Indultunk onnan, hogy az elérés volt minden. A tartalom szinte másodlagos volt, hogyha a számok kellően látványosnak bizonyultak. Eljutottunk oda, hogy a tartalom minden, és az is értékes lehet, akit bár kevesen követnek, de követőit nagyobb arányban tudja aktivizálni.

Vagy éppen indultunk onnan, hogy egy poszt akár 1,500,000 Ft is lehet, és szinte az sem számított, hogy hány márka szerepel benne párhuzamosan. Eljutottunk oda, hogy a tudatosabb márkák arcokat keresnek, olyanokat akik ön- és márka-azonosak. Az együttműködések pedig nem egy posztra, hanem hosszabban szólnak, a tartalmak elkötelezőbbek és az "eszköz" szofisztikáltabb lett.

Éppen emiatt nem mindegy, hogy milyen influenszer marketing stratégiát választ egy márka.

A kapcsolati tőkéd a jövőbeni tőkéd!
Gondoltatok-e már úgy a barátaitokra és ismerőseitekre, mint követőitekre? Olyanokra, akik kíváncsiak a véleményetekre, meghallgatják a tippjeiteket, sőt sokszor asszerint is cselekszenek. Vagy fordítsuk meg: mindenkinek van olyan barátja, akit mindig felhív, ha egy jó éttermi ajánlást szeretne. Vagy a srác, aki mindent tud a természetről. Vagy éppen a lány, aki meg tudja mondani, melyik boltban van épp akció. Ők is influencerek, hiszen tényleges befolyással vannak az életünkben hozott kisebb-nagyobb döntéseinkre.

A filmes világ már sokkal hamarabb látott lehetőséget a témában, mint ahol jelenleg a piac tart. A 2009-es Joneses családról szóló filmben a folyamatosan költöző család a mindennapjai során hord és használ olyan eszközöket, amelyeket jó szívvel ajánl a szomszédoknak, ismerősöknek. Teszi ezt valójában a gyártó cégek megbízásából és marketing kampány részeként. Ráadásul mindezt teljesen offline. Pedig gondoljunk csak bele, hogy mennyivel nagyobb elérésük lehetett volna nekik is, ha mindezt nem pár embernek, hanem 500-600 fős követőbázisnak mutatnák meg.

Ráadásul nemcsak a filmesek jöttek rá, hogy miben rejlik az influenszerek - vagy inkább véleményvezérek - ereje. Érdemes árnyaltabban tekintenünk az influenszerek kérdését és nemcsak a klasszikusan vett Haul videó készítő fashion és beauty arcokra gondolni (mint mega csomópontok), hanem azokra a klasszikus befolyásolókra/ véleményformálókra akiknek sokkal közvetlenebb hatása van mindennapi döntéseinkre.

Emanuel Rosen, The Anathomy of buzz című 2000-es években megjelent könyvében gyönyörűen definiálja azokat a csomópontokat, akik befolyással bírhatnak (vásárlói) döntéseinkre. Sokszor mi csak a “Mega csomópont” dimenzióban gondolkodunk, mikor az influenszerekről beszélünk, pedig ugyan olyan fontosak lehetnek a jóval kisebb, de hitelesebb eléréssel rendelkezők is.

De beszéljenek inkább a számok: az influencer marketing 11-szer hatékonyabb, mint az összes többi kommunikációs eszközön keresztül történő reklámozás. Azoknak a márkáknak, amelyek szeretnék kiszélesíteni elérésüket, és ezáltal növelni bevételeiket, nagyon, de nagyon ajánlott befektetni egy influencerekkel folytatott együttműködésekbe.

De miért ne a megszokott módon?

Viszont azt látjuk, hogy a márkák kezdenek elfordulni a Mega csomópontoktól és egyre inkább nyitnak a Normál csomópontok felé.

Miért nem éri meg már “befutott” influenszerekkel dolgozni?

• Egyrészt, mert sok mega influenszer közösségi média követőinek nagy része vagy hamis, vagy nem a megfelelő demográfiai csoportba tartozik a márkák számára.
• Másrészt, pont a pejoratív asszociáció miatt, már mindannyian tudjuk, hogy kik a közösségi influencerek.
• Harmadszor: a nagyok egyre drágábbak és egyre több mindenkivel dolgoznak párhuzamosan. Ráadásul nehéz őket hosszútávon elkötelezni, miközben tudjuk, hogy a tartalom marketinghez idő kell, így egy ilyen együttműködésnek is hosszabbnak kellene lennie, mint egy sima kampánynak.

