Cimke: munkaerőhiány

1. oldal
  • A logisztikai vállalatok előtt álló legnagyobb kihívás ma már nem az, hogy van-e elegendő fuvarfeladat vagy raktárkapacitás. A valódi kérdés: lesz-e, aki holnap elvégzi a munkát? Európában közel félmillió betöltetlen tehergépjárművezetői állás figyelmeztet arra, hogy a munkaerőhiány tartós strukturális problémává vált. A megoldás ezért nem egy újabb toborzási kampányban rejlik. Olyan szemléletre van szükség, amely az utánpótlás-építést, a munkavállalók megtartását, a digitalizációt és a sikeres integrációt nem különálló HR-feladatokként, hanem egyetlen stratégia egymásra épülő elemeiként kezeli. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, és milyen válaszokat adhatnak a vállalatok a munkaerőpiaci kihívásokra, arról Kőszegi Boglárkával, a Trans-Sped HR igazgatójával beszélgettünk.

    Üzlet
  • A hazai vállalatok számára gyakran jelent kihívást a munkaerő gyors pótlása, különösen akkor, amikor hirtelen piaci vagy gazdasági változásokra kell reagálniuk. Ilyen esetekben jelenthetnek jó megoldást a rugalmas foglalkoztatási formák, illetve olyan munkavállalók alkalmazása, akiknek munkába állítása gyors és egyszerű folyamattal megvalósítható. A WHC legújabb elemzése szerint így akár 2 nap alatt feltölthetők a megüresedett állások.

    Üzlet
  • A digitális fejlődés és a szigorodó szabályozások egyre magasabb elvárásokat támasztanak a vállalatok IT működésével szemben. Külföldön már bevált megoldás a co-managed IT, amit magyarul “megosztott IT-nak”, vagy “közösen üzemeltetett IT-nak” hívhatunk. Bár maga a kifejezés itthon még nem annyira terjedt el, a modell már hazánkban is egyre több nagyvállalat működésében jelenik meg. A piaci trendek azt mutatják, hogy 2025-ben várhatóan Magyarországon is egyre több vállalkozás fog nyitni erre a megoldásra, nemcsak a NIS2 és egyéb szabályozások által érintettek, hanem minden olyan cég, amely versenyelőnyt kíván szerezni a digitális fejlesztései révén.

    Üzlet
  • A hazai munkáltató cégek egyre nagyobb arányban szembesülnek azzal, hogy nehezen találnak minőségi magyar munkaerőt, illetve egyre fokozottabb fluktuációt tapasztalnak, ami azt eredményezi, hogy egyre többen alkalmaznak harmadik országbeli munkavállalót. A Pannon-Work Zrt. friss kutatása HR vezetők harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos terveit, már megszerzett tapasztalatokat, az előnyöket, illetve a hátrányokat, valamint az általános munkaerőpiaci megállapításaikat vizsgálta.

    Üzlet
  • Magyarországon dübörög a munkaerőhiány, jelenleg 80-100.000 a betöltetlen állás, így a hatékony toborzásnak kulcsfontosságú szerepe van a vállalatok számára. A helyzetet tovább árnyalja, hogy jelenleg mintegy 200-300 ezer ember szerepel az inaktív munkanélküliek csoportjában: ők nyugdíjasok és 25 év alatti fiatalok. Közel 60 ezer főt pedig a külföldi munkavállalók csoportja tesz ki. A megfelelő célcsoportok pontos felmérése és a hatékony kommunikáció segítségével a toborzásnak képesnek kell lennie megszólítani és elérni az összes releváns jelöltet, hogy a vállalatok erős és elkötelezett csapatot állíthassanak össze a sikeres működés érdekében.

    Üzlet
  • Egy magyar fejlesztésű alkalmazás nem csak hatékonyabbá teszi a munkára jelentkezést, de rengeteg új munkavállalót von be olyan munkákra, amelyeket évek óta nehéz betölteni. Modern társkereső applikációknál alkalmazott módszerekkel hozzák össze a munkakeresőket és munkáltatókat, amivel már 3000 műszakot töltöttek be rövid és hosszú távra.

    Üzlet
  • A munkaerőhiány ellenére egyáltalán nincs egyszerű dolga a cégeknek, ha új szakembereket szeretnének felvenni, ugyanis az álláskeresőknek is egyre nagyobbak az igényeik és ezt nem félnek kimutatni. Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember közölte, a munkavállalókat csak magas fizetéssel már nem lehet elcsábítani, mert legalább ilyen fontos számukra a jó munkakörnyezet és az egyéb motivációs tényezők. Hozzátette, a mesterséges intelligencia miatt a szakmájukban legjobbaknak továbbra sem kell félteniük a megélhetésüket, aki viszont alibizik, az ráfázhat.

    Üzlet
  • Évek óta kongatják a vészharangot a szakmai szervezetek: több tízezer informatikus hiányzik a hazai piacról, a pandémia és távmunka rohamos terjedésével pedig újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a tehetséges magyar fejlesztők számára, külföldön is. Nem könnyű beszállni a szakértelemért folytatott küzdelembe, hiszen egy tapasztalt Java programozó munkájáért akár havi bruttó 2 millió forintot is ki kell fizetni, egy szenior felhőmérnök juttatásai pedig még ezt is túlszárnyalhatják, miközben saját bevallásuk szerint a fizetések mellett izgalmas feladatokat és rugalmas feltételeket keresnek és várnak el. A Stylers információ-technológiai cégcsoport szakértői megnézték, mely területeken a legnagyobb a verseny a munkaerőért, melyek lesznek a közeljövő sztárszakmái és hogyan válaszolhatnak a vállalkozások a toborzásban jelentkező kritikus kihívásokra – márpedig a digitalizáció számunkra ma már élet-halál kérdés.

    Üzlet
  • A szoftverfejlesztés iránti kereslet gyorsan nő, amelynek fő oka, hogy a Covid-19 sok vállalkozást kényszerített arra, hogy digitálissá tegye működését, méghozzá gyorsan. Az informatikában dolgozók száma azonban nem tudta lekövetni a kereslet növekedését: az IT vezetők szerint az esetek 64 százalékában a szakemberhiány akadályozza az új technológiák bevezetését. Ez gyors alkalmazkodásra kényszeríti az informatikai szektort – de annak mikéntje már korántsem egyértelmű. A szoftveres megoldásokat fejlesztő Exadel budapesti központjának vezetője, Eyal Zucker három megoldást ajánl a cégek figyelmébe – közülük is különösen az úgynevezett megoldás- vagy szolgáltatásgyorsítók alkalmazása lehet érdekes.

    Üzlet