Algoritmus reklámoz a robotnak?

Algoritmus reklámoz a robotnak?
Adatokon áll vagy bukik a sikeres sales és marketing. A digitális információkezelés, az automatizáció csökkenheti a költségeket és javíthatja a hatékonyságot – ha jól csináljuk. Ha rosszul, nagyot is bukhatunk a drága fejlesztéseken, a rosszul beállított rendszereken, vagy éppen az elszalasztott lehetőségeken.

A Media Hungaryn május 8-án, szerdán ezért két teremben is ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk: a zöld teremben az adatmarketinggel, a lilában a programmatic salesszel.

A programozott hirdetésvásárlás segített a reklámpiacon felgyorsítani a folyamatokat, csökkent az adminisztráció és a bürokrácia. Ezáltal számos területen sikerült az emberi munkát programokkal kiváltani – igaz, más területen egyre több szakemberre és szaktudásra van szükség. De miért ne lehetne az egész kampány lebonyolítását automatizált rendszerekre bízni? Yosef Silver amerikai marketingkommunikációs tanácsadó azt fogja megmutatni, hogy milyen szinten állnak az Egyesült Államokban az automatizálásban, mik lesznek a következő lépések ezen a területen.

Dobos Krisztián a Mitótól hasonlóan érdekes kérdésre keresi a választ: ma Magyarországon szükség van-e egyáltalán médiatervezőre, ha már programozott felületek sokasága áll rendelkezésre? A hirdetők pedig azt szeretnék látni, hogy miért jó nekik az adatalapú hirdetés – a programozott hirdetés és az adatalapú marketing azonban nem ugyanaz. Hogy a gyakorlatban miért jelentős a kettő között a különbség, arról az Erste Bank tapasztalatait a cég digitális marketingvezetője, Ofczianka Balázs fogja megosztani.

A programozott hirdetési megjelenésről rengeteg adat és statisztika érhető el, de ezek sok olyan információt elfednek, ami a kommunikációban lényeges. Ilyen lehet a márkabiztonság, a márkaérték. Kinek és mikor éri meg, ha ellenőrzött helyen és tartalom mellett jelennek meg a hirdetései, és nem egy bannertemetőben? Szerencsére az adatok hasznosítására és a reklámok jobb célba juttatására egyre jobb módszerek vannak, az SAP attribúciós és konverziós megoldásait Arany János mutatja be.

Adatra viszont minden rendszerhez szükség van, és a GDPR finoman szólva nem tette könnyebbé az ehhez történő hozzáférést. Egyre többet ér a saját adat, de honnan és hogyan lehet venni, ki árul egyáltalán ilyet, mire lehet használni, és mennyire megbízható? Ács Tamás, a Carderon kelet-közép-európai vezetője gyakorlatban is használható tanácsokat fog ezzel kapcsolatban adni.

A marketingesek számára örök dilemma, hogy mi a fontosabb: minél jobb adatokat próbáljanak szerezni, vagy minél több emberhez elérni? Kanyó Roland, a DM marketing-, PR- és ügyfélszolgálati vezetője egy sokat kommunikáló és sok adatot kezelő cég tapasztalatait tudja megosztani ezzel kapcsolatban.

Az adatok és a programmatic aktívabb használata azonban más típusú gondolkodást és szemléletváltást is jelent a cégeknek. És a progamozott megoldások mit jelenthetnek a vállalatoknak, csak Google Display Network? Vagy egyre inkább a Facebook is? VAgy tutunk mi magyarok is alternatívát mutatni?Azt is meg fogják beszélni a mindennapokban is jelentős hirdetési büdzsét kezelő fórumon, hogy a hazai programozott piactér, a Hoppex milyen szerepet tud betölteni. A beszélgetés résztvevői: Lengyel Zoltán (Sberbank), Vernyik Imre (Maximize), Kegye Krisztina (Antenna Hungaria). Az adatvezérelt marketingre pedig Szegedin András fog esettanulmányt bemutatni az OTP-től.

Az adatot pedig az üzlet is generálhatja: lehet például az Amazontól tanulni, akik mára nem webshop-üzemeltető, hanem sokkal inkább média portfólió, rengeteg adatra alapozva. Az ő sikerüket itthon nehéz lesz másolni, de lehet az Ingatlan.com-tól tanulni, ők itthon is tudnak adatokból pénzt csinálni. A listing oldalak adatainak értékesítési lehetőségeiről Balogh László árul el részleteket.

Az adatok begyűjtése és elemzése még a legtöbb digitális rendszerben is időigényes. Pedig megoldható a valós idejű adatelemzés is – a millió dolláros kérdés, hogy kinek és mikor. Szesztay Péter, a BpDigital SEO ügynökség ügyvezetője keresi erre a legjobb választ.

Nehezebb választ adni arra, hogy ki lehet a Google kihívója? Azt a gondolatkísérletet járjuk körbe, hogy mi kellene ahhoz, hogy európai kihívója lehessen a Google-nak: jobb kereső, több adat, a hirdetőknek több és jobb információ, versenyképesebb árazás? A reklámpiac olyan ismerőit ültetjük össze, mint Beluscsák Márk, az OMG PPC szakértője, Szenes Gábor kommunikációs tanácsadó, Szutor Ferenc, az Adverticum és DataMe vezetőjeként a digitális hirdetés kiszolgálás szakértője, Tinnyei István, a HVG termékfejlesztési vezetője és Varga Péter Dávid, az OTP digitális értékesítési igazgatója.

A távolabbi jövőbe is kitekintünk: a kommunikáció világát nem csak az adatalapú hirdetések alakítják át, a médiafogyasztásban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció. Ezt a cikket most éppen olvassák, de biztos hogy 10 év múlva fogunk még olvasni? Ha fel is tudja a gép olvasni, esetleg elvégzi a gyorsolvasást, és csak kivonatot ad majd át? Erről szól Kánai András jövőkutató előadása.

Mi is próbálunk a jövőbe látni: elégedett és informált konferencialátogatókat vizionálunk az előrejelzések szerint napfényes balatoni napsütésben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter