Az októberi Internet Hungary konferencián meséltél többek közt a Chat GPT-vel szerzett ügynökségi tapasztalatokról. Akkor kiemelted, hogy sokszor lapos és erőltetett fordulatokat használ, főleg magyar nyelven. Azóta viszont kijött a legújabb, fizetős változat.
Két hónap leforgása alatt nagyon sokat változott a helyzet: a Chat GPT 4 megjelenése óriási minőségi ugrást jelentett. Angolul eddig is úgy fogalmazott, hogy egy anyanyelvi sem tudott volna belekötni, és most már magyarul is ügyesebb. Ami az ingyenesen elérhető 3.5 esetében még elhasalt az ügyfelek előtt, az a 4-essel már 98 százalékban átmegy náluk.

Mi a Vermisnél rengeteg generatív textet használunk, aminek óriási előnye, hogy minimum 30 százalékkal kevesebb idő ugyanannyi tartalmat előállítani. Persze, így is jönnek az utólagos kommentkörök. Az időbeli előny elveszhet, attól függően, meddig kell pörögnünk ugyanazon a nyolc soron. Az ügyfelek marginális része kedveli a GPT szövegeit, de sokuk már észre sem veszi, ha azzal készülnek - sőt a kollégák sem!

Mennyiben lehet a stílust a célcsoportra szabni? Én szövegíróként úgy tapasztalom, a 3.5 számára ez még megugorhatatlan kihívás.
A 3.5-re jellemzők az “álomszerű” megfogalmazások: szuperlatívuszokban beszél, mivel azt tanulta, hogy ettől lesz meggyőző, és a végtelenségig fokozza a jelzőket. Mi ezt kiszúrjuk, mivel sokszor álságos és ellentmondó, “GPT-s” íze van tőle a szövegnek. Ez a 4-re már nem jellemző, igaz, annak sem a stílusválasztás az erőssége. Tisztában van ugyan olyan alapfogalmakkal, mint a tegezés-magázás, a hivatalos nyelvezet vagy épp a könnyed stílus, de túl sok eredetiséget nem várhatunk tőle.

Forráskutatásra sem igazán alkalmas: bár a Google találati listájához képest szállít új dolgokat a vektoralapú működésnek hála, sokszor alaposan utána kell nézni annak, amit elénk tár. Nem érti, mit miért keresünk, bár ez nem is feladata. Idővel viszont jó személyi asszisztens válhat belőle, ami testre szabva segíti a munkánkat. Tök jókat lehet vele dumálni, inspirál, tippeket ad és új gondolatokat tesz le az asztalra. Amikor social media-menedzserként már 8 hónapja ütsz-versz egy felületet, minden témáért és új infóért hálás vagy. Például, ha megkéred, hogy bullet pointokban szedjen össze pár érdekességet a banánültetvényekről.

Cserébe fizethetünk érte.
Én minden szövegírónak javaslom, hogy próbálja ki és fizessen elő egy hónapra a 4-re, mert érezhető lesz a különbség. Persze, könnyen azon kaphatod magad, hogy már vagy tíz előfizetésed van a különböző alkalmazásokra - ez sokak számára neuralgikus pont lehet, és megemeli a posztok árát. De ügynökségi szinten ez nem jelent gondot, hiszen az összeg eloszlik.

A MidJourney-vel (képgeneráló AI) például labdába se rúgsz előfizetés nélkül. De használunk videógeneráló megoldásokat is, amikkel előre felvett avatarokat animálunk. Bár ez még nagyon gyerekcipőben jár, egy beszélő fejjel készült videót létrehozni 13 perc, forráskutatással és saját szöveggel együtt 2 óra. Szereplővel rögzítve ugyanez mintegy 8 órába telik, plusz az utómunka, a vágás, a renderelés és a kommentkörök. Ennek a technológiának megvannak hátrányai, például, hogy dobozhangot kapsz, de ez ma már a TikTok miatt senkinek nem zavarja a fülét. Persze kommunikálni kell az ügyfél felé, hogy ez nem egy valódi ember hangja, de általában gond nélkül átmegy.

Az ügyfelet mennyire érdekli, hogy milyen eszközöket használtok a kreatív munka során?
A célcsoport számára indifferens, a szakmának nem az. Mi mért adatokkal és már bizonyított eszközökkel dolgozunk. Tudjuk, mit kell alkalmazni, és hogy egy éves tesztelés után melyeket találtuk a legjobbnak. Amikor kijön egy tool, általában még senki sem érti. Érdemes önállóan végigmenni a buktatókon, kitapasztalni, mi működik a legjobban. Ilyenkor általában jön utánad a piac, hiszen ezek az eszközök a következő év leforgása alatt mind bevetté fognak válni. Ezzel együtt érdemes szem előtt tartani, hogy a generatív AI önmagában nem biztosít versenyelőnyt: nem képes arra, amire egy ember sem, pusztán gyorsabban dolgozik.

