“Meg fogom mutatni, meddig ér el az AI keze ma reggel” - ígérte az előadása kezdetén Bánki Attila, kommunikációs és digitális szakember. A Vermis ügyvezetője ezután játékra invitálta a közönséget: egyszerre két hirdetést mutatott, és a nézők ítéletére bízta, hogy emberi munka, vagy épp mesterséges intelligencia alkotását látják.

“A Chat GPT-vel például olyan angol szövegeket lehet írni, hogy egy anyanyelvi sem tudja megkülönbözetni az eredetitől. Ugyanez a magyar szövegekről viszont már nem mondható el. A program imád cukiskodni, de túlozni is: nála minden csodálatos, gyönyörű, nagyszabású, a legeslegszebb, a leghatékonyabb. Ha szövegíróként a 87. héten már kaparod a homlokodat, hogy érdekeset tudj írni, a Chat GPT virtuális asszisztensként besegíthet. Az viszont már az ügyféltől függ, hogy átmegy-e a tartalom: van, aki az algoritmust részesíti előnyben, míg más a szövegíró tartalmait” - mondja a szakember.

Ember vagy algoritmus műve?

"Az AI eszközöket befogtuk arra, hogy pénzt termeljenek nekünk, de ma még inkább másol, minthogy megértené a dolgokat” - jelentette ki Bánki, ezt pedig hirdetési kreatívokkal szemléltette. Egy tetovált lány, egy felöltöztetett kutya és egy virágra szálló poszméh is megtévesztette a közönség nagy részét, akik valódi fotónak hitték az algoritmus alkotásait.

Nem így egy finn nyelvtanfolyamot reklámozó kislányt, akit - az előadó szerint - “mintha vasalóval rajzoltak volna”, vagy épp egy hajót, aminek az algoritmus nem volt képes élethűen megrajzolni a farát.

Tanulságos példának bizonyult az a fogorvosi rendelőnek készült poszt is, ahol a mesterséges intelligencia egy kis tejszínhabot “nyomott” a megrajzolt fogra, mivel azt “valamiért különösen szeret a kreatívok tetejére rakni.” A közönség könnyen felismerte azt az erősen blőrözött tortaszeletet is, aminek a tetején lévő eperszelvényekre az algoritmus tévedésből rávarázsolt még egy fél epret.

Ezek után példát láthattunk egy egyébként 600 ezer forintba kerülő logóra, illetve egy 40 ezer forintba kerülő logotípiára is, ami egy gyógyszertár részére készült - itt érdekes módon az összetettebb, háromdimenziós hatást keltő logót készítette a gép, míg az egyszerű, szöveges logotípiát a grafikus. Az előbbi 20, míg utóbbi 30 percet vett igénybe.

Tök mindegy, mit látunk valójában

Bánki elárulta, az emberek 30 százalékának fogalma sincs róla, hogy éppen az AI vagy egy humanoid munkáját látja. Ezt azonban egy másik meghökkentő kijelentéssel egészítette ki: az adott hirdetés sikerét tekintve ez nem is számít igazán. Ami a PPC kampányokat illeti, a machine learning szinte ugyanolyan teljesítményt produkál, mint a manuális beállítások.

A képek elkészültekor az időfaktor sem mérvadó: van kép, amivel 20 percig szenvedett a dizájner, míg a másikat a MidJourney nevű képgenerátor 5 perc alatt összerántotta. De ennek az ellenkezője is gyakran megesik, érdemi különbség tehát nincs.

"Hiába briefelik ugyanakkor elvont dolgokra a szoftvert, rengeteg közhelyet használ" - hangsúlyozta az íróként is aktív Bánki, aki ezt az állítását a könyve borítójával szemléltette. Bár az AI 8 perc alatt gyártott hozzá borítót, a 30 órán át készített változat sokkal nagyobb sikert aratott.

“Összességében tehát lényegtelen, mivel készült a kép. Attól, mert AI és machine learning, még nem biztos, hogy jobb végeredmény születik. Az AI még nem tud összetett feladatokat megoldani, a mi szakmánkban legalábbis egyelőre biztosan nem” - zárta a szakértő.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!