalói aktivitás pedig valamelyest csillapodni látszik az ország összes régiójában – derül ki a Profession.hu friss, negyedéves jelentéséből.
Míg 2016-ban a hazai munkavállalók átlagosan 11–12 napot töltöttek nyári szabadságon, több részletben kivéve a pihenőnapokat, és sokuknak azzal is szembe kellett nézniük, hogy a munkáltató az előzetes egyeztetés ellenére nem engedte el őket a tervezett időpontban, addig idén már átlagosan 13 nap szabadsággal számolnak. A többség ráadásul nem tart attól, hogy felettese az utolsó pillanatban felülírja a terveit.
A munkahelyi biztonság az anyagiaknál kezdődik, és a közegnél folytatódik – ebben minden generáció egyetért. A legfiatalabbak emellett fejlődési lehetőséget, a legidősebbek pedig kiszámítható, pontosan tisztázott feladatkört várnak el azért, hogy biztonságban érezzék magukat. Azok a cégek vonzóak számukra, akiknek stabil a működésük és emellett emberközpontúan képesek működni – derül ki a Profession.hu új országos reprezentatív kutatásából.
A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
A különböző korcsoportba tartozó munkavállalók számos kérdésben hasonlóan látják saját generációjukat, mint ahogyan a többiek látják őket, bizonyos témákban azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A legtöbb félreértés és véleménykülönbség a Z generáció megítélése körül van, viszont mégsem nekik adódik a legtöbb nézeteltérésük: a harmincas-negyvenes korosztály tagjai számoltak be a legtöbb munkahelyi konfliktusról – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából.
Egész évben hasonló intenzitással toboroznak a vállalatok diákokat, és kimagasló arányban tüntetnek fel bérinformációkat az őket megszólító álláshirdetésekben, ami a fiatalok számára a legfontosabb döntési szempont. Átlagosan közel bruttó 2 200 Ft-os órabérrel kalkulálhatnak a tanulók – derül ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
Bár tízből nyolc magyar alapvetően elégedett jelenlegi munkájával, a külföldi munkavállalás lehetősége továbbra is sokakat foglalkoztat – különösen a fiatalokat és a budapestieket. Tavalyhoz képest azonban csökkent azok aránya, akik nyitottak lennének a külföldi munkavállalásra. – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
Az önéletrajzoknál a különböző területeken eltérő szempontok alapján döntenek a cégek, ezért érdemes a jelentkezést az adott munkához igazítani. A Profession.hu kutatása szerint tízből kilenc munkáltató számára fontos, hogy a pályázó az adott állásra szabja a CV-jét: 42 százalékuk szerint ez teljes mértékben elvárás, további 44 százalék pedig előnyként tekint rá. A pályázók így sokat javíthatnak az esélyeiken azzal, ha az adott területen releváns tapasztalatokat és készségeket emelik ki a jelentkezésükben. A kutatásból az is látszik, hogy más információk számítanak igazán fontosnak a fizikai munkáknál és az irodai, szakértői pozícióknál.
A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat – derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat, aggályokat és várakozásokat vizsgáló kutatásából.
A külföldi munkavállalás a legtöbb érintett magyar számára pozitív tapasztalat: háromnegyedük szerint azt követően javult az életminőségük, tízből nyolcan pedig elégedettek jelenlegi vagy legutóbbi külföldi állásukkal. Bár továbbra is a magasabb kereset a legfontosabb motiváció, egyre nagyobb szerepet kapnak a családi szempontok is – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából
A különböző korcsoportba tartozó munkavállalók számos kérdésben hasonlóan látják saját generációjukat, mint ahogyan a többiek látják őket, bizonyos témákban azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A legtöbb félreértés és véleménykülönbség a Z generáció megítélése körül van, viszont mégsem nekik adódik a legtöbb nézeteltérésük: a harmincas-negyvenes korosztály tagjai számoltak be a legtöbb munkahelyi konfliktusról – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából.
Szinte minden vármegyében nőtt a meghirdetett állások száma a második negyedévben a tavalyi adatokhoz képest. A rég látott, kiemelkedően magas munkavállalói aktivitás pedig valamelyest csillapodni látszik az ország összes régiójában – derül ki a Profession.hu friss, negyedéves jelentéséből.
Egész évben hasonló intenzitással toboroznak a vállalatok diákokat, és kimagasló arányban tüntetnek fel bérinformációkat az őket megszólító álláshirdetésekben, ami a fiatalok számára a legfontosabb döntési szempont. Átlagosan közel bruttó 2 200 Ft-os órabérrel kalkulálhatnak a tanulók – derül ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
Míg 2016-ban a hazai munkavállalók átlagosan 11–12 napot töltöttek nyári szabadságon, több részletben kivéve a pihenőnapokat, és sokuknak azzal is szembe kellett nézniük, hogy a munkáltató az előzetes egyeztetés ellenére nem engedte el őket a tervezett időpontban, addig idén már átlagosan 13 nap szabadsággal számolnak. A többség ráadásul nem tart attól, hogy felettese az utolsó pillanatban felülírja a terveit.
Bár tízből nyolc magyar alapvetően elégedett jelenlegi munkájával, a külföldi munkavállalás lehetősége továbbra is sokakat foglalkoztat – különösen a fiatalokat és a budapestieket. Tavalyhoz képest azonban csökkent azok aránya, akik nyitottak lennének a külföldi munkavállalásra. – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
A munkahelyi biztonság az anyagiaknál kezdődik, és a közegnél folytatódik – ebben minden generáció egyetért. A legfiatalabbak emellett fejlődési lehetőséget, a legidősebbek pedig kiszámítható, pontosan tisztázott feladatkört várnak el azért, hogy biztonságban érezzék magukat. Azok a cégek vonzóak számukra, akiknek stabil a működésük és emellett emberközpontúan képesek működni – derül ki a Profession.hu új országos reprezentatív kutatásából.
Az önéletrajzoknál a különböző területeken eltérő szempontok alapján döntenek a cégek, ezért érdemes a jelentkezést az adott munkához igazítani. A Profession.hu kutatása szerint tízből kilenc munkáltató számára fontos, hogy a pályázó az adott állásra szabja a CV-jét: 42 százalékuk szerint ez teljes mértékben elvárás, további 44 százalék pedig előnyként tekint rá. A pályázók így sokat javíthatnak az esélyeiken azzal, ha az adott területen releváns tapasztalatokat és készségeket emelik ki a jelentkezésükben. A kutatásból az is látszik, hogy más információk számítanak igazán fontosnak a fizikai munkáknál és az irodai, szakértői pozícióknál.
A legfiatalabb munkavállalói generáció tudatosabb a munkahelyi jóllét kereteit illetően: ők reagálnak legerősebben a túlzott munkaterhelésre, emellett a megbecsültség hiánya és a kiszámíthatatlan munkahelyi működés is gyakran okoz problémát nekik. Munkahelyet pedig csak egy nagyobb fizetésemelésért váltanának. Az Y generáció szintén érintett a túlterheltségben, ami összefügghet azzal is, hogy a megbecsültség hiányát körükben érzik a legtöbben – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív generációs kutatásából.
A hazai cégek érzékelik az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket, a bevezetéshez azonban sok esetben még több eligazodásra és gyakorlati kapaszkodóra van szükség. A még kiváró vállalatok közel harmada úgy véli, hogy nem ismeri eléggé a piacon elérhető, számára releváns AI-megoldásokat – derül ki a Profession.hu friss, céges tapasztalatokat, aggályokat és várakozásokat vizsgáló kutatásából.