De ez nem jelenti azt, hogy ezek a márkák csak úgy abbahagyják. Sőt, most jött el a mi időnk!

Az a predikcióm és sok más szakemberé is, hogy a követők számát, mint szempontot hamarosan elvetik a cégek, a tényleges márka-affinitás és márka-hűség javára. Így a kis Instagram-követőszámmal rendelkező emberek (gondoljunk csak 500-700 fős profilokra - mint a minek) potenciálissá válnak - feltéve, hogy hűségesek bizonyos márkákhoz és termékekhez. A kedves olvasónak is biztosan van preferenciád kávé márkában, vagy üdítőben, esetleg dezodorban is, nem igaz?

Kifejezetten előremutató kezdeményezés és esemény volt, a lululemon The Ghost Race nevű sporteseménye, egy 8 km-es "digitális" futóverseny a világ 12 különböző városában. A követelmények egyszerűek voltak: le kell futni egy adott pályát a saját városban, és a Strava segítségével rögzíteni és közzétenni a futást. A jutalom egy nagyjából átlagos futásért?

Egy 25 dolláros Lululemon ajándékkártya, amelyet a promócióban nem jelentettek be, de néhány héttel később e-mailben teljesítettek.

Na ez egy olyan kezdeményezés, amiről nyilván minden futó mesél a barátjának. Vagy posztol róla.

Mit hoz a jövő?

De hogyan válhatnánk mi magunk Opinion Leaderré? Erre három pszichés indítékunk lehet, (George Katona szerint): a terméket szeretjük és szeretnénk ajánlani, a többieknek szeretnénk segítséget és támogatást adni, illetve magunkat szeretnénk jó színben feltűntetni azzal, hogy látszólag bennfentes információkat “birtoklunk”.

Ráadásul nem vagyunk egyedül hagyva a kérdéssel, több lehetőségünk van, akkor is, ha már van valamennyi tapasztalatunk, és akkor is, ha csak most építenénk ki.

Egyrészt elindultak, főleg ázsiában, az influenszer farmok, ahol a lelkes fitalok infrastuktúrát (helyszínt és eszközöket) kapnak különböző tartalmaik rögzítéséhez. De a durva hangzás és néhány a neten terjengő meghökkentő videó ellenére ezek a farmok gyakorlatilag az Influenszer co-working jövője, összefogva más tartalom gyártókkal egyszerűbb lehet minőségi anyagokat előállítani.

Másrészt a https://socialpubli.com/ és sok hasonló oldal is azt ígéri, hogy segít minket összekötni a megfelelő céggel, illetve a cégeknek megtalálni a megfelelő véleményformálókat. Legyen szó profikról, dolgozói márka építéshez kollégákról, vagy éppen Thought Leadershipben jártas szakemberekről. A lehetőségek tárháza így mind a két oldal számára végtelen.

Mit érdemes ebből márka marketinges kalapban is megfontolnunk? Vagyis mik azok a legfontosabb meglátások, amik összefoglalólag megmaradjanak?

• Már megkezdődött az átállás a mega influencerekről és hírességekről a mikro- és nanoinfluencerekre, azaz a Normál csomópontokra.
• A jövő felé haladva úgy vélem, hogy a márkák egyre inkább hosszú távú partnerségeket kell, hogy keressenek az influencerekkel, nem pedig egyszeri kampány együttműködéseket.
• A tartalomgyártásban és az öteltelésben is érdemes támogatnia a márkáknak a vélemyényvezéreket az ön- és márka-azonosabb tartalmak kialakítása végett.

Mi pedig hogyan tudjuk egyszerű személyként kamatoztatni kapcsolatainkat? Hogy egy másik méltán híres influeszert, Ty Heath-et idézzem: "Az emberek az emberekben bíznak. Az influenszerség a kapcsolatokról szól."

Ennek fényében pedig mind influenszerek vagyunk, ne féljünk hát (ki)használni ezt!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!