Csuka, topán, saru, csúszó, skárpi – és ez csak öt szinonima a cipő szavunkra, amely a legújabb L20 podcast témájaként szolgált. Ezúttal Trunk Tamás „Dablty”, a Sneakerness Budapest szervezője és Schafarek Boldizsár, a Lounge Group copywritere volt Juhász Bálint vendége.
Manapság nagy jelentősége van az öltözködésnek, a cipők pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, hiszen az emberek – főként a fiatalok – ezen keresztül tudják megmutatni az egyéniségüket. A cipőkereskedők szerint is leginkább a fiatalabb generáció határozza meg, hogy merre halad a „sneaker kultúra”, ami így egy folyamatosan fejlődő piacot teremt. Erre világított rá Tamás már a beszélgetés legelején.
„Ezek a cipők mostanra befektetési tárgyakká is váltak, és egy adott cipőt, ha nem hordasz egy ideig, sőt már abban a pillanatban, amint kilépsz vele a boltból, egy sokszoros árnövekedésen megy keresztül, és egy nagy profittal tovább lehet, el lehet adni. Van egy kifejezés a sneakerheadek világában, hogy one to rock, one to stock, tehát hogy az az optimális álom egy sneakerhead számára, hogy egy adott darabból rögtön kettőt tud beszerezni, egyet, hogy stockoljon, tehát hogy otthon elrakja a polcra, egyet pedig, hogy rockoljon, tehát hogy felvegye a lábára és hordja.”
A sportcipők divattárggyá válása többek között azt eredményezte, hogy már nem tekintik őket túl informálisnak a munkahelyi környezethez, jelenleg a legnagyobb forgalmat bonyolító kategória pozícióját foglalják el az online luxuspiacon. De honnan is eredetheztető a divattá válásuk? Ahogyan Boldizsár esetében, a sneakerek bölcsőjének egyértelműen az amerikai kosárlabdázást tekintik. Korábban csupán a funkciója, mintsem a kinézete számított egy cipőnek. Ekkor még gym-shoe volt a neve és azok a darabok számítottak menőnek, amelyeket a kosárlabda-játékosokon láttak a fiatalok. Mostanra ez teljesen átalakult, sokan – mint ahogyan a podcast vendégei is – rendszerint a kedvelt cipőjükhöz alakítják az éppen aktuális outfitjüket, nem pedig fordítva. Ebből is látszik, hogy a rajongók, gyűjtők körében mekkora becsben vannak tartva. Vannak, akik a polcon tartják, vannak, akik – ahogyan már említettük – kereskednek vele, de vannak olyanok is, akik hordják egy kis ideig, majd továbbadják, ez pedig akár évtizedeket, generációkat is átívelhet. A „szavatosságuk” is megnőtt a különféle trükköknek és speciális tisztítószereknek köszönhetően.
Természetesen az őrület mellett, amely a sneakerek világát manapság jellemzi, tévhitekből sincs hiány. A legerősebb talán az, hogy egy drága „játék”, hiszen vannak olyan cipők, amelyek a racionalitáson is túllépve hihetetlen értéket képviselnek. Ugyanakkor azokból a lábbelikből is rengeteg fellelhető, amelyeket a hétköznapi ember is megengedhet magának. Sőt vannak, amelyek márkaegyüttműködésekből jöttek létre, így amellett, hogy jól néznek ki, történetet is tudnak mesélni és elérhető áron mozognak.
„Minél inkább belecsöppensz ebbe a világba, rájössz, nem minden cipő kezdődik százezertől, hanem lehet, hogy van negyven-, ötven-, hatvanezezért is olyan, amelyik neked tökre tetszik. Szerintem ez az egyik legfontosabb, hogy te a magadénak érezd, hogy te azt mond: nekem ez az egyik kedvenc cipőm, és az lehet bármi a sneaker topicon belül, nem kell feltétlenül egy Louis Vuitton Air Force-t venned ehhez” – tartja Boldizsár.
Az L20 legújabb adásában – amely elérhető YouTube-on, Spotify-on, SoundCloudon és Apple Musicon is – ezek mellett szó esik arról, mi az az összeg, amely a podcast vendégei szerint már irreálisnak számít egy cipővásárlás során, milyen történetek húzódnak meg a saját kedvenceik mögött és az is, miből lehet meglátni azonnal egy lábbeli értékét. Aki pedig testközelből is szeretné megtapasztalni a sneaker őrületet, várja a Sneakerness Budapest november közepén, amelynek részleteiről Trunk Tamás számol be a beszélgetés végén.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
