Itt elsősorban a főleg B2B területen mozgó, informatikai cégekre gondolok, de a lenti megállapítások más B2B szegmensekre is igazak. Ha megnézzük az IT iparági marketing kommunikációt, kampányokat és aktivitást, - tisztelet a kivételnek - sok minden nem változott az elmúlt 10-15 év alatt... csak a piac, a környezet, a célcsoport elvárásai és úgy általában az, ahogy informálódunk, kommunikálunk és kapcsolódunk egymáshoz.

Az IT iparág kommunikációja ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe mint minden más terület: megsokszorozódott csatornák, szétaprózódott médiapiac, túl sok “háttérzaj” és nagyon magasra került ingerküszöb a célcsoport oldalán. Ezt a helyzetet tovább komplikálja, hogy ugyanazokat a termékeket és üzeneteket a különböző technológia szinten mozgó célcsoportok számára más-más módon kell csomagolni és csatornázni: másra kíváncsi és nyitott az üzleti vezető, a fejlesztő, a diák, és a mindennapi felhasználó. Emellett ezek közül a csoportok közül egyik sem “közösségi média szűz”, aki meghatódik egy-egy nem túl autentikus blog bejegyzéstől, negyedévente megjelenő vezetői interjútól vagy akár egy valahonnan kölcsönzött tréfás MÉM-től. A kommunikációnak a fenti kihívásoknak egyszerre kell megfelelnie, közben növelve az elérést és fenntartva a költség hatékonyságot.

Ebben a környezetben a marketing szerepe sokkal stratégiaibb, mint valaha– a márka erő, kommunikáció és az, hogy a közösségi média hogyan vesz a vállára valamit jelentheti a különbséget egy akármilyen jó de ismeretlen termék, és egy olyan ikon között, melyet mindenki ki akar próbálni és büszkélkedni akar vele. Az utóbbi esetében a profit generálás magától jön.

Mire is érdemes figyelni?

● Felhasználói érték: Termék funkciók és jellemzők helyett a felhasználói élményt és értéket kell a kommunikáció fókuszába helyezni – mit nyer, mivel gazdagodik aki az adott megoldást választja

● Történetek: Az állandó reklám és média zajban a történetek és a történet mesélés ereje óriásit nőtt. Ahhoz, hogy kitörjünk a tömegből és a zajból, történeteket kell generálni és mesélni – és mindezt jó stílusban.

● Integrált multi-channel: A hatékonyság és a minél nagyobb elérés érdekében integrált és multi-csatornás kommunikációt kell folytatni. Ennek a hagyományos dimenziója, hogy a célcsoportunk által használt és hitelesnek ítélt csatornákat egyszerre és koordináltan használjuk, a magasiskolája pedig az, amikor a brand marketing, értékesítési, PR és CSR kommunikációnkat is össze tudjuk hangolni, hogy egymást erősítsék.

● Hitelesség: A referencia és felhasználói vélemények, ajánlások mind a B2B (vállalati esettanulmány) mind a B2C (felhasználói élmény) területről kellenek, beágyazva olyan élethelyzetekbe, amikkel a célcsoport azonosulni tud.

● Nézőpont: A termék és megoldás fókuszú push kommunikációt le kell cserélni pull stratégiákra, melyek a felhasználók és a vásárlók igényeire, vágyaira és problémáira fókuszálnak, belehelyezkedve az élethelyzeteikbe és kihívásaikba.

