Internet Hungary: A gépek már a fejünkbe látnak

Internet Hungary: A gépek már a fejünkbe látnak
Ha a Szupergyors Internet Projekt 2018-ig megvalósul és a szélessávú net az ország egész területén elérhető lesz, 2024-ig ez a beruházás akár 6000 milliárd forintot is hozzátehet a magyar GDP-hez. Többek közt erről is szó volt a siófoki Internet Hungary konferencia első napján.

Gondolná, hogy a digitalizáció már lassan az állateledel piacot is átalakítja? Már pedig napjainkban olyan kutyákra rakható szenzorok is akadnak, amik figyelik, hogy az ebek mennyit mozognak, majd az adatok alapján megmondják, hogy milyen tápot érdemes adni a házi kedvencnek. A gépek lassan minden területen felütik a fejüket: már novella-írással foglalkozó algoritmus is létezik. Az egyik ilyen program egy novellaíró pályázatot is majdnem megnyert. Ha ez ijesztő, akkor most kapaszkodjon: a szoftverek hamarosan már a jövőbeli vágyainkat is ki tudják sakkozni. Az olyan óriáscégeknek, mint a Google sokáig problémát jelentett, hogy a befutó adatoknak nem látták a kontextusát. Arról értesültek, ha például rákerestünk egy autó modellre, de nem tudták, hogy vásárolni akarunk, egy barátunknak segítünk új kocsit találni vagy csak rajongunk az egyik márkáért. Ma már azonban a netezési szokásaink nyitott könyvvé váltak, aminek a kielemzésénél a többi felhasználó online viselkedését vagyis a trendeket is figyelembe veszik.

Hogy ez mekkora fegyvertény tud lenni, azt jól mutatja, hogy volt olyan utazási iroda, ahol  a böngészési szokások átfésülése után az e-mail kampány hatékonysága az ötvenszeresére ugrott – derült ki az Internet Hungary-n Jóföldi Endre a Precognox Kft. ügyvezetőjének az előadásából. A Big Data eljárásokból azonban nem csak a gazdasági, hanem a politikai szereplők is tudnak profitálni. Aki like-olja az egyik amerikai elnökjelölt Facebook oldalát az jobb ha tudja, hogy ezután a fiókja nagyító alá lesz téve. A stábok IT gurui még azt is ki tudják kalkulálni, hogy melyik szimpatizánstól pontosan mekkora támogatási összeget érdemes kérni – mondta el Ugrósdy Márton a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, hozzátéve: a tapasztalatok szerint a többség nem szereti a kerek számokat. Az amerikaiak inkább fizetnek 13 dollárt, mint 10-et.

De ahhoz, hogy ennek az új digitális korszaknak az előnyeit itthon is mindenki ki tudja élvezni megfelelő infrastruktúrára lenne szükség. Pont ezt igyekszik biztosítani Magyarország eddigi legnagyobb hírközlő-hálózati beruházási programja a Szupergyors Internet Projekt, amelynek a keretében országos szinten legalább 30 Mbit/sec sávszélességű internetkapcsolatot építenének ki. A kormány céljai szerint a lefedettség 2018-ra már 100 százalékos lesz. Mint ahogy az a konferencián elhangzott: a leginkább az elmaradott tanyavilág, vagyis főleg az utolsó öt százalék kiépítése lesz majd költséges. Akár annyiba is bele kerülhet mint az előtte lévő 20 százalék összesen. Viszont ha teljesül a céldátum, akkor 2024-ig ez a projekt 6000 milliárd forintot tehet hozzá a magyar GDP-hez. A teljes képhez hozzátartozik, hogy bár az internet áfája csökken, a távközlési szektort még mindig lehúzza a szektort sújtó közműadó, de voltak rá utalások, hogy jövőre megindulhat ennek a tehernek az újragondolása.

A kérdés persze az, hogy ha ki is épül teljesen a „szupergyors internet”, vajon a magyarok mekkora hányada fogja ezt kihasználni. Sajnos a hazai kkv-k körében a nethasználat terén nem túl rózsás a helyzet. Ahogy Árvai Gergely a Magyar Telekom Üzleti ICT Szolgáltatások Ágazatvezetőjének a prezentációjából kiderült: a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 35 százalékának van saját honlapja és előreláthatóan ez a szám a közeljövőben nem is nagyon fog meglendülni. Viszont a felhőszolgáltatások egyre többen használják. Ezért arra a kérdésre, hogy a pohár félig üres vagy félig tele van-e, a szakértő inkább úgy válaszolt: a pohár egyre inkább telik. Az Internet Hungary-n jó hírekkel a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Deutsch Tamás is tudott szolgálni. Mint elmondta, a kormányzat a felnőttképzés és a felsőoktatás teljes rendszerének átalakításával kívánja megvalósítani a digitális exportfejlesztési stratégiát. Egy kérdésre válaszolva pedig úgy fogalmazott: érezhetően 2019-től csökkenhet a hazai informatikushiány.