Pontosan mit jelent a metaverzum?

Ezt több oldalról is meg lehet közelíteni. Egyrészt egy klasszikusan sci-fibe, regénybe illő virtuális világot, amibe virtuális szemüvegekben lépünk be, teljesen el vagyunk zárva a környezettől, és ebben éljük a mindennapjainkat. Az újabb megközelítés szerint – amit nem csak a Facebook, hanem mondjuk a Microsoft oldaláról is előkerült már – a metaverzum egy olyan világ, amelyik virtuális eszközökre épül, de nincsen bezárva egy online, mindentől elzárt térbe, hanem szorosan összekapcsolódik az offline világgal is. Ehhez már nem kellenek komoly eszközök (pl. virtuális valóság szemüveg), a telefonon, számítógépen, tableten be tudunk csatlakozni.

A metaverzum tehát egy közös virtuális tér, amiben mindenki és bármilyen eszköz segítségével be tud csatlakozni és képes közösen tevékenykedni. Ebbe beletartozik a játék, a munka, a mindennapi kapcsolattartás is.

Milyen feltételei vannak, hogy létrejöjjön a metaverzum?

A metaverzum alapjai, bár nagyon gyerekcipőben, de már megvannak, hiszen mindenkinek a kezében ott van egy okostelefon, ami az egyik belépési pontot jelenti a virtuális világba. A legtöbben amikor ma előveszik a telefonjukat, akkor kizárják a külvilágot. Ráadásul az okostelefon kamerájával és a különböző kiterjesztett valóság megoldás segítségével a valós élethez már most is hozzá tudunk tenni digitális elemeket. Még akkor is, ha ez mondjuk csak egy selfie formájában jelenik. Ettől függetlenül viszont az alapok csíráiban már most is itt vannak.

Ahhoz azonban, hogy a vízió, amit Mark Zuckerberg felvázolt (a Facebook vezére nemrég bejelentette, hogy Facebook nevű vállalatát Metára kereszteli, ezzel is elköteleződve a metaverzum létrehozása mellett – a szerk.), ahhoz egy sokkal erősebb eszközállományra van szükség, hiszen ahhoz, hogy a virtuális térbe majd sok százmillióan tudjanak belépni, ahhoz sok százmillió, a mainál integráltabb eszközre van szükség. Az eszköz tehát a metaverzum működése szempontjából egy nagyon fontos szempontot jelent. Ennek az egyik oldalát a Facebook által tulajdonolt Oculus gyártotta virtuális valóság headsetek jelentik, míg a másik részét majd az okosszemüvegek teszik ki. Utóbbinak a gyártásával nagyon sokan próbálkoznak, a Google is kísérletezett vele. Most pedig a Facebook gyárt ilyen eszközöket a Ray-Bannel összefogva. Nem titkolt céljuk annak elérése, hogy legyen egy stílusos, divatos szemüveg, amibe bele van téve a kamera és minden, a virtuális térbe való becsatlakozáshoz szükséges eszköz, amivel a valós élet képei kiegészíthetővé válnak olyan digitális elemekkel, amik segítenek bennünket a tájékozódásban, a kommunikációban, a munkában.

Összességében tehát a metaverzum elég eszközvezérelt, de nem a nulláról indul a történet. A mostani facebookos koncepció ugyanis arra épül, hogy a felhasználók egy része majd virtuális okoseszközökkel jelentkezik be a virtuális térbe, a másik fele telefonnal, a harmadik része tablettel, s eközben minden integrálódik mindennel.

Említette, hogy a metaverzum létezése még kezdetleges, nagyon gyerekcipőben jár. Mennyi időt vehet igénybe a teljes kifejlődése?

Szakemberek szerint ez 5-10 éven belül megvalósulhat, a Meta is ezt kommunikálja. Ettől függetlenül metaverzum világok már most is léteznek: valami ilyesmit jelentenek a virtuális valósággal együttműködő számítógépes játékok, vagy a Meta Horizon nevű virtuális valóság tere, ahova az Oculus felhasználók tudnak belépni. Emellett ott vannak a már említett, szintén a Metához köthető munkához kifejlesztett headsetek, amiket a felhasználók akár meetingeken, konferenciákon is használhatnak például a Meta Workplace-en belül.

