Bár a marketingpszichológia és a szövegírás alapszabályai évtizedek alatt sem változnak, a szövegírási stílus és trendek igen. Ennek oka egyrészt a környezet változása: a közösségi médiában uralkodó szókimondás (világvezető politikusoktól is), a következmények nélküli túlzások a kattintásvadász cikkekben feljebb tolják a tűréshatárt ha megbotránkoztatásról van szó. Másrészt az egyes - főleg sikeres - kifejezések, szövegfordulatok futótűzszerűen terjednek és egész egyszerűen elhasználódnak.
Mindenhol tegezünk
Az egyik legszembetűnőbb változás a tegezés céges szövegírásban való elterjedése. Az IKEA 28 évvel ezelőtti magyarországi nyitásakor még felháborodással vegyes meghökkentést keltett a marketingkommunikációjukban következetesen vállalt tegezés. Ma már a magazinok, szakmai blogok, bankok, repülőtársaságok és egyéb nagy cégek weboldalain, hírleveleiben és természetesen közösségi csatornáin is tegeződnek. (Míg az offline hirdetések és a személyes kommunikációjuk sok esetben továbbra is magázódik.)
Az előny előnye
A lényeg továbbra is az, hogy az olvasó problémájáról és annak megoldásáról beszéljünk, és ne a terméket, hanem annak az előnyét mutassuk be. Sőt, inkább az előnynek az előnyét. Szerencsére az elmúlt években ebben az irányban is történt pozitív elmozdulás: a B2B szövegekben gyakran ígérnek több bevételt vagy nagyobb konverziót, a lakosságnak kínált szolgáltatásoknál pedig az idő és a pénz megtakarítását.
Ezzel persze csak az a baj, hogy mihelyst mindenki ezt ígéri, elkopik az ereje, és már nem figyel fel rá az olvasó. A sikerhez sokkal jobban meg kell érteni, hogy mire vágyik a célcsoport és minél specifikusabban és kézzelfoghatóbban bemutatni neki, hogy ezt hogyan tudjuk megadni. A képek és videók korában a szövegnek még inkább a bemutatásra kell törekednie a leírás helyett.
Sokkoló szöveg
A zajos környezetből egyre merészebb és sokkolóbb szöveggel igyekeznek a cégek kitűnni. Ez nem teljesen új, olyan úttörő cégek, mint például a Bennetton már a 80-as években is borzolták a kedélyeket az olyan társadalmi kérdésekre és problémákra való figyelemfelhívással mint az AIDS, az emberi jogok, vagy az esélyegyenlőség. Külön kifejezés is van a műfajra: a sokk és a reklám angol megfelelőiből képzett shockvertising. A határokat feszegető, megosztó reklámok óriási figyelmet szereznek a cégeknek, ilyenkor ettől hangos a média, a szakmai blogok és fórumok.
A betiltás határáig azonban nem szükséges elmenni ahhoz, hogy észrevetessük magunkat. Elég olyat tenni, amit senki más: kimondani egy olyan tabut, érzést, problémát, amit mindenki érez, de senki nem írja ki. Néha elég őszintén, és műszavak nélkül beszélni egy általános frusztrációról, és már ettől megkönnyebbül az olvasó és nyitottabbá válik.
Egyszerűen
Az utóbbi évek vívmánya, amire már régóta vártunk, hogy nem ciki kihagyni a szakzsargont, sőt! (És le lehet írni egy cikkben, hogy “ciki.”) A beszélt nyelv használata a reklámszövegírásban alapvető követelmény, öröm látni, hogy ezt világszerte nagy cégek is felismerték, amelyek hagyományosan komoly és megközelíthetetlennek vélt iparágakban működnek.
A startupok megjelenésével pedig teret nyert a humorosabb, lazább szöveg is, ami közelebb hozza az olvasóhoz a céget és végre úgy érzik, hogy emberekkel leveleznek, nem pedig egy arctalan márkával. Igaz ez a műfaj sem mentes a buktatóktól, és vigyzáni kell rá, hogy nehogy túlzásba vigyük.
Az egyszerűség másik vetülete a rövidebb, letisztultabb mondatokban jelentkezik. Sokszor csak néhány szóból, (vagy egyből) áll egy mondat, a bekezdések is szellősebbek és rövidebbek. Ennyit a mobilon is könnyebb feldolgozni, és az egyre türelmetlenebbé váló olvasó is belevág a feldolgozásába.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
