Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
Az Európai Parlament elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) szabályzásáról szóló uniós rendeletet. A várhatóan még idén tavasszal életbe lépő jogszabályt megszegő vállalatok a jövőben akár 35 millió eurós (több mint 13 milliárd forintos) büntetéssel is szembenézhetnek.
A Google minden olyan felhasználó számára kötelezővé teszi a Consent Mode v2 használatát, aki igénybe vesz bármely, a cégóriás által fejlesztett és hirdetésekhez köthető platformot. A változás érinti a remarketinget, az egyéni közönség listákat, az adatgyűjtést és akár a hirdetések teljesítményét is.
A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása rengeteg lehetőséget, de számos jogi buktatót is rejt – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
December elején jelent meg a hír, amelyet már régóta vártak Unió szerte: az Európai Parlament és a Tanács hosszú évek után megállapodott a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetről – azaz az AI Act-ről.
Kis pénz, kis piac, nagy pénz nagyobb lehetőség a hazai médiaszereplőknek hazánk médiapiacán. Vagy, így is írhatom: nagyobb bevétel, stabilabb növekedési pálya. A tőzsdén a részvények árait is az „adok-veszek” szabályozzák, nem? Lásd még a dinamikus árazás üzleti modelljeit. Egyre jönnek a külföldi streaming szolgáltatók, meg a többi globális szereplő, és nap mint nap leharapnak egy kicsikét a hazai médiapiac tortájából. Az a pénz, amit kivisznek... nos, abból nagyon kevés jön vissza a hazai médiapiacra, de dagasszák a kontinensen kívüli gazdaságokat. (Most ne mondja senki, hogy ez a kis lé ami tőlünk kimegy, az azoknak a gazdaságoknak aprópénz, mert nekünk viszont nagyon is sok.) A nézők, vagyis a médiafogyasztók meg ritkán -inkább sosem- lojálisak. Ha lesz elég pénz nagy lélegzetű műsorokra, még hosszútávon élvezheti kapcsolatát egymással a szent hármas: a nézők, a hirdetők és a tévések. Izgalmas beszélgetés Csikesz Erikával, akit gondolom senkinek nem kell bemutatnom. Jó olvasást kívánok.
2023-ban rekordösszegű GDPR-bírságot szabtak ki Európában, a kiszabott bírságok összértéke a tavalyi évben elérte a 1,78 milliárd eurót – derül ki a DLA Piper által publikált nemzetközi tanulmányból*. A riport az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépése óta vizsgálja Magyarországon, valamint további 30 európai államban az adatvédelmi bírságok és az adatvédelmi incidensek alakulását.
Mesterséges intelligencián alapuló, pénztáros és eladók nélküli SPAR automata üzlet működött két napon át Budapesten, Európa legnagyobb Sneakerness fesztiválján. Az elsősorban a Z-generáció tagjainak szánt szolgáltatás teszt-üzemmódban dolgozott, de a mobil „Satellit Store S″ koncepció később országszerte megjelenhet majd egy-egy különleges eseményen, fesztiválon.
A szervezetek világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kénytelenek fektetni a kiberbiztonságra, mivel egyre több nehézséggel kell megküzdeniük ahhoz, hogy biztonságban tudhassák adataikat és erőforrásaikat. A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat szakértői megosztják, hogy legfrissebb megfigyeléseik szerint mely területeken szembesülnek a legégetőbb kihívásokkal a vállalatok. Sokfelé aprózódik a figyelmük a szűkülő költségvetések és szakemberhiány mellett: szigorúbbá váló előírások, szofisztikáltabb támadás típusok, illetve sebezhető szoftverek és tájékozatlan alkalmazottak is nehezítik a dolgukat.
Az Internet Hungary fórumbeszélgetésének résztvevői kkv-tól nagyvállalatig végigvették, mire kell a cégvezetőknek figyelni, ha nemzetközileg sikeres vállalatot akarnak építeni.