Milyen szolgáltatásokat nyújt a Bolt jelenleg?
A BOLT nemzetközileg mobilitási platformként definiálja magát, ennek megfelelően több szolgáltatást lehet rajta elérni, mint például rollerkölcsönzés vagy autómegosztás. Magyarországon jelenleg a taxi szolgáltatást nyújtjuk a palettából, Magyarországon mi hivatalosan egy taxi diszpécserszolgálat vagyunk.

Tervben van más vertikumokba való belépés, például a roller szolgáltatás bevezetése?
Folyamatosan vizsgáljuk a lehetőségeket. Budapest egy nagyon telített piac, mind a rollerek és kerékpárok, mind a carsharing tekintetében. Számunkra mindig az a legnagyobb kérdés, hogy tudunk-e olyan innovációt mutatni, ami még új a piacon, és ezért a vásárló úgy dönt, hogy inkább minket választ. Tehát ez még nem egy zéró összegű piac, jelentős fejlődésen megy át, de fontosnak tartjuk, hogy ha egyszer új szolgáltatóként belépünk, akkor mindenki fölkapja a fejét.

Talán a közlekedési kultúra sem elég fejlett ehhez Magyarországon. Neked mi a tapasztalatod ezzel kapcsolatban?
Négy évet éltem Hollandiában, és például Amszterdamban nagyon sikeresen átálltak a biciklikre. A kerékpárutak a legtöbb helyen el vannak szeparálva az autós közlekedéstől, külön lámpa tartozik hozzájuk. A belvárosban nincs elszeparálva, de oda pedig autóval nem lehet behajtani. Persze, amíg Hollandia eljutott idáig, az egy hosszú folyamat volt, de most, amikor már új városokat építenek vagy régieket bővítenek, akkor egyértelmű szempont a tervezésnél, hogy a bicikliutak hogyan fognak csatlakozni.

Olvastam a weboldalatokon, hogy vannak zöld törekvéseitek. Milyen környezetkímélő megoldásokon dolgoztok jelenleg?
A fenntarthatóság teljes mértékben prioritás nálunk. A sofőrpartnereink egyéni vállalkozók, és próbáljuk őket ösztönözni arra, hogy amikor gépkocsit váltanak, akkor egy zöldebb járművet válasszanak. Így mostanra több mint százötven elektromos, plug-in típusú autót, vagy akár Teslát használnak a partnereink.

Hogyan motiváljátok őket a váltásra?
A bevétel után a sofőröknek egy bizonyos százalékos leadót kell fizetnie. Az elektromos autók esetében ez kevesebb, hogy a partnerünknek hosszú távon anyagilag is jobban megérje a beruházás. Emellett érdekes dolog, hogy a Margitszigetre csak elektromos autók mehetnek be, tehát még vegyes meghajtású sem. Ezért az applikáció úgy van beállítva, hogy oda csak olyan autót engedünk be, ami száz százalékban elektromos meghajtású. Az Európai Uniós irányelveket elnézve azt gondolom, hogy idővel városon belül egyre több helyen fogják ösztönözni az elektromos autók használatát, tehát ebbe mindenkinek érdemes invesztálni. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok út esetén az elektromos jármű jóval költséghatékonyabb, tehát amikor évente százezer kilométereket vezet valaki, akkor sokkal jobban megéri egy elektromos autó a benzinesnél.

