Az Internet Hungary konferencián tartott előadásban említette, hogy a technológiai forradalomnak a hatodik hullámában vagyunk, majd a hetedik lesz a test elvesztése. Röviden kifejtené, honnan indult és hová tart ez a forradalom, és milyen hatással van az emberiségre?

Az emberiség, mint faj az utóbbi néhány száz évben technológiai evolúció mentén mozgott, vagyis feltalálunk külfönféle innovációkat, hogy megnézzük, mennyire sikeresek. Ezeket általában az adott kihívásoknak a megoldására találjuk ki. Valamikor az volt a kihívás, hogy legyen télen is élelmiszer – így alakult ki a mezőgazdaság, majd az volt a célunk, hogy gyorsan tudjunk utazni satöbbi. Mindig vannak kihívások az emberiség előtt, és mindig feltaláljuk azokat a dolgokat, amik megoldják ezeket. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a technológia megváltoztatja az embert. Régen, amikor leírták a jövőt, – például már 1900-ban is – tabletszerű alkalmazásokat képzeltek el, ahol orvosok robotkarokkal gyógyítanak távolról. Csakhogy ők úgy gondolták, hogy ugyanolyanok maradnak az emberek. De nem maradunk ugyanolyanok, hanem megváltozunk. Megváltozik a valóságérzékelésünk, a társadalmunk és a kultúránk. Megváltozik a viselkedésünk és hogy hogyan látjuk a világot.

Az elmúlt 300 évben a technológiai evolúció és a gazdaság összekapcsolódásában megfigyelhetünk egy ciklikusságot: ezeket hívjuk Kondratyjev-hullámoknak. Ezek körülbelül 50 éves ciklusok, amikor jön egy mindent felforgató technológia, ami megváltoztatja a világot. Amikor visszatekintünk, teljesen elképedünk, hogy hogy tudtunk élni ezen technológiák nélkül. Utána jön egy következő. Ezek a ciklusok egyébként gazdasági fellendüléssel és hanyatlással is járnak. Tehát előbb jelentkezik egy probléma, amit meg akar oldani az emberiség, utána jön a technológia, megjelenik egy helyen, majd mindenhol elterjed az egész világon. Az egyik első ilyen technológia a gőzgép volt, ebből lettek a mozdonyok, majd jött a textilipar, ami alatt mindenkinek jobb minőségű, de egyforma ruhája lett. Megváltozott a divat, kialakult a fogyasztói társadalom. Most a technológiai forradalom hatodik hullámban vagyunk. Az ötödik hullám a számítógépek elterjedése volt, ami az elmúlt 50 év során nagy mértékben megváltoztatta az életünket, a kommunikációnkat, a szórakozásunkat vagy a kapcsolattartásunkat.

forrás: ipar4.hu

A mostani generációk az emberiség történetének legsikeresebb generációi, soha nem éltünk ilyen jól, ilyen gazdagon és ilyen hosszan. Ennek megfelelően ez az elmúlt 100 évnek egy hatalmas sikere, elérkeztünk a bőség földjére, megdupláztuk az élettartamot és lecsökkentettük a csecsemőhalálozás, így viszont nagyon megugrott a lélekszám. Rengetegen lettünk egy zárt rendszerben ezen a bolygón, amit nem tudunk elhagyni. Most az a kihívás, hogy ez a rengeteg ember ugyanolyan életszínvonalon éljen, amit elértünk, viszont közben a környezetet ne tegye tönkre, mert akkor gyakorlatilag saját magunk alól vágjuk ki a fát. Mindez a digitális kultúrával, az infokommunikációs technológiákkal lehetséges; a mesterséges intelligenciával, a blockchainnel, az internettel és a robotokkal. A cél, hogy hatékonyabban tudjunk együttműködni egymással, hogy osszuk meg az erőforrásokat, ne pazaroljunk, hogy megmaradjon az életszínvonalunk, de a föld se pusztuljon el. A jelenlegi hatodik hullám, amiben vagyunk, az intelligens technológiák és a környezetvédelem találkozása az emberiség érdekében.

Milyen hatások mentén teremtődött meg és miért éppen most lett ennyire releváns a viselkedési közgazdaságtan használata az üzleti világ hétköznapjaiban?

