40 körüli, magas beosztásban lévő menedzser nő. Amikor belép, érzem rajta, hogy fontos témája van. Lassan belemelegszik, és belevág.

- Megállapították, hogy van a májamon egy ciszta.

- Mit jelent Önnek a mája?

- Semmit, de a kezembe vettem az ügyeket. Tudja az egészségügy milyen béna. Kerestem egy specialistát, és előkészítettem, hogy megműtsön.

- Miért ennyire sietős?

- Már annyira megnagyobbodott, hogy nyomja az oldalam…

- Értem. Ha megengedi, összefoglalom a történetét: szegény mája (aminek persze semmilyen jelentése nincs, csak egy szerv a többi között) segítségért kiált Önhöz, és növeszt egy jóindulatú cisztát. Maga pedig, mint egy érzéketlen gép, ahelyett, hogy odafigyelne a segítségkérésre, azonnal keres egy sebészt és eltervezi, hogyan fogja szétvágatni, kimetszetni a segélykérő szervéből a jóindulatú daganatot. Maga szerint ezzel le is lesz zárva az ügy?

- (Hosszú csend) Mit kéne tennem?

- Maga szerint mit jelent a máj?

- Méregtelenítés?

- Maga mit csinál a mérgével, a haraggal, az agresszióval, amiből bőven van magában?

- …(Néma csönd)

- Keres egy sebészt egy éles késsel és kivágatja magából a daganatot. De a daganat csak egy jelzés… ha most elintézi egy műtéttel, ezzel a problémát nem oldja meg, és az információ máshol fog megjelenni. Mit tesz a magában folyamatosan felgyülemlő agresszióval, haraggal?

- Lenyomom a májamba.

- Nagyszerű. Maga fejlődik…és amikor nem nyomja le a májába?

- Akkor robbanok és pusztítok magam körül… Magam is félek a bennem lévő indulatoktól…

Valahol ismerős lehet a sztori talán mindannyiunknak. Pusztítom magam, lassan fojtom el az életerőt magamban, módszeresen veszem el a levegőt önmagam elől, megyek előre, mint egy gép. Mindent megoldok, mindent elintézek, ami útközben szembejön velem, vagy így, vagy úgy. Egy biztos, semmit sem bízok a véletlenre. Megyek előre célirányosan, minden fáradtságot legyőzve, nyomom a pedált. Sikerre éhesen, megoldásra készen nekiállok bármilyen nehézségnek és önfeláldozó módon a végére járok, elvégzem a feladatot. Én vagyok a legjobb, mindent rám lehet bízni, mert mindennel elbánok, mindent elvégzek. Nincs fáradtág, nem gyengülhetek el. Egyre több feladatot bíznak rám, egyre nagyobb terhelés alatt dolgozom, egyre többet teljesítek. Nő létemre nagyon messzire és magasra jutottam. Anyám büszke lenne rám, bár sohasem volt az. Mindig az öcsémet szerette, ő volt a kedvence. Én sohasem voltam elég jó neki, sohasem lehettem semmiben sem az első. Évek óta én tartom el az egész családot, én gondoskodom mindenkiről. A csapatom is bízik bennem. Tudják, hogy rám mindig lehet számítani… Elfáradtam, kiégtem, elfogyott az erőm, de nem állhatok meg. Sok van még bennem, határtalan az erőm. Mindent megoldok, megjavítok, helyrehozok. Kézbe veszem a gyógyulásom, rendbe teszem az életem. A módszereket ismerem, hiszen top-menedzser vagyok. Tudom, hogyan kell problémákat, helyzeteket kezelni, megoldani. Győztes típus vagyok, csak most egy kicsit elfáradtam, de majd ezt is legyőzöm… Elmagányosodtam, de ki nem, a mai világban. Nincs idő szórakozni, csak úgy lenni… Tenni kell a dolgunkat és menni előre…

A kérdés csak az, meddig és hogyan?

A játszma lényege
Amikor „hosszú gyakorlás” során beleíródik a lélekbe a „sohasem lehetek elég jó” nyomasztó érzése, akkor a lenyomat minden olyan helyzetben megelevenedik, amely hasonló az alapélményhez (bizonyítanom kell!). A lélekben lenyomatot létre hozó meghatározó emlékek gyakran önálló életet élnek, és kibontakozásra, megvalósulásra törekszenek. Ez az ismétlődő törekvés azonban gyakran reménytelen körforgássá válik, mert az elengedés kódja, nincs benne a történetben. Ha beindul és végigfut a játszma, nem lehetséges a valódi feloldásig eljutni. A feloldás annak a felismerése és átélése, hogy a csalódástól való félelem irányít, az elengedéstől (elejtéstől) való rettegés miatt sodródom bele újra és újra a bizonyítás (önigazolás) játszmájába. A gyógyulás a játszma felismerésével kezdődik és az életünk megváltoztatásával folytatódik. A felismerés önmagában kevés. A mérgező kapcsolatok elvágása, az értékeink képviselete nélkül, nincs változás.

Az indulatkitörés, és a biztonságos helyzetekben létrejövő robbanás mindig arra utal, hogy milyen sok lefojtott életenergia ragadt bele a lélekbe. Mindaddig, amíg nem tudom elhinni és átélni a saját szerethetőségem, nincs feloldozás. A gyógyulás útján a sebesült léleknek újra kell tanulnia a valódi harcosságot, az önelfogadást, az erő megszelídített működtetését. A belső harcos útjának felfedezése az önismeret ösvényén bontakozik ki.

- Nem a szüleim útját akarom folytatni, hanem önmagam szeretném felfedezni.

- Nem azt keresem, hogy hogyan lehetek sikeresebb, hanem befelé figyelek, hogy megértsem, mi bontakozik ki az életemben.

- Nem az számít, hogy hány könyvet olvastam el, hanem az, hogy mennyire vagyok képes önmagam lenni.

- Nem a világot szeretném meghódítani, hanem az előttem kibontakozó következő lépést akarom megtenni teljes szívvel, szenvedéllyel.

Elfogadom, hogy nem vagyok azonos a múltbéli teljesítményeimmel, mert az vagyok, amit ebben az órában szembe hoz velem az élet és képes vagyok meglépni.

A fejlődés nem célkitűzés, hanem bekapcsolódás abba az áramlatba, ami meghalad minket. A fejlődés együttműködés a bennünk és körülöttünk bontakozó transzcendens erőtérrel. Ennek az irányát az inspiráció adja, a hit bátorsága alapozza meg és az elkötelezett tanulás segíti.

Programajánló:

Előadás és beszélgetés az Intuitív Útról II.

Szükség van a beszélgetésre, a híradásra és a megerősítésre, mert sokan élnek vagy szeretnének intuitíven élni, bízni a mély megérzéseikben, a mély-énjükben, vagyis önmagukban. Ez nehéz. Amit én képviselek a kollégáimmal, az egy gyors, intenzív és kemény út. Hitre és bátorságra van szükség ahhoz, hogy erre az útra rálépjen valaki. De ha elindulsz, az Út a lábad alá fut... Az esemény most is ingyenes, de aki hozzájárul a terembérléshez, azt örömmel fogadjuk. Könyvárusítás a helyszínen nem lesz, viszont megjelent a könyv harmadik kiadása és dedikálásra újra lesz lehetőség az esemény végén.

A rendezvény regisztrációhoz kötött: sarvarigy@gmail.com
Ha regisztrálni szeretnél, kérlek jelezd egy mondatban, hogy miért jössz.
A terem befogadóképessége 200 fő.
A jelentkezéseket időrendi sorrendben tudjuk elfogadni.
Egyéb részletek itt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!