Már a Nielsen piackutató felmérései is alátámasztották, hogy bizony, az érzelem az, ami leginkább befolyásolja a fogyasztót és ezáltal a marketing stratégiákat – a befogadói oldalon az érzelmekkel kooperáló kampányoknak sokkal nagyobb a sikere – derült ki a 2017-es Media Hungary konferencia második napján.

Elmondható tehát, hogy a PR ipar és a marketing egyszerűen beleszeretett az érzelmekbe. Hovatovább, az érzelem már fontosabb, mint maga az információ. Egy bizonyos pontig. Lassan magunk mögött hagyunk egy meghatározó korszakot, hála a lényegesen szelektívebb Y generációnak – ha lehet egyáltalán még ilyen besorolásokkal élni -, hiszen már maguk a fogyasztók is rájöttek, hogy nem az információ mennyiségével, hanem a minőségével van gond. A tálaláson múlik, hogy mit bír el az a gyomor és mit nem.

1. Szemtelenség: nem, ez korántsem azt takarja, amire gondolnánk. Legyen szó egy márkáról, vagy szervezetről, a begyöpösödött látásmódot kevesen tudják elhagyni. A nézőpontváltás bizonyos esetekben komoly sikerfaktort vonhat maga után, és épp ezért durva hátránnyal indul a versenyben az, aki képtelen erre. A kreatív ipar öli meg a kreativitást – jegyzi meg kissé vállvonogatva, hiszen nem új keletű a mondás, de nem véletlen született.

2. Dominancia: Amikor a hatalmi pozíciót állítjuk piedesztálra. Az emberi természet azonban itt is kimutatja a foga fehérjét. Kutatások bizonyítják, hogy akik képesek mások előtt megélni gyengeségeiket, elismerni hibáikat, sokkal nagyobb sikerrel és nyereséggel számolhatnak a későbbiekben. Tartsuk szem előtt az emberi faktort, nem minden a nagy mellény.

3. Tanácstalanság: Aki képtelen arra, hogy tanácsot kérjen másoktól, soha nem fogja eredményesen menedzselni saját márkáját. Merjünk a másik oldalra is átmenni tanácsért.

4. Döntetlen: A nyolcvanas években volt bevett szokás döntésképtelen birkáknak nézni az alul-iskolázott vásárlót, fogyasztót. Na, ezt az elvet is utolérte a dinoszauruszok sorsa. Aczél Petra sem javasolja, hogy hülyének nézzünk másokat, a vásárló igenis egy gondolkodó és nagyon is kritikus entitás, amit jobb ha észben tartunk – tehát opciókat hagyunk, hogy hosszan tartó kapcsolatot tudjunk kialakítani.

5. Gyomorrontás: az indiaiak úgy tartják, hogy az ember fejlődése során a gyomra méretét és annak energiaszükségletét az agya szolgálatáért feláldozta, így a kettő a civilizált világunkban fontos kapcsolatot ápol. A táplálék az információ. Ha diétázunk, visszatartunk információt. Már nincs szükség folyamatos zabálásra, sőt, a mai fogyasztó sokkal tudatosabban „étkezik”, az új média közösségei tudatosan ügyelnek az egészségükre – így például a pozitív marketingfogások, élmények, élvezet és örömmel kapcsolatos, nem túltolt tartalmak részesülnek előnyben. Kitekintésként, szemléltető példa erre egy hihetetlen „újhullámos” stratégia, hogy az Egyesült Államokban, egyre nő azok száma, akik külön az egészségtudatos életmódjukra tekintettel vásárolnak házat – na ezt is pedzegethetnénk, hogy meddig egészséges, és mikortól megszállottság, de ne menjünk bele.

6. Túl sok élményt akarunk egyszerre adni: épp a szelekcióhoz kapcsolódik, hogy ne akarjuk túlzásba vinni. Csak annyit adjunk amennyit a fogyasztó kér, és ne kínáljuk fel neki erőszakkal a mindent megváltó megoldásokat, hanem higgy abban, hogy nem véletlenül fordult hozzád a problémájával – az erőfeszítés nélküli tapasztalás mechanikája.

7. Az apró betűs rész: employer branding. Társítsunk képet, közösséget, csoportot a brand mögé, hiszen a fogyasztó sokkal jobban tud azonosulni egy márkával, ha látja mögötte az embert, tehát a dolgozót is – hitelesség mindenek fölött.

Dióhéjban tehát, a marketing stratégia szíve és gyökere, hogy kicsit túllépjünk saját magunk fontosságán, gondolkozzunk az új médiába szocializálódó fogyasztó fejével és mindenképpen figyeljünk oda a felsorolt bűnözési faktorokra, ha nem akarjuk, hogy a célcsoportunk tömeges ételmérgezés gyanújával soha többé felénk se nézzen.