A varázsgömb nem segít, de ha a jelenre úgy tekintünk, mint a múlt és a jövő között kiépített hídra, akkor igen. Ha megfelelően nyitott szemmel járunk a valós és digitális világban, ha a megfigyeléseinket strukturáljuk, rendszerekbe vagy modellekbe rendezzük a szemiotika (A jelek és a jelrendszerek tudománya. Beletartozik a jövőre vonatkozó állítások (predikció) megértése. Annak a folyamata, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, fogjuk fel, értjük meg a világot.) eszköztárának segítségével, akkor képesek lehetünk felfedni a jövő csíráit, bármennyire is csak most bújtak még ki a földből.
Miből jósoljunk?
Ebben a globálisan integrált világban, ahol folyamatosan monitorozni kell a fogyasztók elvárásait és a versenytársak viselkedését, létrejött az ún. adatalapú megfigyelési kapitalizmus. Felértékelődött a virtuális perszonalizáció, azaz gyűjtsünk minden adatot a fogyasztók viselkedési szokásairól és célzottan kínáljunk nekik megoldásokat. Mindez a folyamat olyan mértékű alkalmazkodó üzemmódra kényszerítette a márkákat, miszerint folyamatosan kell a varázsgömbjükhöz fordulni: mi fog történni a világban?
“Nehéz megjósolni!” - fogalmazza meg Hoffmann Márta, de hozzáteszi, hogy már léteznek olyan prediktív módszertanok amelyekből bizonyos összefüggéseket lehetséges kiolvasni és segítségükkel előrejelzéseket lefektetni.
A piackutatók többek között fókuszcsoportok bevonásával, online interjúkkal, kérdőívekkel és direkt kérdezéssel dolgoznak, s a megkapott adatokból állítják össze azokat az előrejelző modelleket, amelyekből meg tudják jósolni egy társadalom fogyasztói kultúráját, hogy merre halad a világ.
Módszertani értékmezők stratégia alkotáshoz
- Érdekes példa a sztereotípiák (férfi-nő) közötti feszültségek vizsgálata, amikből levonhatóak bizonyos következtetések a nemek egymáshoz viszonyulásában.
- Élelmiszerekkel kapcsolatos megfigyelés, ha a fogyasztók visszajelzéseiből értelmes rendszert építünk, akkor láthatjuk, hogy a gyorsaság és a kényelem az, ami számít. Ebből a tapasztalatból lehet stratégiát alkotni és terméket fejleszteni.
- Készült módszertani értékmező a magyar filmekre is, amelyből az derül ki, hogy melyek azok a témák vagy területek, amelyekre érdemes fókuszálniuk a filmkészítőknek.
- Hétköznapi termékeknél a látható domináns jellemzők, például a csomagolás értelmezése és összehasonlítása alapján álltak össze. Ezekből a mikro adatokból kiderült, hogy mely termékek a leggyakoribban vásárolt kedvenc termékek. Illetve az is, hogy a vásárlók a hazai vagy külföldi termékeket választják-e szívesebben.
- Dohányáruk esetében a vásárlási tényezők dinamikáját figyelték meg. A vásárlási szokások paraméterei pedig lebonthatóak és alkalmazhatóak a kommunikációs stratégiához vagy akár egy termék designer számára (például: színek, mintázatok, érzetek).
Tehát, ha nagy mennyiségű és pontos adatot, paramétert, viselkedési tényezőt tudunk összegyűjteni és ezeket különböző módszertanok alapján a megfelelő rendszerbe tudjuk elhelyezni, akkor igen, látható egy lehetséges jövő nyomvonala.
Egyszóval, ha nagyon találékonyak vagyunk, akkor a varázsgömbünkből kiolvasott jövőt felhasználhatjuk akár egy márka pozicionálására, kommunikálására, termékfejlesztésre vagy éppenséggel a designra is. Aki jól értelmezi a jövő jeleit, az mások előtt jóval előbb tudja a jövőt formálni és versenyelőnyre szert tenni - fűzi hozzá Hoffmann Márta.
dr. Hoffmann Márta
Tanulmányait tekintve esztéta és közgazdász. Pályáját kommunikáció-kutatóként kezdte, később kvalitatív piackutató pozícióban tevékenykedett. A kulturális összehasonlító vizsgálatok, valamint a szemiotika területén szerzett ismereteit kamatoztatja a marketingkutatás terén. 2006-tól a világ piackutatóit tömörítő legnagyobb szervezet magyarországi képviseletét látja el. Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem külsős oktatója.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