Az említett 5-10 év alatt Mark Zuckerberg milyen szerepet tölt majd be, ő lesz a metaverzum modernkori atyja?

A metaverzum atyjának semmiképp sem nevezném, hiszen ez egy több tíz éves sztori, először egy 1992-es sci-fi regényben jelent meg maga a szó is, azóta pedig nagyon sok film és könyv volt, amiben előkerült már. Technológiában is nagyon sok olyan dolog van, ami korábban már megjelent – a World of Warcraft és a hasonló játékok is ebbe az irányba mutattak. Emellett virtuális valóság headseteken futó játékok is léteznek jó ideje, amik mind megteremtik a saját virtuális világukat.

Hogy mi lesz a Meta szerepe ebben a kérdésben az nagyon izgalmas, hiszen ők próbálják lerakni egy globálisabb rendszer alapjait szoftveresen és hardveresen is, illetve nyitott megoldásokban gondolkodnak, hogy a nem metás felhasználók is képesek legyenek csatlakozni a virtuális világukhoz. Aztán hogy ez működni fog-e, hogy a Microsoft, a Sony vagy más cégek által fejlesztett metaverzumok hogyan fognak tudni összekapcsolódni, az még kérdéses.

Mindenesetre a Meta szerepe a saját elképzelésükben több dologból áll majd össze: egyrészt próbálnak előre menekülni, hiszen a virtualizáció és az ehhez szükséges eszközök egyre inkább velünk vannak, utóbbiakat a felhasználók egyre többet használják, amivel a hagyományos böngésző alapú megközelítés egyre kevésbé működik majd.

Másrészt van egy PR-os vonala is, mert mióta bedobták a Meta-sztorit és megváltoztatták a vállalat nevét, azóta erről is beszélnek az emberek. Ezzel egy olyan új vízió került a képbe a Facebook, Instagram, Whatsapp…stb. kontextusban, ami valóban friss és izgalmas, és nem csak a botrányokról szól. Ami valódi vérfrissítést jelent még akkor is, ha sokan megkérdőjelezik, mert szerintük a cég így mégtöbb adatot gyűjt majd rólunk.

Harmadrészt a Metának nincs egy erős hardver-platformja, ami most nagyon sok hátrányt jelent a számukra. Tavaly júniusban például az Apple korlátozta az iPhone-okon és iPad-eken begyűjthető adatok körét, ami a Facebookot nagyon kellemetlenül érintette,t, hiszen kevés felhasználó járult ehhez hozzá. Jövőre pedig jön a Google Chrome szigorítása, ami pedig nehézséget fog jelenteni az adatgyűjtésben az asztali számítógépek piacán. Hasonló módon az Android eszközökön is korlátozások történnek. Azaz sok olyan külső eszköztől függ a Facebook által gyűjthető adatok köre, amit nem uralnak. Hiszen nem léptek be elég erővel az okostelefonok piacára saját eszközükkel.

A Meta tehát amennyiben rákapcsol az egyéb hardver-platformokkal, amik a jövő felé mutatnak, akkor talán már nem fog olyan kellemetlen helyzetbe kerülni, mint az elmúlt években.

Mennyire tekinthető bullshitnek a Zuckerbergék metaverzum iránti elköteleződése?

Valamennyire talán az, hiszen minden olyan újságcikk, ami nem a szivárogtatók által kiteregetett botrányokról, hanem egy új és izgalmas vízióról szól, az javítja a vállalat reputációját és csökkenti az erodálódását. De nem lenne korrekt azt mondani, hogy ez csak egyfajta elterelés. Valóban komoly összegeket és energiát tesznek bele a metaverzumhoz kapcsolódó technológiák kutatásába és fejlesztésébe. Erre jó példa az Oculus, amit 2014-ben vásároltak fel és azóta rengeteg pénzt öltek a fejlesztésébe. Az egyik legjobb hardvert hozták létre a piacon, majd szemmel látható eladásokat produkálnak belőle, piacvezetővé válva ebben a szegmensben Vagyis van olyan hardveres és szoftveres háttere a vállalatnak, ami igazán előretekintő. Másfelől folyamatosan kommunikálják és publikálják, azokat a technológiai megoldásaikat, amik valódi alapjai lehetnek majd egy jövőbeli metaverzumnak.

