Kábítószerek és bérgyilkosok a netről

Kábítószerek és bérgyilkosok a netről
A net sötét oldalát uraló bűnbandák között megbomlott a status quo. A rendőrségnek hála eltűnt két nagy illegális oldal a Hansa és az AlphaBay, a konkurenseik viszont megerősödtek.

Sok szó esik majd a webes és mobil internetes trendekről is október 18-án Budapesten a Mobile Hungary konferencián a Hotel Heliában.
A mai forró témák közt van egy, ami mellett nehéz szó nélkül elmenni, ez pedig a világháló sötét oldala, az illegális áruházak és a fekete-kereskedelem melegágya: az úgynevezett dark web. Egy kutatás szerint a bűnözőket kiszolgáló portálok napi(!) szinten 500 ezer dolláros (132 millió forintos) forgalmat bonyolítanak. Ám ahogy a nemrég napvilágot hírekből is egyértelművé vált, egyes népszerű helyeket – félrevezetés gyanánt – sokszor maguk a rendőrök, vagy szövetségeseik üzemeltetik. Az ausztráliai rendőrség például – mint kiderült – több gyermekbántalmazással foglalkozó site-ot is fenntartott. Így sikerült ugyanis felfedniük az egyik népszerű dark webes fórum, a pedofiloknak fenntartott Childs Play (magyarul: Gyerekjáték) felhasználóinak a kilétét. Az aktív tagok száma egyébként 3000 és 4000 között mozgott.

Deep Web vs. Dark Web

Akit jobban érdekel a sötét web jelenség, annak néhány fogalommal nem árt tisztában lennie. Először is azzal, hogy mi is az a „deep web” (magyarul a mély internet). Miután a neten valaki létrehoz egy új oldalt, a honlap elérhetőségét hamar megtalálják a Google és a Bing keresőrobotjai, az úgynevezett crawlerek, amelyek lementik a webhelyet. Ezután indexálják az oldalt, amelyet később egy egyszerű kereséssel már bárki könnyen megtalálhat. Több mint egymilliárd website van már hasonló eljárással azonosítva. Viszont vannak oldalak, amiket a készítőik elrejtenek a keresőrobotok elől: ezek kerülnek a deep webbe. Ide tartozik egy cég zárt online rendszere vagy a saját levelezésünk is. Egyes becslések szerint a Google motorja előtt a net több mint 99 százaléka láthatatlan! A legtöbben azonban a rejtőzködéssel csak saját, vagy vállalkozásuk bizalmas adatait védik.
A világhálónak azonban van egy része, amelyet főleg a bűnözők szoktak használni: ez a deep web egyik szelete a dark web. Ez azon része az internetnek, amelyet csak és kizárólag a böngészőn előhívott speciális beállításokkal és/vagy az online személyazonosságot elrejtő programokkal lehet elérni. Utóbbiak közül messze a TOR a legismertebb.

A sötét weben egy sor bűnözőknek dedikált portál működik. Ezek hasonlóan működnek, mint az Amazon csak itt nem könyveket, ruhákat és filmeket, hanem kábítószert, zsarolóvírusokat, betiltott könyveket és puskákat árulnak. Idén nyáron ráadásul az erőviszonyok alaposan átalakultak. A holland és az amerikai hatóságok ugyanis lecsaptak két – főleg fegyver- és drogkereskedelemmel foglalkozó – szolgáltatóra, a Hansára és az AlphaBay-re.

A dark web mai királyai

De a jelek szerint a felhasználóik máris átvonultak a konkurens oldalakra. Most egyelőre a net sötét oldalának a TradeRoute a királya. De persze az illegális site-okkal Dunát lehetne rekeszteni. Csak hogy szemezgessünk közülük: a TheRealDeal-en hackerek árulják a szolgáltatásaikat. A Lion Pharma-n főleg EU-s állampolgároknak árulnak szteroidokat. TorBox néven pedig működik egy kinyomozhatatlannak tartott levelező rendszer is. De akadnak olyan zugai is a dark webnek, ahol munkára éhező bérgyilkosokat is lehet találni. A net sötét bugyrait pedg változatos néprétegek használják. Nemrég például Észak-Írországban egy ex-rendőrről derült ki, hogy egy 9mm-es pisztolyt és hozzá való töltényeket vett a dark weben.

A fizetés ezeken a helyeken persze nem könnyen lekövethető banki átutalással vagy kártyás tranzakcióval, hanem a kizárólag a neten használható virtuális pénzzel, a Bitcoin-al és társaival zajlik.

A dark webet is elérő programok használata egyébként teljesen legális. Hogy miért? Nos, a legnépszerűbb, anonimitást biztosító böngészőnek a TOR-nak (The Onion Router-nek) a fejlesztését maga az amerikai hadsereg indította el. A projekt több kézen is átfutott, végül egy digitális jogokért küzdő nonprofit szervezet vette át, olyan támogatókkal az oldalán, mint a Cambridge-i Egyetem vagy a Google. A cél az volt, hogy az elnyomó rezsimek üldözöttjei, a kicenzúrázott tartalmakkal élő tömegek is hallathassák a hangjukat.

De mivel a TOR nem csak anonimitást biztosít, de még a tartalomszűröket is kikerüli, így a használatával akár Kínából is el lehet érni – többek közt – az ott egyébként feketelistára tett Youtube-ot is. A TOR böngészőt egyébként csak a felhasználók 1,5 százaléka használja illegális célokra. A többiek csak a kilétüket akarják vele eltitkolni.


Devecsai János

A Figyelő Hetilap külsős munkatársa. Miután a Szent István Egyetemen először agrármenedzser majd közgazdász diplomát szerzett beiratkozott a Sanoma Média Akadémiájára, ahol a tanulmányai ...