Más szempontból közelítettek, de hasonló következtetésre jutottak egy korábbi, 2019-es felmérésben is, amely szerint az 1981 és 1995 között születettek, vagyis az Y generáció, valamint az utánuk született Z generáció tagjai nagyjából ugyanannyi időt töltenek a közösségi médiával, előbbiek azonban kétszer annyi platformot használnak - írja a qubit.hu.
A Pew Research Center (PRC) grafikonja alapján továbbra is a Z generációba tartozók közül kerülnek ki a legnagyobb arányban azok, akik legalább egy közösségi platformot használnak, az utóbbi három évben ez az arány mégis, mintha mérséklődött volna valamelyest: 90-ről 84 százalékra. Mindez azért lehet meghökkentő, mert a feltételezett csökkenést a covidjárvány miatt világszerte bevezetett közösségi távolságtartás időszakára kalkulálták, amikor pedig minden emberi számítás szerint épphogy a növekedés tűnhetett volna logikusnak. Az adatsor szerint egyébként a nagyjából a társadalomkutatók által Y generációként definiált, 30 évesnél idősebb, de 50-nél fiatalabb korosztály hozta a papírformát: a fiatalabb középkorosztály több mint a négyötöde vallotta magát közösségimédia-használónak, míg az X generációban, vagyis az 50 évesnél idősebbek, de 65 évesnél fiatalabbak körében 69-ről 73 százalékra, a 65 évesnél idősebb baby boomerek esetében pedig 40-ről 45 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik bevallottan használják a közösségi médiát.
Egy átlagos magyar kamasz hétvégén akár napi 10-12 órát is online tölt
A hangsúly épphogy a bevalláson kellene, hogy legyen, véli Guld Ádám médiakutató, A Z generáció médiahasználata című, idén megjelent kötet szerzője szerint, aki mind a saját kutatásai, mind a nemzetközi trendeket évek óta nyomon követő szakirodalom alapján nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a PRC kimutatása a valóságot tükrözné. Mint mondja, a vélt csökkenés inkább tudható be a módszertan megkérdőjelezhetőségének, mint bármi másnak. Az önbevallásos kérdőívek ugyanis elképesztő módon torzítanak, mert a többnyire valamilyen nyereményjátékkal motivált online kérdőíveket sokan csak végigkattintgatják a középértékeket megjelölve, vagyis az így kapott adatok nem relevánsak. A média esetében ráadásul az önbevallásos felméréseknél további fontos torzító hatása, hogy a fogyasztók hajlamosak idealizált képet közvetíteni saját médiahasználatukról, vagyis azt rendre alá-, míg másokét fölébecsülik. Erre a kutatásokból körvonalazódó legszembetűnőbb példa Guld szerint az, hogy a fiatalok, ha arról kérdezik őket, hogy fogyasztanak-e erotikus vagy szexuális tartalmakat az interneten, hajlamosak letagadni azt, miközben a tartalomszolgáltatók forgalmi adataiból világosan kiderül, hogy a felhasználók jelentős része kerül ki a Z generációból. Ahhoz, hogy valós képet kapjunk bármelyik korosztály médiafogyasztási szokásairól, a médiakutató szerint inkább a forgalmi adatokat érdemes vizsgálni.
Az egyik legutóbbi átfogó amerikai Z-generációs felmérés ugyancsak ellentmond a PRC adatainak: a 2021 őszén publikált eredmények szerint az átlagos kamaszok napi 4,2 órát töltenek csak a közösségi média platformokon, ehhez adódik még hozzá a többi online töltött idő. Guld szerint az európai fiatalok körében sincs ennek ellentmondó trend, legfeljebb az Amerikában már felfutó legújabb platformok lehetnek kevésbé elterjedtek, például Magyarországon és más kelet-európai országokban. A Tik-Tok Amerikában és Nyugat-Európában már 3-4 éve a legnépszerűbb közösségi platformnak számít a fiatalok körében, míg Magyarországra csak 2-2,5 éve gyűrűzött be a népszerűsége. Hasonló késés jelentkezett egyébként a hazai fiatalok körében annak idején a Facebook vagy az Instagram felfutásában, virágzásában és hanyatlásában is, de a mennyiségi adatokban nincs jelentős eltérés. A hazai vizsgálatok szerint a Z generáció tagjai hétköznapokon naponta 6,4-6,7 órát, míg hétvégéken akár 10-12 órát is az online térben töltenek, amely idő jelentős részét a közösségi platformok használata tölti ki.
Ez a képtelenül soknak tűnő idő egyrészt az alvási idő önkéntes csökkentésének, másrészt az egyre általánosabbá váló multitaszkolás, vagyis annak a számlájára írható, hogy a korábbi médiafogyasztási szokásokkal ellentétben manapság egyre kevesebben adóznak teljes figyelmükkel például egy podcastra vagy egy online streamelt filmre, ehelyett végigpörgetik közben a közösségi médiát, esetleg a híroldalakat, csetelnek a barátaikkal. Ennek meg is van a következménye: Guld szerint a kamaszok és a fiatal felnőttek figyelemkoncentrációs képessége csökkenő tendenciát mutat. Akadnak olyan vizsgálatok, melyek szerint „egy átlagos Z generációs figyelmének megragadására mindössze 3 másodperc áll rendelkezésünkre, és ha ez sikerül, akkor is csak 3 percig tudjuk megtartani anélkül, hogy ne adnánk egy újabb hatásos impulzust” – írja könyvében Guld. A teljes cikk itt folytatódik.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