Összességében a Metának már 3 évvel ezelőtt is voltak olyan demói, hogy milyen irányba fejlesztik a virtuális eszközöket, a beépített kamerákat, az avatarokat, a mozgások felismerését, a való világ feldolgozását. Összességében nem úgy néz ki, hogy elővettek egy üres papírt 2021 októberében, majd ráírtak öt mondatot, amit bemutattak a közönségnek, hogy ez a jövő. Hosszú évek óta dollármilliókat fektetnek bele abba a technológia csokorba, amit most a metaverzum koncepcióval kötöttek össze.

A metaverzum létrejötte mit jelent majd a marketing világára nézve?

Amennyiben a metaverzum létrejön és nagyon sokan fogják használni, akkor az a marketing világát is fel fogja borítani. Hiszen évekig arról szólt a marketing, hogy csak offline történt minden, újságban, tévében, rádióban, ami nagyon egyoldalú volt. Aztán az internettel elkezdett átalakulni: a közösségi média, a közösségi marketing teljesen felborította a szakmát, és egyszercsak elérkeztünk oda, hogy offline és online között szinte már nincsen különbség. A felhasználók marketing üzenetekkel találkoznak a mobiljuk képernyőjén, a laptopjukon, órjásplakáton, és nem is biztos, hogy feltűnik nekik, melyik csatorna befolyásolta őket. Ráadásul a különböző üzenetek jól mozgatják őket a világok között. Például egy óriásplakát miatt rákeresünk Google-ben egy eseményre. Egy rádióreklámnak köszönhetően megyünk el egy Facebook-oldalra, egy Instagram poszt pedig rávesz minket, hogy bemenjünk egy étterembe. Teljesen összeért az online és az offline világ. A metaverzummal pedig ez tovább tolódik egyrészt egy olyan irányba, hogy egy virtuális valóságeszközzel a fejünkön ücsörgünk a szobánkban, ott lépünk be olyan virtuális világokba, ahol dolgozunk, játszunk, találkozunk a barátainkkal, akkor nagyon sok olyan elem kerülhet elő, ami akár a virtuális világbeli eszközök és szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos. Például, az avatarunk melyik márkának a cipőit, ruháit hordja. Megjelenik ezeknek az eszközöknek és szolgáltatásoknak a marketingje, ami viszont nem csak ott belül fog megtörténni, hiszen kaphatunk egy hírlevelet arról, hogy vásároljuk meg a metaverzumos avatarunknak a megfelelő jelmezt. Tehát ez oda-vissza hatni fog.

Másrészt – s ebbe kevesen gondolnak bele – a metaverzum egy olyan dolog lesz, amibe be tudjuk ugyan magunkat zárni, de a virtuális elemek a mindennapi offline életünkben is meg fognak jelenni. Azaz felvehetünk majd egy szemüveget, amin keresztül látjuk a világot, de lesz benne egy kijelző vagy eszköz, ami a szemünk elé vetíti majd virtuális elemeket. Ha mondjuk sétálunk az utcán, akkor feldob egy ajánlatot, hogy „most ebbe a virágboltba gyere be, mert itt van a Valentin nap és a párod kedvenc virágját itt akciósan lehet kapni”. Vagy a Google Mapsben, látni fogom, hogy merre és hány métert kell mennem, hogy elérjem a célom anélkül, hogy a telefont elővenném. Adott esetben pedig az is egy izgalmas kérdés lesz, hogy mikor jelenik meg olyan technológia, amikor a szemüveggel sétálok az utcán, és az óriásplakátok helyén nem egy számomra irreleváns hirdetés jelenik majd meg, hanem kicserélődik egy testreszabott reklámra, olyanra, ami nekem való. Nem is biztos, hogy felismerem majd, hogy a Telekomnak a céges ajánlatát lecseréli nekem a rendszer. Jobb esetben egy másik Telekomos egy ajánlatára, rosszabb esetben meg mondjuk egy Vodafone hirdetésre, mert úgy látja a kiterjesztett valóságot használó hirdetési platform, hogy az nekem sokkal relevánsabb.