A mai végletesen fregmentált és gyorsan változó médiakörnyezetben a marketing vezetésnek pontosan tudatában kell lennie, hogy a célcsoportja milyen felületeken forog, milyen média csatornákon mennyi időt tölt, és honnan szerzi az üzleti és vásárlási döntéseit előkészítő információkat. Ez folyamatos kutatást, tanulást, és a változásokhoz való alkalmazkodást feltételez. A közösségi média korában a külső kommunikáció mellett szinte egyenrangú fontossággal bír a belső információ átadás a dolgozóknak és üzleti partnereknek: a stratégia és az üzleti vízió transzparens és olyan legyen, amivel mindenki azonosulni tud. Ezek után olyan üzeneteket és anyagokat kell előállítani, amelyek segítségével minden stakeholder márka nagykövetté válhat (közösségi médiában megosztható történetek, események,...). Amennyiben ezt sikerre visszük, az azonnali eredményeket fog produkálni mind a munkaerő toborzás, mind az üzleti partner csatlakoztatás, mind pedig a célcsoport bizalmi indexek területén.

Egy jó példa: Simon Sinek “Kezdj a miérttel” koncepciójának egy nagyon sikeres megvalósulása: az Apple márkához kapcsolódó asszociációk. Nem laptop vagy telefon funkcionalitást ígérnek, hanem az ezekkel az eszközökkel elérhető, és magunkról sugározható kreativitást és egyediséget. Ennek a megteremtése után az Apple brand már nem csak a hagyományos termékeket viheti piacra, hanem bármit, amihez ez az asszociáció kapcsolható, plusz rajongói bázist és márkanagyköveteket teremt, akik hatványozzák a márkakommunikáció erejét.

A “mit” kommunikáljunkon túl a “hogyan” is új fénybe kell hogy kerüljön. Abban a világban, ahol a média kommunikáció hagyományos belépési korlátai rég leomlottak és mindenki véleményvezér lehet, fel kell használni a tömeg által előállított tartalmat. Ezek a tartalmak hitelesek, és ha ügyesen gyűjtjük, menedzseljük és disztributáljuk, akkor értékes erőforrásokat szabadíthatnak fel és megsokszorozhatják a kommunikációs erőnket. A potenciális márkanagyköveteket meg kell találni, élő kapcsolatot kell velük kialakítani, és el kell őket látni folyamatos információval. A releváns közösségeket fel kell karolni, támogatni kell újak létrejöttét, és a szerepüket be kell építeni a stratégiába. A releváns online és offline eseményeken meg kell jelenni, és el kell ezeket látni érdekes, izgalmas, és megkerülhetetlen sztorikkal. Az újak mellett a hagyományos média lehetőségeit is ki kell használni – jó tartalommal, eladható interjú személyekkel és izgalmas történetekkel ingyenes és nagy elérésű csatorna, de fontos, hogy jól eladható arcokat tudjunk nyújtani hitelesen, másképp visszaüt. Érdemes rákeresni egy-két nagyobb tech cég hivatalos belső evangelistáinak az interjúra és előadásaira – tényleg szórakoztatóak és érdekesek!

Összefoglalva a fenti gondolatokat, a technológiai szektor ambiciózus vállalatainak nem szabad leragadni a nagy brand kampányoknál ami évtizedeken keresztül meghatározta a kommunikációjukat, hanem alkalmazkodva az új igényekhez a körülöttük lévő közösség mindennapi életének a részévé kell válniuk: olyan szerethető márka arculatot kell kialakítani, melyhez az emberek kapcsolódni tudnak és akarnak, és akár a saját én márkájukba is beépítik . Ha a márkánkat önként és büszkén pólókon viselik és autókra matricázzák, az az üzleti sikert is magával hozza. A fenti Apple példa után álljon itt a Google is (mint a Forbes listán a világ két legértékesebb márkájából a másik): relatív minimális marketing költéssel és média használattal értek el történelmi márka ismertséget és felhasználói hűséget, főleg a közösségre bízva a termékek népszerűsítését.

És hogy mi a tét? A kihívás izgalmas, az elérhető nyereség hatalmas (lásd megint csak a Google és az Apple sztoriját) – tanuljunk az FMCG-től és a start-upoktól, akkor is ha nagyok vagyunk és jól megy az üzlet, mert mindig lesz valaki aki szívesen felborítja a status quo-t, és ha a közösség és a felhasználók imádata mögötte van, képes is lesz rá!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!