A tanulmány egyik alapgondolata, hogy egy olyan időben, amikor a jövő talán még sosem volt ilyen bizonytalan, a márkáknak maguknak kell megtervezniük, kitalálniuk és megvalósítaniuk azt a holnapot, amit mindannyian látni szeretnénk.

Alberti Rita, a Dentsu Creative Hungary kreatív igazgatója elmondta: „A jövő nincs előre megírva, annak alakulása a mi döntéseinken is múlik. A kreativitás ma már képes arra, hogy a feltörekvő új technológiáknak és az erős történetmesélési módoknak köszönhetően kontrollt adjon a fogyasztók kezébe a kaotikus világ folyamatai felett. A Dentsu Creative trendriportja sok olyan működő innovációt mutat be a világ minden tájáról, amelyek segítik a márkákat, cégeket és a fogyasztókat az általuk vágyott optimistább és ambiciózusabb jövő megálmodásában és megvalósításában.”

A „The Futures Less Traveled’ öt makrotrendet vázol fel, amelyek 2024-ben és az azt követő időszakban jellemezni fogják a kreatív iparágat. A makrotrendek mindegyike kapcsán több al-trendet is felvázol, melyek a következők:

1. ÓDA AZ ÖRÖMHÖZ (ODE TO JOY)

Egy olyan világban, ahol egyre kevésbé férünk hozzá, az öröm fontosabbnak tűnik, mint valaha. Az öröm és a játék hatékony védelmet nyújt a kaotikus és változó világ hatásaival szemben.

i. Derűs ellenállás (Joyful resistance)

A világot uraló káoszra adott válaszként megjelenik az örömteli szürrealizmus, a reklámok pedig újra felfedezik a humor átalakító erejét.

ii. Felforgató énidő (Self-Care as Subversion)

A törtetés kultúrájának elutasítása – jelentkezzen akár a Tik-tokon fellelhető “Everything Shower”, a “soft life” vagy a “lazy girl jobs” formájában – egy csendes lázadást jelent a rohanó, folyamatos nyomást jelentő életmóddal szemben.

iii. Hamisítatlan játék korhatár nélkül (Unadulterated Play)

A felnőttek kötelezettségei elérhetetlenek, illetve háttérbe szoríthatók a játékkal szemben, amint azt számos példa mutatja a “Kidult” játékok térnyerésétől, a #GirlDinner népszerűségén át a játszóteret művészeti galériával ötvöző létesítményekig.

2. AZ ALKOTÁS MÉMJEI (THE MEMES OF PRODUCTION)

Az alkotók trendszerűen olyan műfajokhoz és formátumokhoz nyúlnak, amelyeket könnyen alábecsülhetünk, súlytalannak, felületesnek, triviálisnak értékelve azokat. Ezek a meglepő új tartalomformátumok azonban gyakran az üzleti növekedés és a társadalmi változások motorjai lehetnek.

i. Világépítéstől jobb világok építéséig (From world-building to building better worlds)

Az a generáció, amely világépítésen és közös alkotáson nevelkedik, az itt tanult készségeket és elvárásokat felnőttkorában is érvényesíteni fogja. A számos közismert példa közül itt említhető az Epic Games által bevezetett Unreal Editor, ahol a játékosok a saját szigetük alkotói lehetnek, a Világgazdasági Fórum által Davos mintájára létrehozott virtuális város, vagy éppen a gerillakertészkedés gyakorlata.

ii. Változtasd meg a párbeszédet, változtasd meg a jövőt (Change the story, change the future)

A műsorszolgáltatók a tényszerű tartalom bemutatása helyett előszeretettel nyúlnak a történetmesélés eszközéhez, hogy segítsék a közönséget megérteni korunk összetett jelenségeit, és hatékonyabban ösztönözzék a megfelelő hozzáállást, viselkedést. Az új narratívák új lehetőségeket nyitnak meg.

iii. Az élet mémesítése (The meme-ing of life)

A mémek és a reels tartalmak – a korábbi tanmesékhez és a karikatúrákhoz hasonlóan – komplex gondolatok, kommentárok esszenciális méretű, megosztható és vég nélkül ismételhető formátumaiként jelentek meg. Legyen az #Fintok, #Cleantok vagy éppen a társadalmi igazságosság, egyetlen téma sem túl bonyolult ahhoz, hogy virálissá válhasson.