Több tényező adódik össze, és nem mindig lehet tudni, hogy mi az ok és az okozat. A technológia fejlődésével gyakorlatilag a föld összezsugorodott. Most már egy nap alatt körbe tudjuk járni, de az internet segítségével pillanatok alatt. Ma már hét milliárd embernek a különböző érdekű viselkedése hat rám, olyanoké, akik nem is ezen a kontinensen élnek. Annyira hihetetlenül összetett lett a világ, hogy ehhez most már magasabb szintű megközelítésű közgazdaságtani elvek kellettek, amik tartalmazzák egyébként a nagy adattömegeket, de a viselkedés közgazdaságtanát is.

Hogy fonódnak egymásba a viselkedési közgazdaságtan, a digitalizáció és a modern fogyasztói társadalom elvárása? Hogy lehet mindezt üzleti oldalról kezelni?

Ezt a bőséget, amiben éltünk, a fogyasztói társadalom segítségével értük el. Mindenki el akar adni valamit, és be kell bizonyítaniuk, hogy az övét vegyék meg. Közben viszont változik a világ. Nem elég csak üzletben gondolkodni, hanem a társadalmat és a technológiát is meg kell érteni, mert mindig jön egy új technológia, aminek mentén máshogy kezd viselkedni, kommunikál a világ. Például ismernem kell a közösségi média technológiáját, hogy jól tudjak reklámozni rajta keresztül. A társadalom, a technológia és az üzlet folyamatos kölcsönhatásban vannak. Egy új technológia új üzleti modelleket hoz létre. De a technológiát az üzlet kelti életre, tehát az üzlet teszi be a szolgáltatást. A harmadik oldalon ott a fogyasztó, akinek gyakran alábecsülik a szerepét: eszik, amit kap, azt vásárolja, amit mondanak neki. De ez nem igaz, mert a társadalom változik, akárcsak az elvárásaik. Az üzlet, a technológia és a fogyasztói társadalom folyamatos kölcsönhatásban vannak. Régen csak az üzletre figyeltünk, de most három dologra figyelünk, mert az egyiknek az elmozdulása felborítja az egyensúlyt. Ahhoz, hogy valaki sikeres üzletet csináljon, ma már a társadalmat is nevelnie kell. A technológia lehet, hogy egyik pillanatról a másikra eltüntet létező szolgáltatásokat: megjelent az online vásárlás, amire a fizikai boltoknak válaszolnia kellett. Vagy néhány szakma megszűnik, amiket a szoftverek jobban megcsinálnak. A technológia nagyon meg tudja változtatni az egyensúlyi helyzeteket, és azok az üzleti szféra szereplői nagyon sikeresek, akik mind a három elemet figyelik és aszerint terveznek előre.

A grafikon a technológiák adaptációját mutatja be az amerikai háztartásokban

Hogyan tudjuk előre megjósolni a trendeket? Honnan tudhatjuk, hogy majd mire vágynak az emberek, vagy milyen problémákkal kell megküzdeniük?

A trend nem egy folyó, aminek tudjuk az útját és csak egy csónakot kell építenünk és ráülni a folyóra, mert egyszerre több folyó van; a folyó le tud lassulni; a folyó ketté tud válni; tud bejönni egy erősebb folyó másik irányból. Például figyelem a technológiát, de közben kiderül, hogy az éghajlat megváltozik, és amiatt mások lesznek az igényeik. 10-15 tudományágnak az eredményeit figyelem folyamatosan, azokból trendeket építek, érdektérképeket készítek. Tehát azt mondom, hogy itt van ez a technológia, és a cég azt mondja rá, hogy ez szuper. Rendben. De mit jelent ez valóban? Az önvezető autó egy szép technológia. De mit mondanak rá a taxisok? Mit mondanak rá a sofőrök, a gyalogosok, az önkormányzatok? Mit mondanak rá az autógyártók? És így tovább. Éz alapján is lehet látni, hogy ez a bizonyos folyó mennyire fog szétszakadni, mennyire lesz gyors vagy lassú. Engem elsősorban a társadalmi hasznosulás érdekel: azt nézem, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézzen az emberiség 10-20 év múlva.

Hogyan alakul át a marketing szakma a technológiai forradalom jelenlegi hullámában? Milyen viselkedési mintákat kell alkalmazni, hogy sikeres legyen a brand?

