K&H: már tízből nyolc dolgozó fiatal számít béremelésre
Rekordközelbe emelkedett az infláció feletti fizetést várók száma.
Rekordközelbe emelkedett az infláció feletti fizetést várók száma.
A nettó átlagkereset 546 000 forint volt 2026 márciusában, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintot tett ki a KSH friss adatai alapján. Az átlagbér akár a legnagyobb összegű személyi kölcsön felvételéhez is elég lehet, a mediánbért keresőknek azonban kompromisszumot kell kötniük, ha nagyobb összegű szabad felhasználású hitelt szeretnének felvenni - írja közleményében a Bank360.hu.
Tavaly tovább csökkent a férfiak és a nők közötti bérkülönbség aránya: a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 649 700 forint volt, ami 13,4 százalékkal marad el a férfiak 750 200 forintos értékétől. Ez az arány érezhető csökkenést jelent a 2024-ben tapasztalt 14,4 százalékos mértéktől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből
A magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol 2026 első félévében, ugyanakkor a tervezett lépések többsége mérsékelt sávban marad, a kiegészítő juttatásoknál pedig inkább a stabilitás dominál. Mindeközben a fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és foglalkoztatási trendek című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el. A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak″ - hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Adatvédelmi csapdákat is rejt az átláthatósági szabályozás.
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben. Akik kaptak is, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55%-a számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82%) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
Az ALDI Magyarország béremeléssel kezdi az új évet, és a vállalatcsoport minden magyarországi munkatársa számára magasabb fizetést biztosít. A béremelés mértéke területenként változik, az áruházi dolgozók kezdő bére havi bruttó 541 900 forintra, a logisztikai területen foglalkoztatottaké havi bruttó 600 100 forintra, az áruházvezetőké pedig havi bruttó 1 millió forint fölé nő.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el. A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak″ - hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Rekordközelbe emelkedett az infláció feletti fizetést várók száma.
Adatvédelmi csapdákat is rejt az átláthatósági szabályozás.
A nettó átlagkereset 546 000 forint volt 2026 márciusában, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintot tett ki a KSH friss adatai alapján. Az átlagbér akár a legnagyobb összegű személyi kölcsön felvételéhez is elég lehet, a mediánbért keresőknek azonban kompromisszumot kell kötniük, ha nagyobb összegű szabad felhasználású hitelt szeretnének felvenni - írja közleményében a Bank360.hu.
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben. Akik kaptak is, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
Tavaly tovább csökkent a férfiak és a nők közötti bérkülönbség aránya: a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 649 700 forint volt, ami 13,4 százalékkal marad el a férfiak 750 200 forintos értékétől. Ez az arány érezhető csökkenést jelent a 2024-ben tapasztalt 14,4 százalékos mértéktől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55%-a számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82%) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
A magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol 2026 első félévében, ugyanakkor a tervezett lépések többsége mérsékelt sávban marad, a kiegészítő juttatásoknál pedig inkább a stabilitás dominál. Mindeközben a fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és foglalkoztatási trendek című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.
Az ALDI Magyarország béremeléssel kezdi az új évet, és a vállalatcsoport minden magyarországi munkatársa számára magasabb fizetést biztosít. A béremelés mértéke területenként változik, az áruházi dolgozók kezdő bére havi bruttó 541 900 forintra, a logisztikai területen foglalkoztatottaké havi bruttó 600 100 forintra, az áruházvezetőké pedig havi bruttó 1 millió forint fölé nő.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el. A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak″ - hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A Jobtain felmérései alapján 2025-ben a munkáltatók 88 százaléka 10 százalék alatti béremeléssel számol, míg a dolgozók 86 százaléka legalább 11 százalékos növekedést szeretne. Sőt, a megkérdezett munkavállalók mintegy fele 20 százalék feletti bérnövekedést vár el. A gazdasági környezet azonban nem kedvez a magasabb béremelésnek, ennek okai az emelkedő munkanélküliség, a vállalati jövedelmezőség csökkenése és a gyengébb gazdasági teljesítmény. „A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy megismétlődhet-e az a tendencia, miszerint a vállalatok kezdeti alacsonyabb béremelési tervei végül a munkavállalók magasabb bérigényeihez igazodtak″ - hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.