Tehát a metaverzum az én vélekedésem szerint egy átjárható világot jelent, ami bizonyos élethelyzetekben arról fog szólni, hogy leszakadunk a valóságról, és csak a virtuális térben létezünk, ott használunk virtuális eszközöket, ott jelennek meg a marketing üzenetek, de közben ott lesz egy olyan verziója is, ahol a való világban jelennek meg virtuális elemek. Részint marketing elemek, részint pedig marketingezhető plusz funkciók és megoldások. Összességében a metaverzum nagyon sok új lehetőséget nyit majd meg számunkra, illetve nagyon sok új termék-szolgáltatás funkciót tartogat, amik új marketing kihívásokat fognak jelenteni.

Tény, hogy a metauniverzum rengeteg pozitív tulajdonsággal bír majd, de mik az árnyoldalai?

Tulajdonképpen a jelenlegi veszélyek megtöbbszöröződéséről beszélhetünk az online világot illetően, hiszen itt miről is van szó? Olyan virtuális eszközökkel fog bővülni az életünk, melyek a mostaninál is több adatot fognak tudni gyűjteni rólunk. Egy egyszerű példát mondok: vannak olyan kísérletek, hogy a virtuális valóság szemüveget felvesszük, és azért hogy a másik ember minél pontosabb információt kapjon a gesztusainkról, a virtuális valóság eszközben vannak olyan kamerák, melyek a szemmozgásunkat és a szájmozgásunkat rögzítik. Így a virtuális avatarjaink vissza tudják adni a gesztusainkat. Vagyis amikor mi beszélünk és mosolygunk, akkor az avatarunk is beszél és mosolyog, amikor összeráncoljuk a szemöldökünket, akkor ő is ezt csinálja. De ahhoz, hogy ezt tudja, ahhoz az eszköznek folyamatosan követni és elemezni kell a szem és arcmozgásunkat. Vagyis az fog történni, hogy monitorozza egy eszköz azt, hogy éppen mire nézünk, meg tudja állapítani, éppen milyen érzelmi állapotban vagyunk. Sokkal jobban fogja tudni egy ilyen rendszer, hogy ha egy virtuális térben, megnézünk bizonyos termékeket, más avatarokat, akkor melyikkel kapcsolatban milyen érzelmi töltetek valósulnak meg.

Ez persze sok kérdést felvet, többek között, hogy szeretnénk-e azt, hogy valaki valaha ilyen részletesen elemezzen minket. Nem csak azt amit most, hogy mikre kerestünk rá, kinek a profilképére kattintottunk a Facebookon, milyen oldalt néztünk meg, hanem az arcunk változásait, az érzelmi reakcióinkat. Tehát az adatok kezelése, az adatokkal való visszaélés nagyon fontos kérdései lesznek a metaverzumnak még akkor is, ha ennek alapvetően van pozitív oldala is. Hiszen a virtuális térben valóban olyan ajánlatokat fogok kapni, amik nekem szólnak és nem zavaróak, de mindeközben látjuk, hogy hova vezet, ha valami túlzottan személyre van szabva. Ha minél jobban rákapcsolódunk az online világra, akkor minden, ami ott történik velünk, sokkal jobban hatással lesz a lelki beállítódásunkra, a magabiztosságunkra, a közérzetünkre. S hogyha már a jelenlegihez hasonló szinten sem válik szét a virtuális és valós énünk, akkor azok a kellemetlen hatások, amik a virtuális térben érvényesülnek, sokkal erősebb hatással lesznek a valós énünkre. Tehát az összes olyan probléma, amikkel ma találkozunk, például az online zaklatások, a trollkodások, támadások, adatvédelmi visszaélések új szintre emelkedhetnek, tovább erősödhetnek.

A marketing ágazat hogyan tud lépést tartani a metaverzum alakulásával, milyen fejlődési irányokat látni ezzel kapcsolatban?

A metaverzumot egy közbenső lépésnek képzelem el az offline világtól és a szingularitás felé vezető úton. A szingularitás alatt azt értjük, amikor a gép és az ember összeolvad és az egyik nem tud a másik nélkül létezni. Persze most is vannak olyanok, akik a telefonjuk vagy a gépük nélkül nem tudnak létezni, de ennél komolyabb folyamat lesz, amikor a metaverzum sokkal mélyebben köt össze minket a virtuális énünkkel. Amennyiben ezt marketing szempontból közelítjük meg, akkor ugyanezeknek megvannak a marketinges megfelelői, például sok cég még mindig nincsen teljesen felkészülve arra, hogy ügyfelei az okostelefonokon fogyasztják az üzeneteiket.