Minden egyre összetettebbé válik, nem az történik, hogy az új elsöpri a régit. Most a diákjaimnak meg kell tanítanom a direkt marketinget is, ami egy külön művészet, a vizuális kultúrát, a szövegírást, de és hogy hogyan kell óriásplakátot, újsághirdetést előállítani, vagy mi van akkor, ha a termékeket robotoknak akarjuk eladni. Mindenre meg kell tanítanom a hallgatóimat, mert ezek mind egyszerre léteznek. A módszer nyilván attól függ, hogy milyen terméket és kinek akarok eladni. Ma már a személyes marketing csak a legnagyobb üzletek esetében éri meg, mert az emberi idő a legdrágább. A robotmarketing a legolcsóbb, csak azt kell megtanulnom, hogyan legyek én elől a Google találatai között? Hogy érhetem el, hogy a látogatók vásároljanak is az oldalon?

Előadásában említette, hogy bár megvalósítottuk sok vágyunkat, nem tévedünk el (Google Térkép), beszélünk minden nyelvet (Google Fordító), mindezekért nem tanultunk sokat, hanem csak kezünkbe vettük az okostelefont. Nem történt meg a tudatossági szintlépés. Ez milyen hatással van a fogyasztókra és mit kell tenniünk annak érdekében, hogy behozzák ezt a lemaradást?

Ez a következő évtized legfontosabb kérdése az emberek és a fogyasztók számára. A technológia kezünkbe adott egy hatalmas varázslatot, és most megyünk utána. Most tanuljuk meg, hogy hogyan kell ezt úgy használni, hogy tényleg a mi érdekeinket szolgálja. Ez a fontos tudatossági lépés. Mert nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy minden, amit mi most használunk, a legutolsó kütyü, a telefon, a számítógép, a kameránk, az intelligens lámpánk, a szoftverek és a weblapok egy cégnek a terméke. És a cégeknek van egy érdekük, hiszen forprofit szervezetek és eladni akarnak. A cégek érdeke, hogy minél többet fogyasszuk a közösségi médiát, mert akkor gazdagabbak lesznek. Viszont, ha minél többet fogyasszuk a közösségi médiát, bizonyos szempontból elveszítjük a kapcsolatot a valósággal. Végül lehet, hogy nem is azt a terméket veszem meg, amire nekem tényleg szükségem van, hanem amit ez a cég ajánl, mert nem látok mást. Azért kell tudatosnak lennünk, hogy az általunk még nem ismert technológiákat is meg tudjuk ítélni. Ez a tudatosság: kaptunk egy varázseszközt, és most megtanuljuk használni a magunk számára értékteremtő módon.

Hogy ne mi legyünk végül a termék?

Pontosan. Mert ha valamit ingyen kapsz, te vagy a termék. Ha megmondják nekünk, hogy milyen filmet nézzünk péntek este, az egy alacsony kockázatú döntés. De milyen lakáshitelt vegyek fel? Na, ez már egy 20 éves döntés. Kinek az autójába üljek be? Melyik iskolába küldjem a gyerekemet? Bizonyos szempontból ugyanazt a nyelvet kell megtanulni: az online bizalom nyelvét. Hogyha ezt értem, aminek az alapja a technológiaismeret, a józan paraszti ész és a tanulásnak a kombinációja, akkor versenyképes leszek. A társadalomnak a 20%-a tudatosan él és a 80%-a nem. De a 100%-a hiszi azt, hogy érti az online bizalom nyelvét, de 80%-a téved. Ez a 80% az, akin nagyon sokat lehet keresni, akit félre lehet vezetni, mert ő nem hiszi el, hogy manipulálva van, pedig manipulálva van.

Ez a tudatosság nemcsak a fogyasztókra vonatkozik, hanem az üzletemberekre és a társadalmakra is. Ma már nem biztos, hogy pénzt kell szerezni, inkább adatokat kell gyűjteni. A globális piaccal és azzal, hogy a digitális termékek gyakorlatilag ingyenesek, sok minden megváltozott. Aki megérti ennek az új világnak a logikáját, akkor az tényleg tudatosan üzletemberré is válik.

Ez az új világ hozta magával a sharing economy gazdaság alapjait, amihez elengedhetetlen a bizalmi kör megteremtése, hogy hatékonyan tudjunk együttműködni. Ezt hogyan tudjuk elérni?

