Ha van rá büdzsé, mehet, ami a csövön kifér: igaz ez a nagy méretű cégekre, amelyek jóval nagyobbra tudnak nyújtózkodni a kiadásokat illetően. Legalábbis tudtak a koronavírus-járvány előtt. Bár jó néhány vállalat a pandémia óta ismét összeszedte magát, egyes cégek pedig pont a járvány közepén virágoztak fel, jó számmal akadtak olyanok, amelyeknek szorítaniuk kellett a nadrágszíjon, vagy különben lehúzhatták a rolót. Számukra ez volt az a pont, amikor a náluk kisebb cégekről kellett példát venniük.

„A koronavírus rákényszerítette a nagy vállalatokat, hogy okosabban költsék a pénzüket” - kezdte Hernádi Gábor. „Számukra jó példaként szolgálhattak a működő kisebb cégek, ugyanis míg nagyként általában egy megszabott büdzséből tudtak gazdálkodni a marketingesek, addig a kisebb társaik arra törekedtek, hogy minél alacsonyabb ráfordítással érjék el a céljaikat. A ChatGPT nem gondolkodott rosszul, amikor azt írta, hogy a kicsik képesek jobbak lenni, mert célzottabban és rugalmasabban tudnak működni. Manapság ugyanis hiába van egy stratégiánk, hiszen a világ folyamatosan változik, így időről időre újra kell értékelni az elképzeléseket. A tervektől pedig a kisebb vállalatok rugalmasabban el tudnak térni, ami egy világjárvány esetén nagyon hasznos tud lenni” - fejtette ki Hernádi.

Békeidőben ugyanakkor nagyobb eséllyel törnek be a piacra a nagyvállalatok, főleg azok, amelyek szinte korlátlan büdzsével rendelkeznek. Ezáltal képesek olyan technológiákat, valamint szakembereket is megfizetni, amilyeneket a kisebbek nem. Mesterséges intelligenciával adatokat gyűjthetnek, ezeket az adatokat drága szakemberek elemezhetik, mindennek következtében pontosan meghatározhatják a különböző célcsoportokat és megfelelően targetálhatják azokat, ezzel hatékonyabbá téve az eladást.

„Bármibe is kezdünk, a célmeghatározás mindennek az alapja. Míg a kisebb vállalatoknak az eladás a legfőbb célja és a hatékonyságot a bevételben mérik, addig a nagyobbak általában hosszútávú stratégiában gondolkodnak, amit a rendelkezésre álló nagyobb büdzsé tesz lehetővé számukra. A céljuk nem az azonnali eladás, hanem a brandépítés. Egy kialakult brandet pedig márkapreferenciából, kötődésből fognak megvásárolni, mint például a Coca-Cola esetében. Ez a fajta ügyfélélmény azonban lassan épül ki, ehhez hosszú időre van szükség” - mutatott rá a HD Marketing szakembere. A kitűzött célok kapcsán kategorizálható kisebb, illetve nagyobb vállalatokra több példát is hozott, köztük egy kisebb, fiktív autósiskoláét, amely egy alacsony lélekszámú, kelet-magyarországi településen működik. Ennek a vállalatnak a célja a környékbeliek meggyőzése arról, hogy az ő iskolájukat válasszák a vezetni akarók. Ők zömében lokálisan elérhető fiatalok, szűk vevői kört alkotnak. Elérésükre elég lokálisan hirdetni, ami kigazdálkodható.

Ezzel szemben egy országszerte, és akár külföldön is elérhető márkát már nem elég lokálisan reklámozni, egy országos kampánynak azonban a költségei is sokkal magasabbak. Léteznek olyan akciók, amelyek során csak a kommunikációt akarják fenntartani egy adott termékről és nem kifejezetten az azonnali eladás a cél, valamint van, hogy hirdetnie sem kell egy vállalatnak, mert olyan kommunikációt alakított ki maga körül, hogy az emberek egyébként is beszélnek róla.

„Erre a legjobb példa a Tesla. Látott valaha bárki is Tesla-reklámot? Nem. Nekik nincs szükségük hirdetésre, ugyanis olyan hírverést teremtenek maguk körül, hogy mindenki róluk beszél. Elég, ha teremtenek egy gaget azzal, hogy tesztelik az egyik jármű üvegének törhetőségét, vagy egyszerűen csak leszállítják az áraikat 5 millió forinttal. Ezek automatikusan témává válnak, az egyik leghatékonyabb marketing eszköz” - mutatott rá Hernádi Gábor. Hozzátette, hogy speciális közönség eléréséhez a célcsoportokra szűkített hírlevelek is nagyon hatékonyak, valamint a push üzenetek, a kattintás alapú hirdetések, illetve az árösszehasonlító reklámok is. Magyarországon utóbbiak kifejezetten hatékonyak.

„A magyar ember árérzékeny. Érdekes, hogy nem az olyan termékek esetén, mint például egy iPhone, hanem az olyan alapvető cikkekkel kapcsolatban, mint a sajt. Ha a kommunikációnkba be tudjuk építeni, hogy az ár megjelenjen, akár óránkénti frissítéssel, akkor mindenképpen növelhetjük az eladásokat. Ez pedig legyen egy cég akár nagy, akár kicsi, a magyar közönség esetében igazi aduász.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!