Budapesten a legfrissebb becslések szerint az utasok kilenc százaléka érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazik. Hiába érhető el már okostelefonon is a jegyvásárlás, bővültek folyamatosan a kedvezmények és maradt el a közösségi közlekedés áremelkedése messze az inflációtól, még mindig nagyon jelentős a bliccelők aránya.

Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója Facebook videóban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új reklámkampánya nagyon eredményes lehet, ha mérik és az eredmények tükrében javítanak az üzenet hatékonyságán, felhasználva az ismert szociálpszichológiai kutatások eredményeit. Ugyanis egy olyan kérdésben, mint a bliccelés, könnyen előfordulhat, hogy a BKK reklámkampányának hatására rövid távon nemhogy csökken, hanem akár növekedhet is a nemfizetők száma.

A tiltás hatékonyabb lehet hatékonyabb a dorgálásnál

A BKK kampányában megjelenő szereplők kifogásokat mondanak arról, hogy miért lógnak a villamoson, buszon és metrón. Ezek szerint azért lehet bliccelni, mert úgyse jön ellenőr, csak pár megállóról van szó és más is bliccel. A bannereken és plakátokon ez alatt olvasható a „Ne a kifogást keresd, válts jegyet vagy bérletet és utazz lelkiismeret furdalás nélkül" szlogen.

Ahogy arra Wolf Gábor rávilágít nemzetközi példák alapján, amikor mások normaszegő viselkedését helyezik központba, akkor az akár visszájára is elsülhet!

Az emberek fejében ugyanis ez úgy áll össze, ha valamit szabad másoknak, akkor azt ők is megtehetik – még ha ez alapvetően tilos is. Erre számos marketingpszichológiai kísérlet eredménye is rávilágít. Az Egyesült Államokban az arizonai Megkövült Erdő Nemzeti Park azt látta, hogy a látogatók 2,9 százaléka elcsent egy-egy kis darabot a megkövült fákból, amik így előbb-utóbb teljesen el is tűnnének.

Felkérték ezért az egyik legnagyobb hatású pszichológust, a meggyőzés, a befolyásolás és a tárgyalás területeinek nemzetközi hírű szakértőjének számító Robert Chaldinit, hogy segítse rávenni az embereket, hogy kevesebbet lopjanak a természeti kincsekből. Kísérletében először egy olyan táblát helyezett ki ami ez állt: „Sajnos rengeteg látogató távolít el kristályokat a kővé vált erdőből, amivel rongálják a park állapotát".

Ez a BKK-reklámhoz hasonló üzenet nem csökkentette, hanem növelte a lopások mennyiségét, mégpedig 2,9 százalékról közel háromszorosára, 7,9 százalékra! Amikor azt írtákegy táblára, hogy „Tilos a kővé vált erdőből kristályokat kivinni, mert ezzel rongáljuk a park állapotát", akkor az egyszerű tiltás hatására 1,7 százalékra csökkent a lopások száma.

Wolf Gábor ugyanakkor hangsúlyozza: mindez csak elmélet, csak a kampány hatásának birtokában lehet biztosan kijelenteni, hogy a kutatás eredményei ebben az esetben is megállják a helyüket.

A szakértő szerint mindenképpen érdemes más üzenetekkel is kísérletezni, mert a számottevő különbségek lehetnek az egyes megközelítések között.

A lelkiismeretére mindenki szívesebben hallgat

A kutatás szerint jobb eredményt lehetett elérni, ha ezt írták: „Nagy pacsi a látogatóknak, mert sikerült fenntartani a park érintetlen állapotát". Az emberek ugyanis szeretik a dicséretet, és ha már valamiért bezsebelték a kedves szavakat, akkor nagyon nem viszi rá a lelkiismeretük, hogy az ellenkezőjét tegyék.

„Ez az üzenet dicsér és visszaigazolja a helyes viselkedést. Nem leszid, nem letromfol, hanem elismeri a helyes viselkedést. Érdemes lenne ezt tesztelni a kampány folytatásában a BKK-nak is. Például a következő kampányban egy villamosvezető mondhatná, hogy «Köszönjük, hogy jegyet váltott, mert a jegybevételből kapom a fizetésem» – javasolja Wolf Gábor.

A marketingszakember szerint nagyon előremutató a BKK kezdeményezése és ha alkalmazzák ezt a szociálpszichológiai megközelítést a leghatékonyabb üzenet megtalálására, akár a jelenlegi töredékére csökkenthető a bliccelők száma.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!