Ha valaki a metaverzumra szeretne felkészülni, akkor vannak olyan dolgok, amikről elég csak tájékozódni, de vannak olyanok, amiket ki is lehet próbálni. Ezeknek az egyik része a kiterjesztett valóságmegoldásokat jelentik, amiket szinte már minden cég képes készíteni. Ezek lehetnek olyan egyszerű effektek, amikkel a szelfijeinket tudjuk kiegészíteni virtuális elemekkel. De vannak olyan üzleti megoldások is, amik akár a konkrét értékesítésben segíthetnek. Például ha valaki egy napszemüveget értékesít, akkor nagyon könnyen tudja az Instagram, a Facebook vagy éppen a TikTok kiterjesztett valóság megoldásainak segítségével biztosítani azt, hogy a potenciális vásárlók távolról, virtuálisan próbálják fel a terméket. Így az online vásárlás előtt sokkal pontosabb képet kapnak arról, illik-e hozzájuk a szemüveg. A vevő megalapozottabb döntést fog hozni, valószínűleg gyorsabban lezajlik a vásárlási folyamat, ráadásul kevesebb lesz a visszaküldés. Az összes olyan márkánál logikus lépés lehet ez, amelyik sminket vagy szemüveget értékesít, mert így részint növelik az értékesítésük hatékonyságát, részint folyamatosan tesztelgethetik a célcsoportjuk igényeit és a lehetőségeit. De más területeken is van ennek létjogosultsága. Ha például én egy festményt árulok, akkor a vevő biztosan szeretné kipróbálni, hogy az a festmény hogyan mutat a falán. Ebben is tudnak segíteni a kiterjesztett valóság megoldások.

Ez a technológia a rendelkezésünkre áll, hiszen a Facebook, az Instagram, a TikTok ezt több milliárd felhasználó telefonjára elvitte. Vannak vállalatok, akik hasonló megoldásokat már régóta használnak, például a Legonak és az IKEA-nak nagyon sok ilyen marketing eszköze van. De van különbség. Az IKEA és a LEGO rendelkezik elég nagy kapacitással ahhoz, hogy saját mobilalklalmazást fejlesszenek, és náluk egy saját app biztosítja a kiterjesztett valóság keretrendszerét. Erre azonban nincs mindenkinek szüksége, hiszen a nagy cégek valóság-platformjainak a segítségével ezek az üzleti lehetőségek gyakorlatilag minden cég számára elérhetők.

Vannak olyan megoldások, amiken érdemes már most elkezdeni kísérletezni, mert kis ráfordítással kiderülhet, hogy a cég célcsoportja mennyire nyitott rájuk, ráadásul üzletileg előnyös, mert több értékesítéshez és hatékonyabb marketinghez vezet. Érdemes a cégeknek ebbe a következő években minél jobban beleásni magukat azért, hogy jobban felkészüljenek a metaverzumra, így amikor már valóban itt lesznek a komolyabb virtuális eszközök, és egyre nagyobb mértékben használják majd őket a vásárlók, akkor az nem éri készületlenül őket. Mert vélhetően ez is olyan átmenet lesz, mint ahogyan az okostelefonoknak szóló marketing lezajlott: évekig mondtuk minden konferencián, hogy „itt vannak az okostelefonok, itt van a mobile first marketing kezdjétek el az áttérést!” Majd már nem is beszéltünk róla, mert annyira természetes volt, de még így is voltak cégek, melyek lemaradtak. Nagyon hasonlóra számítok a metaverzum kapcsán is. Erről fogunk beszélni a következő években, egyre több tudás és termék lesz ezzel kapcsolatban, a cégek pedig látni fogják, hogy bár én is használok ilyen eszközöket, de az eszközeim (pl.: weboldal, értékesítési folyamat) nincsenek erre ráállítva, így le vagyok maradva a versenytársaimtól. Nyilván aki nem virtuális valóság megoldások értékesítésével foglalkozik azért az még nincs lemaradva és a következő években sem lesz. De elérkezik majd az a pont, amikor ez nem így lesz, ezért érdemes tapogatózni és kísérletezni már most is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!