Litkai Gergely humorista, forgatókönyvíró, a Dumaszínház vezetője arról beszélt, hogy mit jelent a színházi streaming, mint műfaj. Kiindulópontja az volt, hogy nem elég jónak lenni, mert ennél fontosabb, hogy annak is kell látszani.

Felvázolta, hogy milyen előadási formákra volt a színházaknak lehetősége az elmúlt egy évben. Készültek hibrid előadással, közönség nélkül felvett előadással, illetve tévéjáték-szerű előadással is. Ezeknek megvan a maguk előnye és hátránya is: például egy tévéjáték-szerű közvetítésnél, ha csak a főhősre koncentrál a kamera, akkor lemarad az a közvetítésből, hogy mi történik a színpad többi részén.

Elindultak emellett a live stream, video stream és live + video stream közvetítések. Ezek között volt olyan, amikor élőszerűen közvetítették az előadást, a video streamnél előre rögzítették, míg a live + video stream a magyar színházi kultúra hét perces hagyományát követte: aki vett jegyet, de nem jelentkezett be kezdésre, az időben csúsztatva is tudta nézni a műsort.

Jogilag sok kérdést felvetett a közvetítés. Hangsúlyozta, hogy teljesen más egy előadás joga, ha sugározzák, vagyis egyidejűleg közvetítik is, és nem a néző választja ki ennek az idejét, csak a helyét, mint amikor ez streaming-ként elérhető bármikor, mint egy Netflix-tartalom.

Az is fontos, hogy milyen konstrukcióban valósult meg a közvetítés az intézményeknél. Voltak, akik jegyvásárlással próbálkoztak, és voltak, akik előfizetéses modult vezettek be.

A másik nagy kérdés az volt a streamelésnél, hogy lesz-e „kannibalizáció”. Erről azt mondta, hogy nagyon sok színház, ahogy véget ért a járvány első hulláma és nyár lett, abba is hagyta a streamet. A magyar színház jellemző tulajdonsága, hogy nagyon sokan támogatásokból finanszírozzák a működést, így nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy akkor is előadást csináljanak, ha nem muszáj. A Dumaszínház azonban azt tapasztalta, hogy a streaming nem „kannibalizálta” a nézőiket, mert nagyon kevés olyan néző volt, aki a streaming lehetősége miatt nem ment el egy előadásra. Felidézte egy amerikai humorista szavait, aki szerint a nézők azért járnak koncertre, előadásra, mert egy helyen akarnak lenni a kedvencükkel.

Litkai Gergely konzultált az Inter Ticket Kft.-vel, az egyik legnagyobb streaming-szolgáltatóval a pandémia alatti tapasztalatokról. Ők 130 partnerrel dolgoztak együtt, 4500 előadás valósult meg, és százezres nagyságrendű volt a nézőszám.

A Dumaszínháznál a streaming 5000-nél több előfizetőt hozott a DunaTv.hu oldalon, amivel egy Netflix-szerű szolgáltatást próbáltak nyújtani. Úgy véli, ez egy nagyon jó teljesítmény, és ezt nagyjából tartják azóta is. Az igazi siker viszont az volt, hogy 4 hónap alatt 13 ezer jegyet adtak el az online-dumaszinhaz.jegy.hu oldalon, ahol este héttől éjfélig lehetett megtekinteni Dumaszínházas előadásokat. Ezeket szerencsére még a harmadik hullám előtt rögzítették, így közönség előtt felvett előadásokat tudtak nézni online a nézők.

A Dumaszínház YouTube-csatornáján 133 ezer feliratkozó lett, és egy év alatt 18 millió megtekintést hozott „egyrészt a népszerűség, másrészt a pandémia”.

Bevétel szempontjából – ami minden színháznak fontos – az látszik, hogy ebből a teljes árbevételük nagyjából tíz százalékát tudták behozni. Ez azért érdekes, mert ennek köszönhetik, hogy túléltek, és mindenféle jelentősebb támogatás vagy mínusz nélkül eljutottak oda, hogy végül a tavalyi évet is pluszban zárták, illetve idén az első öt hónap sem lett olyan szomorú, mint amilyen lehetett volna.