3. MOST ITT VAGYUNK (HERE WE ARE NOW)

Talán a nyomasztó világ érzetére, vagy éppen a megélhetési költségek miatti válságra adott válaszként erőteljes elkötelezettséget tapasztalhatunk minden olyan dolog irányában, ami helyben található, hazai előállítású.

i. Akcióban az empátia (Empathy in Action)

A személyes igazság az új imperatívusz, az emberek a hiteles helyi történeteket az általuk legjobban ismert és kedvelt személyektől szeretik hallani. Újraéledőben van a helyi média, ami szintén a saját közösségekkel való kapcsolatteremtés igényére épül.

ii. Helyi luxus (Local Luxury)

A pandémia utáni világ jóval kevésbé támaszkodik a nemzetközi hálózatokra, és felértékelődtek azok a termékek és szolgáltatások, amelyek sokkal közelebb vannak az otthonhoz, és a helyi hagyományokhoz és jelképekhez köthetők.

iii. A meghitt hálózat (The Cosy Web)

A digitális térben is a decentralizált közösségi platformok iránti igényt tapasztalhatjuk. A ‘cozy web’ azokat az interneten található privát, intim tereket jelenti, ahová az emberek a nagy közösségi platformokkal szemben bensőségesebb beszélgetésekre is vissza tudnak vonulni.

4. A GÉPEK VARÁZSA (THE MAGIC IN THE MACHINE)

Miközben a mesterséges intelligencia egyforma mértékben lenyűgöz és zavarba is ejt bennünket, feltesszük magunkat a kérdést, hogy hogyan járulhat hozzá a technológia humanitásunk fejlődéséhez? Mi módon képes a technológia felszabadítani a képzeletet és új tapasztalatokat létrehozni, amelyek hidat képezhetnek a fizikai és a virtuális világok között?

i. Mesterséges képzelőerő (AImagination)

Annak nyomán, hogy a ChatGPT a történelem leggyorsabban elterjedő applikációjává vált (5 nap alatt egymillió felhasználót szerzett az alkalmazás), nem csak a fantázia elszabadulásának lehetünk tanúi, hanem olyan új gyakorlati felhasználási esetekkel is találkozunk, amelyek az ügyfélélmény növelését célozzák.

ii. Érintkezés az emberiséggel (Touch with Humanity)

Miközben a mesterséges intelligencia hatalmas ugrásokkal fejlődik, mégis erős az igény arra, hogy az érzékszervek segítségével (érintés, tapintás, hangok, gesztusok, stb.) kapcsolják össze a technológiát az emberekkel.

iii. Határtalan kereskedelem (Borderless Commerce)

Az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság, a képfelismerés és a virtuális világok felismerhetetlenül összemossák a határokat az online és az offline kereskedelem között.

5. ÉN, MAGAM ÉS MI (ME, MYSELF AND US)

A változó demográfiai helyzet is arra késztet bennünket, hogy újraértékeljük kapcsolatunkat a minket meghatározó közösségekkel és csoportokkal, miközben a digitális hasonmások megjelenése különleges kérdéseket vet fel az identitásról és az autonómiáról.

i. Az “én” a sok között (The “I” in Collective)

A hagyományosan individualistább nyugati kultúrák nyitottabbá válnak a kollektívabb létezés felé, ezzel szemben a hagyományosan kollektívabb kultúrák az egyéniség új megtapasztalását kutatják.

ii. Az “én” a generációk között (My (Inter)generations)

Mind érzelmi, mind gyakorlati okokból szorosabbá válik kapcsolat a generációk között, ami az idősebb generáció átértékelését eredményezi, annak megbecsülését növeli. Mindez megmutatkozik például a divatmárkák idősebb nagyköveteinek növekvő számában, vagy épp a #grandmillennial trend tartós népszerűségében.

iii. Digitális hasonmások (Digital Doppelgangers)

A mesterséges intelligencia folyamatos térnyerése saját identitásunk természetének feltárására is készet bennünket, eközben művészek, gamerek és időszűkében élő egyének fedezik fel annak lehetőségét, hogy digitális hasonmásaik képviseljék őket különböző helyzetekben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!