Mennyit érhet egy esemény élő közvetítése, ha az nem tévés? A március 25-i Reboot Hungary gondolatébresztő írása.

Mennyit érhet egy esemény élő közvetítése, ha az nem tévés? A március 25-i Reboot Hungary gondolatébresztő írása.
Ma már bárki egy okostelefonnal a kezében is tud élőben bármit közvetíteni – legyen az üzleti, vagy sport esemény, koncert, színházi előadás, vagy éppen showműsor. Az élő közvetítések technikai lehetőségei ellenére nem lettek túl népszerűek, a koronavírus járvány azonban számos új üzleti megoldást tett egy szempillantás alatt életképessé.

Az online élő közvetítések a professzionális médiában nem igen kaptak lényegi szerepet 2020-ig. A technológia már évtizedek óta adott, és a 4G elterjedésével tulajdonképpen mindenki zsebében ott lapul az élő közvetítés lehetősége. Még sem volt erre túl nagy fogyasztói igény, de a tartalomgyártók sem láttak nagy fantáziát a formátum használatában.
(Ingyenes regisztráció a témával foglalkozó Reboot Hungary-re itt)

Pedig az online közvetítőrendszer nagyon is felkarolta: a Facebook és YouTube algorimusai is előkelő helyen ajánlották az élő videókat – aki szemfüles volt, tudta, hogy ezekkel könnyebb volt a figyelmet felkelteni. A videós tartalmak a hirdetőknek is többet érnek, ma már a hirdetéskiszolgálás is jól megoldott. És az élő tartalmaknak van egy olyan fontos varázsa, ami nagy kincs az online térben: néhány másodpercnél tovább is le tudja kötni a figyelmet.

Az élő online közvetítések leginkább mégis valamilyen alternatív hírforrásként jelentek meg (mint nemrég a Telegramon át közvetítő belorusz Nexta TV), vagy éppen a legális élő tartalmakat közvetítették online illegálisan, különösen a sportesemények kapcsán, vagy éppen a magyar fejlesztésű felnőtt tartalmakat közvetítő portálok jöttek létre. Nem tűnt ugyanolyan komolynak egy online közvetítés, mint egy élő esemény vagy tévés közvetítés az üzleti világban, a hirdetők számára.

Az élő közvetítés egy igen nehezen megfogható és áttekinthető műfaj lett mára, hiszen egyrészt a hagyományos médiatársaságok (főleg a tévék) egyre inkább online is elérhetők – erre példa, hogy az Egyesült Államokban a YouTube tulajdonképpen hagyományos kábeltévé szolgáltatóként is működik. De saját tévés platformokon, honlapokon is elérhetők a tévék tartalmai – van mikor előfizetőknek, van amikor bárkinek. Tehát van amikor ez bevételi forrás, máskor az elérést és márkaépítést segíti.

Elsőre talán furcsán hangzik, de a rádiók az élő videóközvetítésekben élenjárók: már az internet hajnalán elterjedt, hogy a műsorvezetőket webkamerán is mutatják. Itthon a Jazzy Rádión a Milliás Reggeli műsora érhető el így, honlapon, Twitchen, YouTubeon és Facebookon is. És nagyon jól rávilágít erre, hogy mit is jelent a multiplatform médiajelenlét. Az élő közvetítés pedig rögtön archívumként is működik.

Az élő közvetítések az említett nyilvános platformokon kívül még népszerű az alapvetően megbeszélések szervezésére kitalált Zoom, Microsoft Teams, Skype, Google Meets platformokon is. Itt inkább vállalati eseményeket közvetítenek – bármely kkv-nek elérhető az a korábban csak a nagyoknak elérhető platform, hogy online partnertalálkozót, bemutatót szervezzenek.

Akiknek igazán bejött az élő online videózás, azok talán mégis a konferenciaszervezők voltak. Egy-egy szakmai esemény megszervezése így elképesztően egyszerűbb lett. És emiatt gondolják sokan úgy, hogy a szakmai konferenciák online világa nem fog elmúlni a járvány után sem.

Egy szakmai esemény megszervezése drága és hosszadalmas feladat: helyszín kell, ami nem is túl kicsi, de nem is túl nagy, fontos a lokáció. Az előadókkal az időpontfoglalás és egyeztetés sem könnyű feladat – ha valakinek egy másik városból, netán országból kellene jönnie különösen.

Az online pedig kényelmesebb nem csak az előadóknak, de a nézőknek, résztvevőknek is. Ha valaki messze lakik, akkor is részt tud venni, de olyan apróságok is, hogy digitálisan könnyebb a kérdések összegyűjtése és megválaszolása is. Ami azonban kimarad az a személyes kapcsolatépítés lehetősége – erre még nem találtak igazán jó online alternatívat.

Az online konferenciák világa nagyban eltér egy bevett közvetítéstől, ami sokszor a tévés standardokat követi az online térben is. Nem véletlen, hogy külön ezek kiszolgálására külön cégek jöttek létre, mint az Intardo, az ON24, Intellium, vagy a Bizzabo.

A koronavírus járvány első éve után már kezdenek ennek bevett formái kialakulni, jellemzően 60-90 perces egy esemény, 6-8 hét is eltelik a felkészüléssel a Merkletic felmérése szerint. Az amerikai adatok azt is megmutatják, hogy bármennyire úgy tűnhet a kívülállóknak, egy élő esemény nem olcsó. Az Egyesült Államokban úgy számolnak, hogy kisebb esemény esetén résztvevőnként 500-1000 dollár a költség, nagyobb eseménynél akár 1500 dollár is lehet ez.