A streaming-szolgáltatásukon már 350 videó érhető el, ezeknek a száma folyamatosan nő, és a tervek szerint megtartják a jelenlegi frissülési rátát.

KKV-tulajdonosként és menedzserként beszélt arról is, hogy mi változott náluk a marketing területén. Az egyik a rövidülő elővásárlási időszak. Korábban nagyon hosszú időszakra tudtak hirdetni, felépülhettek a kampányok, tavaly viszont ha volt egy miniszterelnöki bejelentés, vagy Kormányinfó, akkor teljesen felrobbant a jegyértékesítés, és az addigi „gyalázatos konverziók” hirtelen jól kezdtek működni.

Emlékeztetett arra, hogy Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint három évbe telik, amíg helyreáll a színházi piac, és ugyanazok a jegyeladások lesznek. A Dumaszínháznál az volt a tapasztalat, hogy a jegyeladások gyakorlatilag egy hónap alatt helyre álltak.

"Jelen pillanatban tíz százalékkal több jegyet adunk el értékében és darabszámra is, mint 2019-ben, az utolsó nem pandémiás évben" – mondta Litkai Gergely.

A másik szembetűnő változás, hogy marketingkampányokban nagyon fontosak lettek a pozitív üzenetek. A Dumaszínház sokszor ironikusan, szarkasztikusan kommunikált, de arra jutottak, hogy az embereknek most az kell, hogy az előadóik legyenek valamiféle referenciapont az optimizmusban. Hogy az emberek jól érezzék magukat, vidámak legyenek.

"És ez a stratégia nagyon jól bevált. Sokkal jobbak lettek a konverzióink, mint bármilyen más kampányban" – állapította meg.

A skálázható hirdetés szintén markáns változást jelent a korábbiakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy elkezdik kicsiben a hirdetést, és amint „rákapnak” a jegyvásárlók, akkor növelik a ráfordított költést. Úgy fogalmazott, hogy amikor ennyire az életben maradás határán dolgoznak, akkor a túlzott hirdetési költségek nagyon meg tudják bonyolítani a hétköznapokat.

Előtérbe került emellett a kapcsolati marketing, vagyis a személyes jelenlét. Úgy látják, hogy az előadók személyes brandje tartotta fent a nézőkben azt az igényt, hogy amikor jegyet lehetett venni, akkor nagyon gyorsan reagáltak is rá. A járvány náluk pont nem azt érte el, hogy otthonról elérhető tartalmat kerestek a nézőik, hanem aki aktívabb volt, azt sokkal gyorsabban el tudták érni.

Mesélt arról is, hogy a marketing-tevékenységük 90 százaléka ügyfélszolgálati tevékenység lett azért, hogy megtartsák azokat, akik már jegyet vettek. Korábban nagyon fontosak voltak az ügyfélszolgálatnál a telefonos csatornák, amikről most kiderült, hogy ilyen mennyiségű megkeresés esetén alkalmatlanok arra, hogy kezeljék a problémákat. Csak olyan csatornákat lehet most már használni, amelyeknek nagy a kezdeti átbocsátó képessége: egy chat-csatorna, vagy email, ami automatizálható, amit aztán egy ügyfélszolgálat egy CRM-rendszerrel fel tud dolgozni. Vagyis ez egyet jelentett a telefonos ügyfélszolgálat leáldozásával.

Előadását azzal zárta, hogy a felhasználóik nagyon lelkesek voltak, és rendkívül kevés, tíz százalék alatti volt a jegyvisszaváltás, mivel tartották velük a kapcsolatot. Mindössze két fogyasztóvédelmi panasszal élték át a körülbelül 100 ezer jegy átrakását, visszaváltását a járvány alatt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!