Nekem a 3.5 használata mellett visszatérő problémám, hogy bár szellemes felütést adhat egy cikkhez, a végeredmény elég lapos, és egy ilyen szöveget színezgetni elég csüggesztő feladat. Te hogy vagy ezzel?
Amikor a GPT legenerál egy szöveget, hiányzik belőle minden, amitől a te saját anyagaid kellemesek, olvashatók, szerethetők lesznek. Szöveget átírni pedig kifejezetten gyűlölök, akkor inkább megírom újra! Amikor viszont az ember nem akar igazán hatást kiváltani, arra teljesen alkalmas, hogy ledaráljon egy szakszöveget.

Közben viszont elképzelhető, hogy előbb-utóbb ellesi az írók egyedi hangját, fordulatait is, és néhány éven belül regényt ír például Stephen King stílusában. Vagy mégsem?
Íróként követem, más szerzők erről globális szinten hogyan vélekednek. Jelenleg ez komoly copyright problémákba ütközik. Az írók tartanak tőle, hogy lenyúlják a stílusukat, ezért rengeteg könyv letiltásra kerül, és teljes joggal: senki nem adott rá engedélyt, hogy az AI ezeket is feldolgozza. Szerintem attól, hogy a szerzők személyes hangját lemásolja, még egyébként is nagyon messze járunk. Én magam sem lennék képes akár egy oldalt is Stephen King stílusában írni, nemhogy a mesterséges intelligencia.

Alexander B. Hackman - “Az utolsó huszonhét” című trilógiája majdnem poszt-apokaliptikus történet. Vajon mit tennél, ha tudnád, hogy 27 nap múlva vége a civilizációnak, de lenne egy kimeríthetetlen bankkártyád? A nyáron megjelent második kötetet Az év könyve díjra jelölték, a tíz legjobb közt versenyez a magyar sci fi kategóriában. A harmadik rész március körül érkezik.

Kevés szerzőnek van igazán karakteres hangja, nálam például a humort szokták kiemelni. De kérj valamilyen viccet a Chat GPT-től, és olyan lesz, mint amikor Sheldon Cooper az Agymenőkből poénkodni próbál.

Talán épp az egyedi stílus ritkasága miatt terjedhetnek el az AI által írt történetek. Mondjuk az a típusú ponyva, ami a nagymamáinknak a Romana magazin volt, és amit elég egyszerű leutánozni. Cserébe viszont felértékelődhetnek a valódi írók könyvei, mint “kézműves termékek”.
Meglátjuk, mi lesz belőle. Én a magyar könyvpiacra fókuszálva látom, hogy így is nagyon kompetitív, és jóval nagyobb, mint amire egy ekkora országnak szüksége lenne. Évente 17 ezer cím jelenik meg itthon, ami bődületes mennyiség. A kitörési pont éppen az írás minősége és a marketing - ettől a két faktortól függ leginkább, hogyan fogy majd a könyv. Az, hogy te íratsz egy regényt, önmagában még nagyon kevés, talán csak a munka 40 százaléka. A szerkesztés, lektorálás, borítóterv, nyomtatás legalább ilyen fontos melók. Nem tudjuk, az AI milyet fog írni. Lehet marha izgit, de ha mégsem, akkor megette a fene. Nagyon erős scriptek versenyeznek egymással, így nem hiszem, hogy éppen az AI tudna mellettük labdába rúgni.

Igaz, sokan a kevésbé eredeti tartalomra is kíváncsiak, ha elégszer jön velük szembe. Amikor például Győzike felesége kiad egy szakácskönyvet, az azonnali siker. Hiába van rengeteg hasonló, az átlagember felkapja rá a fejét, hogy “Hű, ő vajon mit főz? Egy jó krumplilevest? Lássuk!” Ilyen recepteket például simán összerakhat helyette az AI, és itt bizonyára nem tűnik majd fel a különbség. Én például múltkor éppen egy random receptet kértem tőle, és összekutyult pár szokatlan összetevőt, amik egyébként is népszerűek, de nem ebben a kombinációban. Ha más nem is, ebből mindenképpen érdekes főzős műsor lehetne.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!