Az élő videófogyasztás azonban sokkal inkább az okostévéken, okostelefonokon és számítógépeken zajlik. A témával foglalkozó elemzőcég, a Conviva felmérése szerint 2020 első 3 negyedévében a teljes streaming nézettség online 74%-kal nőtt, míg az élő videók nézettsége „csupán” 27%-kal. Érdekesség lehet, hogy az okostévéken 224%-kal nőtt a streaming, és 135%-kal az élő tartalmak fogyasztása.

Az online közvetítés nem csak az új médiának érdekes: ha megnézzük a 100 legtöbb megtekintést elérő hazai YouTube csatorna listáját, a 12. helyen a TV2, a 22. helyen az ATV áll, tehát tévétársaságok is ott vannak a legtöbbet online nézett csatornák között.

A legnézettebb csatornáknál nincsen élő műsor, feltöltenek ide vagy csak a YouTubera gyártott tartalmat, vagy tévék esetében a tévés tartalmakat teszik ki kisebb-nagyobb késleltetéssel. Az élő közvetítés lehetősége hiába adott régóta, ez inkább marginális a YouTube esetében.

Ebben hozott változást a 2020-as év: a Partizán hagyományosan tévés beszélgetős és hírműsorok formájában tudott olyan több százeres eléréshez jutni, amit korábban csak tévék tudtak. Az azonban az ő esetükben is látszik, hogy az ilyen műsorok készítése már nem oldható meg olcsó és egyszerű eszközökkel, itt már tévéshez hasonló technológiára és stábra van szükség.

A kultúrában is régióta próbálkoznak az élő közvetítésekkel: színházi és opera eladásokat például még moziban is közvetítetek élőben – például az Uránia Nemzeti Filmszínházban –, de az élő színházi közvetítés finoman szólva sem terjedt el.

Az online sokkal inkább egy másodpiacként működött: ahogy a filmeknek a mozi, DVD – vagyis ma már inkább streaming –, majd tévé volt az értékesítési útja, sok más kulturális tartalomnál is az élő előadás másodpiacként működött csak az online közvetítés.

Mivel élő előadásokat nem lehetett tartani, muszáj volt onlinera váltani. Nem kis számokról beszélünk, hiszen 7,9 millió színházlátogatás volt 2019-ben Magyarországon, tehát minden felnőttre évi egy jutott. Míg mozi esetében – amiből 15,1 millió látogatás volt a KSH adatai alapján 2019-ben – könnyen lehetett streaming megoldásra váltani, hiszen már jól ismert volt a Netflix, az HBO Go és még számos más megoldás, addig színház és koncert esetében nem volt ennek kiépült rendszere.

A színházaknál a kiesést messze nem sikerült pótolni: szeptember és november között 10 ezer néző váltott jegyet az eSzínház előadásaira. Amíg a színházi élet alapvetően nyelvekhez és országokhoz kötött, addig a koncert egy sokkal nemzetközibb műfaj.

A zeneipar az online streaming megjelenésével gyakorlatilag alig lát bevételt a zene értékesítéséből, a bevételek alapvetően a koncertekre tevődtek át. A koronavírus pedig ezt lehetetlenítette el. A zenei életben azonban most a streaming lehet a segítség: egyre több startup jelent meg, akik újítani szerették volna az élő koncert streaming világát.

Ma már a legnagyobb sztárok is olyan platformokon adnak virtuális koncertet, mint a https://live.eluv.io A rekordot a BTS nevű dél-koreai fiúcsapat állította be: 756 ezer nézőjük volt, akik 26-35 dollár fizettek az élményért – 19 millió dollárt kaszáltak.

A koncertek esetén nem gondolnánk, hogy a korlátozások eltörlése után ne térnének vissza, de nagyon érdekes lesz, hogy kik és hogyan tudják a hibrid megoldásokat fenntartani – hogyan lehet bevételt keresni a koncertek élő közvetítésén.

A következő évek vélhetően erről fognak szólni, hogy hogyan lehet megtalálni az élő események és a virtuális közvetítés ideális kapcsolatát. Ez az élmény, a költségek és a bevételek közti érzékeny kötéltánc lesz. Sokan gyorsan nyerhetnek a helyes megoldással, ahogy a rosszul időzítők és a trendekkel szemben lépők könnyen elbukhatnak.

A Dupla Reboot Hungary vendégei:

I. rész (15.00-16.00 óra között):
Akár Neked is lehet tévécsatornád! A webinárium működtetése a gyakorlatban. Egy produkció élete az ötlettől az utógondozásig.
Vendégeink: Bacsi Krisztina (Smart Management), Bán Zoltán (Portfolio.hu)
Csorba Anita (Inspirációk), Dr. Szatmári Péter (Kodolányi János Egyetem - A Docler Holding tagja)

II. rész (15.00-16.00 óra között): Bárki közvetíthet online! Egy produkció élete az ötlettől az utógondozásig.
Vendégeink: Jenkei Dániel (Vasas Sport Club), Menyhért Dorka (A38),
Pintér Róbert (4Kids), Szikora János (eSzínház)
Amiről szó lesz mind a két adásban: Egy produkció élete az ötlettől az utógondozásig.
Témaválasztás,  kidolgozás,  alkotás,  lebonyolítás,  terjesztés, a kommunikáció hangvétele, közönségszervezés, hirdetési eszközök kiválasztása és használata, társmédia összekapcsolása,  különleges eszközök és megoldások, kapcsolattartás a közönséggel előtte, alatta, utána, adatok használata,mérések, utógondozás, üzleti modellek, fenntarthatóság és versenyképesség.

Figyelem! Nézze meg a 3. évad beszélgetéseit! KLIKK IDE!

Figyelem! Nézze meg a 3. évad beszélgetéseit! KLIKK IDE!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál. TRANSLATE with x English Arabic Hebrew Polish Bulgarian Hindi Portuguese …


Címkék: Reboot Hungary