Mitől érvényesül jobban a fiatal generáció a munkaerőpiacon?

Mitől érvényesül jobban a fiatal generáció a munkaerőpiacon?
Milyen téren jelenthet előnyt az idősebb generációnak a fiatalok tapasztalatlansága? Jó, ha egy fiatal csak azt hiszi el, amit megél? Hogyan alkalmazkodjanak a mélységi tudásban szocializálódott idősebbek a felszíni, de sokkal több területet lefedő tudást preferáló világunkban? Steigervald Krisztián generációs szakértővel beszélgettünk.

Steigervald Krisztián az október 6-7-én megrendezésre kerülő Internet Hungary konferencia első napján tart előadást a "Fiatalok sikerének alapjai. - A tapasztalatlanság felszabadító ereje" címmel. A konferencia programja itt érhető el.

- Hogyan hatnak a jelenlegi változások a fiatal generációra?
-
A generációhoz való tartozás nem egy életkori doboz, amibe ha beleszületünk, onnantól kezdve úgy kell viselkedni, hanem egy tapasztalati halmaz. Például a legidősebb veterán generáció az összes többi élő generáció tapasztalatát is átélték, nem csak a sajátjukat, csak mindenki a saját alapnormája szerint éli meg a történéseket. Attól még, hogy egy 70 éves Facebookozik, az ő Facebook használata nagyon erősen veterános. Ez a változó alapvonal szindrómával köthető össze, azzal, hogy ki mit tekint természetesnek a világban.

- Ez mikor alakul ki?
-
A fiatal gyerekkorban 7 és 10 éves kor között, akkor derül ki, hogy ki mihez viszonyítja az értékrendszerét, a családi normáját, a tiszteletet, a lojalitást satöbbi. Most azért van ilyen látványos különbség a generációk között, mert soha nem volt ennyire gyors változás az ember életében, mint amit az utóbbi 40-50 évben megtapasztaltunk. Eddig a generációk alapvonalai nagyrészt hasonlítottak egymásra, most viszont nagyon eltérőek. Mindenkinek az a természetes, amibe beleszületett, amiben szocializálódik. Most hat generáció él együtt és az alapvonala nagyon eltérő. Az ötvenes években születetteknek már az is szenzáció volt, ha mindenki lakásába került televízió, a hetvenes években születetteknek a színes tévé, a kilencvenes években születettek mobilinternetet kezdtek használni.

- Mindenkinél nagyon másak voltak a viszonyítási alapvonalak.
-
Pontosan. Korábban tovább adták a lakást, a földet, a szakmát, most pedig az a tudás, amit megszerzünk, lehet hogy 5-10 év múlva már nem is érték. Ez a bizonytalanság figyelhető meg azokban, akik régebben születtek. Amit látunk, hogy mivel lehet sikert elérni, azok az új tudások, a mostani fiataloknak pedig maga a tudás.

- A mai fiatalok alatt mely korosztályokat érti?
-
A 2010 után született alfa generáció már beleszületett az érintőképernyős és okoseszközök világába, ezek így számukra nem új technikák, csak nekünk azok. Az előző Z generáció 95-2010 közöttiek beleszülettek az internetbe, nekik az nem új. Nagyon relatív, hogy kit tekintünk fiatalnak ebből a szempontból. Azok a fiatalok, akik már az internetes világba születtek, az alapélményük az, hogy bármit meg lehet szerezni és bárkit el lehet érni gyorsan. Az internet előtti időszakban ez mind időbe telt, ez a hosszútávú gondolkodás és karriertervezés volt jellemző az akkori időszakra, a digitális időszakra meg a könnyebben elérhető dolgok időszakát éljük. Ez kihatással van az agyra és az idegrendszerre és alkalmazkodnia kell a szervezetnek. Ezt nem mindenki tudja ennyire gyorsan leképezni saját magában, ebből a szempontból van előnye a mostani fiataloknak, mert az ő agyuk ezt könnyebben hasznosítani tudja.

