Az utasok mindennapi repülési élményét azonban újfajta kockázatok veszélyeztetik az Allianz szakértői szerint: ők idei kockázati jelentésük, a Risk Barometer nyomán öt olyan fő rizikófaktort azonosítottak, amelyek meghatározhatják a légitársaságok és a teljes szektor működését.
Az Allianz Kockázati Barométere szerint 2024-ben a kiberbiztonsági incidensek, például a zsarolóvírus-támadások, az adatbiztonság sérülése és az informatikai zavarok jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot a vállalatok számára szerte a világon. A kiberfenyegetettség idén már toronymagasan vezeti a rangsort. A második helyen a kiberkockázatokkal szorosan összefüggő veszély, az üzletmenet-folytonosság megszakadása áll. Mindkét rizikó immár harmadik éve vezeti az Allianz Kockázati Barométer rangsorát. A globális tízes listán az előző évhez képest idén az alábbi veszélyforrások léptek előre a legtöbbet: a természeti katasztrófák (a tavalyi 6. helyről idén már a 3.), tűz és robbanás (a 9. helyről a 6. helyre ugrott), valamint a politikai kockázatok és az erőszakos cselekmények (a 10. helyről a 8. helyre került).
Az Allianz Trade 2024-es, 92 ország több mint 3000 cégvezetőjének részvételével készült Kockázati Barométere kimutatta: a legtöbb cég az internetes csalásoktól, incidensektől, az ellátási láncok átalakulásából fakadó, az üzletmenetet is veszélyeztető nehézségektől és a természeti katasztrófáktól tart. A magyar vezetők félelmei eltérnek a nemzetközi átlagtól, hazánkban a természeti katasztrófákat, vis maior eseményeket tartják a legnagyobb kockázati tényezőnek, amelyeket az Európai Uniós szabályozási és támogatási környezet változásai és hatásai, valamint a negatív makrogazdasági folyamatok követnek.
Az utasok mindennapi repülési élményét azonban újfajta kockázatok veszélyeztetik az Allianz szakértői szerint: ők idei kockázati jelentésük, a Risk Barometer nyomán öt olyan fő rizikófaktort azonosítottak, amelyek meghatározhatják a légitársaságok és a teljes szektor működését.
Az Allianz Trade 2024-es, 92 ország több mint 3000 cégvezetőjének részvételével készült Kockázati Barométere kimutatta: a legtöbb cég az internetes csalásoktól, incidensektől, az ellátási láncok átalakulásából fakadó, az üzletmenetet is veszélyeztető nehézségektől és a természeti katasztrófáktól tart. A magyar vezetők félelmei eltérnek a nemzetközi átlagtól, hazánkban a természeti katasztrófákat, vis maior eseményeket tartják a legnagyobb kockázati tényezőnek, amelyeket az Európai Uniós szabályozási és támogatási környezet változásai és hatásai, valamint a negatív makrogazdasági folyamatok követnek.
Az Allianz Kockázati Barométere szerint 2024-ben a kiberbiztonsági incidensek, például a zsarolóvírus-támadások, az adatbiztonság sérülése és az informatikai zavarok jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot a vállalatok számára szerte a világon. A kiberfenyegetettség idén már toronymagasan vezeti a rangsort. A második helyen a kiberkockázatokkal szorosan összefüggő veszély, az üzletmenet-folytonosság megszakadása áll. Mindkét rizikó immár harmadik éve vezeti az Allianz Kockázati Barométer rangsorát. A globális tízes listán az előző évhez képest idén az alábbi veszélyforrások léptek előre a legtöbbet: a természeti katasztrófák (a tavalyi 6. helyről idén már a 3.), tűz és robbanás (a 9. helyről a 6. helyre ugrott), valamint a politikai kockázatok és az erőszakos cselekmények (a 10. helyről a 8. helyre került).