Szerinted milyen változások várhatóak az infrastruktúrában és a közlekedési kultúrában? Hogyan lehetne javítani ezeken?
A városi közlekedésben alapvetően két problémát kell megoldani. Az egyik a városba jutás, a másik pedig a városi közlekedés problémája, és a kettő nem elválasztható. Tehát elképzelhető egy olyan helyzet, amikor a városban lakó emberek már nem nagyon használnak autót, de azok az emberek, akik külvárosból vagy egy másik városból jönnek, ők kénytelenek autóval jönni, és ezért ugyanolyan dugót okoznak. Nyilván a közösségi közlekedés ezen enyhíteni tud valamennyit, és most újra Hollandiát említem: ők nagyon sikeresen átálltak a kötött pálya és bicikli kombinációira. A városok között vonat közlekedik, városon belül is a forgalom nagy részét a metró vagy villamos teszi ki (a kerékpár mellett). Egyébként az emberek szeretnek biciklivel menni, tehát ez egy elég jó megoldás lehetne, de nyilván rettenetesen költséges igazán jó bicikliutak és nagysebességű vonatrendszerek kiépítése. Főleg akkor, ha egy város logikája alapvetően nem így épült föl, ezért az egyik első lépés az alternatív és a közösségi közlekedés javítása lehetne. Ide beletartozik a kerékpár, az elektromos roller, a car sharing és a taxi szolgáltatások is. Egy McKinsey tanulmány szerint az autók élettartamuk öt-tíz százalékában vannak aktívan jelen a forgalomban, egyébként csak parkolnak, tehát mondhatni felesleges a rengeteg fenntartási költség. Ennek ellenére az autó használata egy erős kényelmi faktor, nagyon nehéz lenne ösztönözni az embereket, hogy válasszanak más közlekedési formát. Én kevésbé hiszek a büntető ösztönzésben. London bevezette a dugóadót. Ott úgy ösztönzik az alternatív és a közösségi közlekedést, hogy ha autóval mész, akkor magas dugóadót fizetsz, ha dízel autód van, akkor még nagyobb dugóadót kell fizetned. A forgalom egyébként tényleg a töredéke, mint régen volt, de ez csak úgy működik, ha egyrészt maga az ember is gondolkodásmódot vált, másrészt pedig olyan a város infrastruktúrája, hogy elbírja az alternatív és közösségi közlekedést. Tehát ebben a pillanatban a legegyszerűbb lépés az lenne, ha ténylegesen erősítenénk az alternatív közlekedést.

Milyen fejlődés várható a piacon, akár a mesterséges intelligencia bevonásával?
Ami most a szektor legizgalmasabb fejlesztése, az az önvezető autó. Ez a téma egyelőre számos kérdéses, sőt helyenként vicces szituációt is előre vetít, például olyan kétirányú utcák esetében, ahol a gyakorlatban csak egy autó fér el. Emellett nagyon fontos kérdéskör a jogi szabályozás: ki a felelős, ha egy önvezető autó balesetet okoz? A másik jelentős szempont, hogy egy önvezető taxi elveszi egy ember munkáját. Emiatt vannak már olyan felvetések, hogy az embereket helyettesítő robotok után is kelljen adót fizetni. Kérdés, hogy ez így akkor mennyivel lesz költséghatékonyabb. Ami mégis az önvezető autók mellett szólhat, hogy ez a fajta technológia idővel feltehetőleg biztonságosabb lesz, mint egy ember, hiszen nem lesz fáradt, és mindig száz százalékban a vezetésre tud koncentrálni..

Van egy másik, hozzám jóval közelebb álló kezdeményezés is, az úgynevezett Net Zero (nulla kibocsátású) városok, amiket AI vezérelne. A meglévő városoknál végig kell gondolni, hogy hol lehetnek városi csomópontok, hogyan függjenek össze a különféle közlekedési modalitások, hogyan oldjuk meg a városba bemenő és onnan kijövő személy- és teherforgalmat. Az AI-nak ebben fontos szerepe lehet, de itt a várostervezés egy jóval fontosabb kérdés lesz. Rövid távon inkább az emberi intelligenciától várnék megoldást a városaink modernizálására, élhetőbbé tételére. Alapvető problémákat az AI nem fog tudni megoldani.

Ha jól veszem ki a szavaidból, kifejezetten fontos számodra az emberi jelenlét. Ettől függetlenül használtok valahol AI-t?
Az AI egy nagy szó, a legtöbb esetben statisztika alapú optimalizálást jelent. AI-t például a marketing területén használunk, a segítségével könnyebben tudjuk tesztelni, hogy mi működik, mi nem, és mely kampányaink lehetnek sikeresek. Maga a rendszerünk működése is AI alapú: amikor valaki megrendel egy autót, az applikációnak a hozzá legközelebb álló nem foglalt autót kell odairányítani, és ebben nincs kivételezés, tehát lezajlik egy algoritmikus optimalizálás.

Van olyan terület, amit semmiféleképpen nem helyettesítenél a mesterséges intelligenciával?
Az ügyfélszolgálatunk mindig személyes volt, és erre kifejezetten büszkék vagyunk. Fontos, hogy legyen valódi, emberi kommunikáció. Véleményem szerint részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfélelégedettségünk 90 százalék feletti.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!