- Ezt kellene megtanulni az idősebb generációnak?
-
Mindazt, amit a fiatalok alapkészségként megkapnak, azokat érdemes lenne kicsit megtanulni, saját magunkra nézve is alkalmazni. Nem a tudás értéktelenedett el, hanem a tudásátadás, a tudás felhasználásának a módja változott meg, amit érdemes megtanulni. Mi, az X generáció találta ki az élethossziglani tanulást, akkor hát alkalmazzuk is, most tényleg tanuljunk a fiataloktól, hogy hogyan lehet a saját érdekünkben hasznosítani, amit ők használnak. A digitális tudás következménye, hogy a bal agyfélteke fókuszú agyi működés helyett jobb agyféltekés agyi működés figyelhető meg, ami az audiovizuális kommunikáció eredménye. A jobb agyféltekés fókuszú agy felszíni tudást preferál, szemben a mélységi tudással. A mélységi tudás alatt értjük azt, hogy tapasztalt valaki, mert minél jobban el akart merülni egy bizonyos témában, hogy jobban megértse és ő legyen a szakértője. Viszont az digitális létben ez nem túl versenyképes, mert miért tanuljanak meg mindent, ha fent van az interneten? Értenek nagyon sok mindenhez, de csak kicsit, mert az a versenyelőny. A jobb agyféltekés fókuszú agy is azt preferálja, hogy inkább sok mindenhez értek, de csak felületesen. Ezt a jellegű tudást most látszólag értékeli a munkaerőpiac. Látszólag. A fiatalok most azért vannak előnyben a munkaerőpiacon, mert ők nem a mélységi tudásban szocializálódtak, szemben az idősebekkel.

- A fiatalabb generáció ezek szerint jobban tud alkalmazkodni a mostani válság hatásaihoz, éppen azért, mert több lábon állnak, több mindenhez értenek, még ha felszínesen is?
-
Könnyebben vált szakmát. Ha eddig a turizmusban dolgozott, és az most bedöglött, programozókra van inkább szükség, akkor azt fogja megtanulni úgy, hogy nem köteleződik el. Nem annyira lojálisak látszólag, ezért nagyon könnyen tudnak váltani. Azért szélsőséges lenne azt kijelenteni, hogy a fiatalok ezt nagyon könnyen meglépik, mert nekik olyan jellegű tapasztalatuk viszont nincs, ami az idősebbeknek van, hogy egy ilyen válságot hogyan lehet kezelni. Az idősebbek már átélték a 2001-es és a 2008-as válságot is, vannak, akik átélték a rendszerváltás utáni válságot, így van egy fajta olyan tapasztalásunk nekünk idősebbeknek, hogy egy válságot hogyan lehet kezelni. Mindkét generációnak megvannak az előnyei, csak nagyon eltérőek. A jelen kor – amiket a fiatalabbak készségként kezelnek – tapasztalásai most abban fognak segíteni, hogy az idősebbek könnyebben ugráljanak térben, időben, helyben és szakmában a jelenlegi helyzetben.

- Van életkori különbség az információk befogadása között?
-
Most gyorsabban és könnyebben jutunk információhoz, ami maga után hozza azt, hogy akár fake news-ok is bekerülnek a térbe.Generációtól független, hogy ki hiszi el azokat és ki nem. A különbséget a digitális bizalom esetén lehet mérni, de ha újságot olvasok vagy tévét nézek, akkor is belefuthatok fake news-ba. Inkább a trendek generáció függők. A digitális térnek van egy olyan velejárója, hogy másképpen kezeljük a híreket, az a teljes társadalomra, az egész világra kihat, nem csak a fiatalokra vagy az idősekre. A fake news-ban gyakran kihasználják, hogy az agy jobban tudja kezelni az érzelmekre ható információkat, mint a racionalitásra. A koronavírusnál is a vírusellenesek és víruspártiak között megfigyelhető, hogy az utóbbiaknál racionális, konkrét információátadás van, míg a vírustagadóknál sok érezelemre ható információ van.