Eddigi történelemünk során úgy átlagosan 500 fős közösségekben élt az emberiség, tehát mindenki ismert mindenkit, vagy legalább tudta, hogy bizonyos kulturális elvárásoknak megfelel. Volt egy geolokációs bizalom. Majd hirtelen nagyon sokan lettünk, idegenekkel körülvéve. Hogy érjem el, hogy megbízok valakiben úgy, hogy nem ismerem? Ezért jött létre a digitális kultúra, az internet, hogy idegenek együtt tudjanak működni egymással, és meg tudják osztani az erőforrásaikat. A digitális kultúrának nagyon sok olyan technológiája van, ami csökkenti a bizalmat, például a deep fake technológiák, a keresőszolgáltatások, azok az információ buborékok, amikbe belekerülünk a kereséseink alapján. Másfelől vannak technológiák, amik növelik a bizalmat, mint például a blockchain. De leginkább a bizalmat a tudatosság tudja növelni. Korábban nem szálltunk be idegenek autójába, ma pedig ez már egy működő szolgáltatás mobilapplikációkon keresztül. Ma a bizalom eszköze az okostelefon, mert annyira szeretjük, hogy bár az utcán nem bízok meg az emberekben, az eszközön keresztül igen. A platformok világát éljük, tehát azért bízok benne, mert ő azon a platformon van, amiben bízom, legyen taxitársaság, munkaközvetítő (upwork) vagy autómegosztó alkalmazás.

Mivel a blokklánc technológia, amit említett, nem korrumpálható, mindenik iparágba megbízhatóságot hoz.

A blokklánc technológia pont a bizalom megteremtésében mondja azt, hogy ezt elhiheted. A segítségével például ha koccanok valaki autójával, még be se csuktam az ajtót, már megszületett a bírósági ítélet, mert végigfut a rendszeren, és biztos, hogy nem korrupt, nem objektív vagy nem szubjektív. A robot rendőrök, robot orvosok, robot jogászok elhozzák a bizalom korát. Csak a hátulütője az, hogy nincs kivétel. A mi társadalmunk nagyon alapszik a kivételen: valóban átmentem a záróvonalon, és balesetet okoztam, viszont, ha nem hajtok át, akkor meg elütök egy kiskutyát vagy egy idős nénit, és én azért hoztam ezt a döntést. Vagy igen, tízszer késtem a munkahelyemről, de én egy nagyon jó munkaerő vagyok, csak most magánéleti válságom van, elmúlik 2-3 hét múlva. Mi emberek ezeket tudjuk, láttuk azt, hogy most nehéz időszakban van, nem rúgjuk ki, mert majd rendbe jön, és nagyon szeretjük őt, mert egy vicces, kedves ember. De a robot ezt nem csinálja. Tízszer késtél? Ki vagy rúgva.

Hiányzik belőle az empátia.

Kivéve ha leprogramozzuk. Csak ezt már nagyon nehéz leprogramozni, mert azt mondom, hogy rúgja ki az illetőt 10 késés után, kivéve, hogyha ő vicces. De mi a vicc? Egy robot nem érti a viccet. Ha nevetnek körülötte mindig az emberek? Lehet, csak kinevetik. Az is lehet, hogy egész nap csak egy mondatot mond, de az annyira értékes, hogy tíz embert inspirál vele egy napig. Nehéz leprogramozni azokat a dolgokat, amik az emberek számára evidensek.

A blockchain technológiánál azt is érdemes látni, hogy egyrészt ez a jövő egyik legfontosabb technológiája, viszont az emberek nem érzékelik ezt a technológiát. Vannak front office (előtérben lévő), és back office (háttérben lévő) technológiák. A blockchain tipikusan olyan, ami háttérben van. Tehát működtet dolgokat, de nem a blockchaint értékeljük. Az emberek azt fogják értékelni, hogy 5 perc alatt megvolt a bírósági ügyük vagy úgy adtak el egy lakást, hogy nem kellett ügyvéd. Iszonyú fontos lesz, de szerintem a szakma fog róla sokat beszélni, az emberek pedig majd csak a szolgáltatásokról.

Nem is biztos, hogy fontos, hogy megértsük ennek a technológiának a működési folyamatát, ugyanúgy, ahogy nem értjük az internetet vagy az okostelefont.

Így van.

De mi történik akkor, ha majd a mesterséges intelligenciának, a robotizációnak és a blokklánc technológiának köszönhetően szakmák szűnnek meg és rövidülnek a munkaidők? Mit fogunk kezdeni a felszabadult szabadidőnkkel? Ellustulunk és elbutulunk, vagy éppen kreatívak leszünk? Mennyire tud negatívan vagy pozitívan hatni a totális megfigyelés az emberiségre? Dönthet mesterséges intelligencia emberi életek felett? Egyáltalán lehet etikus egy MI? Hogyan tudjuk leprogramozni az empátiát? Miért fontos, hogy minden iparág magának fejlessze a mesterséges intelligenciát a kulturális világképükre? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ Rab Árpáddal – egy következő interjúban.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!