A vizuális történetmesélés hatásai

A vizuális történetmesélés hatásai
„A kisfiú elment az anyukájával vásárolni. Meglátott egy matchboxot, kikönyörögte. Majd odaértek a kasszához, ahol meglátta a csokoládét, azt is elkezdte kérni, mire az anyja alkut ajánlott. Csoki vagy autó? A kisfiú a rövidtávú örömöt választotta végül, így a kisautó maradt a sportszeleteknél A történet így elmesélve sem rossz, de vizuálisan megjelenítve sokkal többet adna át közönségének” – kezdte a 24. Internet Hungary konferencián tartott előadását Teremi Balázs.

Az emberek kétharmada saját bevallása szerint képi memóriával tanul. Mindannyiunknak ismerős lehet a helyzet, amikor ülünk és próbálunk felidézni egy információt, tisztán látjuk magunk előtt a könyvet, pontosan tudjuk, hogy a számunkra szükséges adat hol található meg benne, csak éppen annyira nem tisztul ki a kép, hogy el is tudjuk olvasni a tartalmat.

Régebben úgy tudtuk, hogy egy átlagos ember 0,1 másodperc alatt képes azonosítani egy képet. Ezt az adatot úgy kapták meg, hogy elvégeztek egy kísérletet, amelyben egy tized másodpercenként felvillantottak a résztvevőknek 1-1 képet. Később egy falra kirakott képsorozatból az emberek képesek voltak felismerni a korábban látott képek közül legalább egyet. Néhány évvel ezelőtt megismételték ezt a kísérletet. Arra voltak kíváncsiak, mennyire lehet csökkenteni ezt az értéket, ezért minden körben egyre alacsonyabbra állították a felvillantások között eltelt időt, míg végül elérték a gép maximumát. Mivel nem tudtak tovább haladni, ezért jelenleg azt tudjuk biztosra mondani, hogy tizenhárom ezred másodperc kell az emberi agynak, hogy azonosítson egy képet. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként 70 képet fel tud dolgozni az agyunk úgy, hogy képes megjegyezni is.

Bár ez nem egy tudatos folyamat, de ezáltal nagyjából 2000 képet tudunk megjegyezni két-három naponta, miközben az instagramot, tiktokot és egyéb platformokat pörgetjük, és az információk napokig megmaradnak az agyunkban.

Milyen hatásai vannak a vizuális történetmesélésnek?

A képi történetmesélés mindenhol jelen van már életünkben. Egy-egy kép sztoriján keresztül egy ahhoz írt történettel tágítani tudjuk annak a spektrumát, hogy kihez jutunk el ezeken az eszközökön keresztül.

A vizuális tartalmak - képek, videók, illusztrációk, animációk, az adatvizualizáció, interaktív cikkek, infografikák – segítségével gyorsabbá és könnyebbé válik a megértés, az információ átadása, és pl. az edukációs módszerek tárháza is bővíthető általa.

Előadásában Teremi Balázs néhány példát is bemutatott a vizuális történetmesélés csatornákban, tartalomban, fogyasztókban elért eredményeiről:

  • A What if egy edukációs sorozat, amelyben tudományos hipotéziseket adnak elő, próbálnak ki, és ezt szórakoztató rövidfilmek formájában dolgozzák fel. Az ilyen megoldások az ismeretterjesztésnek, edukációnak egy újabb reneszánszát hozzák el, amely a vizuális történetmesélési eszközök terjedésének köszönhető.
  • A StarTalk egy tudományról, vígjátékról és populáris kultúráról szóló podcast, melynek házigazdája Neil deGrasse Tyson asztrofizikus. Adásaiban olyan témákat dolgoz fel, amelyek korábban csak egy szűkebb réteg számára voltak érdekesek, mára azonban több tízmillió embert ér el tartalmaival.
  • A „Marsra magyar!” áldokumentum-szitkom sorozat, amit a KMH FILM és a Magyar Telekom hozott létre. A sorozat világa a koncepció megvalósításának keretében a Telekom reklámjaiba is kiterjed, amely szépen reprezentálja, hogyan tud a két terület a vizuális történetmesélésen keresztül összekapcsolódni.
  • Utolsó példaként OTP saját márkás megoldását hozta az előadó. Ez a „Global Markets Podcast”, amelyben business talk keretében, kicsit tudás, kicsit edukáció, kicsit informálás, kicsit szórakoztatás jelleggel adják át a tartalmakat.

„A vizuális történetmesélés tehát csatornára, fogyasztóra, tartalomra egyaránt elég jelentős, és erőteljes hatást gyakorol”- zárta előadását Teremi Balázs.

Az Internet Hungary-ről készült összeállításunkat alább tekintheti meg:

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!