Egy nemzetközi magazin előfizetési konstrukciója az egyik leghíresebb példa a hatásra. Három lehetőség közül lehet választani (a példa csak illusztráció):

(A) Csak a nyomtatott újságot kéri 50 dollárért

(B) Csak az online verzióját kéri az újságnak 30 dollárért

(C) A nyomtatott és az online verziót együtt 50 dollárért

Az emberek többsége a (C) lehetőséget választja és tartja a legjobbnak (talán Ön is), miközben a legtöbb ember nem igényli a nyomtatott verzióját egy újságnak. A legtöbb ember a (B) lehetőséget választja, ha csak a (B) és a (C) között lehet választani. De akkor miért veszik meg a (C) csomagot az első esetben, amiben a nyomtatott újság is benne van plusz pénzért?

Ezt szokták csali hatásnak (decoy effect) (Huber et al., 1982) nevezni. Ebben az esetben sikerül az embereket rávenni a drágább termékre, ahol megkapja a nyomtatott verziót is, miközben valószínűleg csak az olcsóbb online verziót igénylik. A hatás jobb megértéséhez nézzünk meg egy újabb választást:

(A) Prémium bort vehet akciósan 20 dollárért

(B) Jó minőségű bort vehet 21 dollárért

(C) Közepes minőségű bort vehet 12 dollárért

Ebben az esetben valószínűleg Ön is a Prémium bort választaná annak ellenére, hogy nagyon nehéz lenne megmondani, hogy mi a különbség a prémium és a közepes minőség között vagy, hogy mennyire reális 21 dollár a jó minőségű borért. Akkor is a prémium bort választaná, ha csak az (A) és a (C) között lehetett volna választani és a (B)-t nem is látja?

Pontosan az a csali hatás lényege, hogy nehéz megmondani, hogy egy adott minőség mennyit ér és ezért az emberek hajlamosak összehasonlítani a lehetőségeket. A teljes cikk a novekedes.hu-n érhető el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!