- A fiatalok tapasztalatlansága milyen téren jelenthet még előnyt?
-
Ma rengeteg információ van, amit képtelenség feldolgozni és befogadni. Attól függően, hogy kinek milyen tapasztalata van az információ kezelésével kapcsolatban, úgy próbálják azt magukévá tenni. A fiataloknak az a fajta tapasztalati hiánya, hogy van egy klasszikus média, ami híreket közvetít, azt nem élték meg, nekik az a hír, amit a kortársaik megosztanak a közösségi média platformon és nem is néznek utána. Nekik az a hír, ahol ott vannak, ami beszippantja őket, amit ők is megosztanak, és kevésbé fogják meg azok a történetek, amit nem tud a saját életéhez kötni. Például egy politikus beszédéhez, ha nem tud semmit hozzákötni, nem is tud vele azonosulni. Régen mivel csak néhány platform volt a hírek számára, pár újság és csatorna, ezért mindenki ugyanazt olvasta, ugyanarról beszélt, ezért ezek a hírek voltak "A hírek". Ma viszont ezek a hírek nem kötik össze az embereket, mert rengeteg csatorna van, amiknek a mélysége és horizontja is teljesen más szintű, ezért polarizálódik minden, hogy ki mit hisz el, ki mihez kapcsolódik. A munkahelyválasztás szempontjából is nagyon fontos, hogy egy céghez akkor fogok kötődni, ha az első számú cégvezető megjelenik a social média platformon és tudom követni.

- A generációs mítoszok szerint az Y, Z és alfa generációk „gyökértelenek”, mert nincs szükségük saját tárgyakra. Mennyire ért ön egyet ezzel az elmélettel?
-
Semennyire. Ezek ugyanolyan bulvár-hívószavak, mint hogy ezek a generációk lusták, az idősebbek szorgalmasak. Ezek mindig abból születnek, hogy a megfigyelő mire figyel: az van, amire figyelsz. Tény, hogy pl. a baby boomer (1946-64) generációnak érték a munka, akkor teljes az élet, ha az aktív, végigdolgozott. Ez a mai fiatalok szemében így nem érték: inkább a boldog, élményekkel teli életet tekintik teljesnek. De attól ez még aktív, csak másképp. Ugyanígy a gyökértelenség is ilyen: azt keressük bennük, amik bennünk van. És ha nincs meg, akkor bélyegzünk. „Kicsi én”-eket szeretnénk látni magunk körül, de az még filmben is régen volt csak.

- A legnagyobb szakadék a digitalizáció előtti és utáni generáció között van.
-
Ahogy említettem, a baby boomerek és veteránok élete arról szólt, hogy akkor értékes az életed, ha végigdolgozod és aktív vagy. A mai fiatalok felfogása szerint nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk. Egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életünk legyen. Azok a változások, amik most megfigyelhetők a világban, ezek a képességek, amiket a fiatalok tudnak használni, praktikusabbak és érdemes lenne elcsenni őket tőlük. Ne csak úgy dolgozzunk, hogy rosszul érezzük magunkat, hanem építsük magunkat, növeljük az önbizalmunkat, legyen az önkifejezésem eszköze. Ez nem csak a digitalizációról szól, hanem az életfelfogásról, a hozzáállásról. A digitalizáció egy másik kérdés, olyan szinten, ahogy a fiatalok használják, úgysem lehet megtanulni az időseknek és nem is cél, hiszen nem ebben nőttek fel, hanem könyvet olvastak és rádiót hallgattak, az emocionális kötődésük pedig azokhoz kapcsolódik. Minden, ami digitális, azt nekik meg kell tanulniuk, akik ebbe beleszülettek, azoknak meg használni és alkalmazni kell, nem megtanulni.

- Az idősebb generációnak hátránya származhat ebből a munkaerőpiacon?
-
Nem a digitális teret kell megtanulni, nem a technikai tudás adja az előnyt, hanem a nyitottság, és azt kell megtanulniuk a fiataloktól. Az önbizalmat mindig az növeli, hogy új dolgokat tanulunk. Most azért van nagyon sok önbizalomhiányban küszködő 40 év feletti, mert azt hiszi, a tudása nem versenyképes. Ez nem igaz. A tudás megvan mindenkinek, a tudásátadás módja, annak használata az, ami megváltozott, de azok viszont tanulhatók. Nem a technológiával, hanem a nyitottsággal kezdődik, hogy milyen életünk van.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szilágyi Katalin

A digitalhungary.hu szerkesztője és újságírója, rendszeresen ír a Business Class Magazin kulturális, startup és gasztronómia rovatába. Korábban jelentek meg cikkei különböző szakmai lapokban: …