- Lehet mérni, hogy milyen típusú híreket fogyasztanak a hazai online portálok olvasói? Hogyan lehet az igen változatos tematikájú portálokat, brandeket ebben összehasonlítani?
- A Trendeny Digitálnál egy közel 20 fős data csapat van mögöttem, és napi szinten követjük a hazai média látogatottsági trendjei mellett a tartalmi összetételt is. Már több mint két éve fókuszban van nálunk a digitális média és ez idő alatt fejlesztettünk például egy olyan algoritmust, ami képes a szövegek elolvasására, értelmezésére és ez alapján a cikkek kategorizálására. Egy évnyi, ötmillió darab cikken keresztül tanítottuk be az algoritmust, és kiemelten figyeltünk arra, hogy ez nagyon sokszínű tematika legyen. Ebben vannak általános és specializált portálok, bulvár és sport témájú, országos és regionális hírportálok is. Ez a rendszer képes bármely médium cikkeit egy egységes tematika alá rendezni. A 4:0-as angolok elleni focisikerről például az összes hírportál, sport oldal is beszámolt – de teljesen más rovatokban, más címkékkel ellátva. A mi rendszerünkben ez a hír azonban minden portálnál ugyanoda kerül. Ennek köszönhetően egy médium teljesen új dimenziót kap arra, hogy saját tartalmait elemezni tudja, kap egy képet arról, hogy napról napra, hétről hétre milyen karakterisztikájú az újságja. Illetve lehetőséget arra, hogy a versenytársaival összevesse magát azonos módon.

- El tudja egy ilyen mesterséges intelligencia rendszer dönteni, hogy mi számít bulvárnak?
- Egy bűnesetet meg lehet tényszerűen és bulvárosabban is – ezt pedig a rendszerünk fel tudja ismerni. A szóhasználat a kulcsa mindennek – milyen szavak, milyen súllyal szerepelnek a címben a bevezetőben, illetve a kenyérszövegben.. Ez a tudományos hírekre is igaz lehet: tényszerűen és részletesen is be lehet számolni egy új rák elleni gyógyszerről, de ha csak az a hír, hogy háromfejű kecske született valahol, az már jó eséllyel bulvár téma lesz, és nem tudományos ismertterjesztés. Van olyan hazai portál, ahol több mint 100 ezer címke lelhető fel az elmúlt 1-2 év tartalmait vizsgálva, ez kis túlzással elemezhetetlen. Sok az elírás, átfedés, szinonima, és akkor még azt meg sem említettem, hogy simán lehet hogy 2 ember 1-1 cikket máshogy címkézhet. A mesterséges intelligencia előnye, hogy mellőz minden szubjektivitást – nincs előítélete, nincs háttere, hogy mit is akartam írni, és nem hatnak rá a napi dolgok, hogy most éppen szépnek vagy borzalmasnak látja a világot. Ennek kapcsán konzisztensen tudja és próbálja megfejteni, hogy „mit is akarhatott” a költő.

- Mit mutatnak a magyar médiában a trendek – lehet látni a bulvár témák szerepének növekedését?
- Erősen időszak és trend függő, mikor milyen tematikájuk cikkek jelennek meg, és miket olvasnak. A legfontosabb téma az orosz-ukrán háború kitörése volt februárban, majd a választások miatt a belpolitikai hírek szerepe nőtt meg, májusban pedig a bulvár vitte a prímet. Nagyon eltérőek lehetnek az eredmények attól függően, hogy mely médiafelületeket vizsgáljunk. Készítettünk kutatást a gazdasági portálok között is, náluk korábban például a koronavírus hatása tolta el a tartalmakat, majd mostanában a gazdasági válsággal kapcsolatos hírek kerültek előtérbe, de az orosz-ukrán helyzet kapcsán, a szankciók hatásai is erősen kirajzolódtak az esetükben. Ha ezeket az elemzéseket a partnereink esetében összekötjük a Google Analytics és mondjuk a Facebook adataikkal, akkor konkrét darabszámot is lehet mutatni arról, hogy milyen téma iránt mekkora volt a kereslet. Ebből lehet látni, hogy az adott témák iránt van-e még érdeklődés, vagy ez már csökkenőben van. Az orosz-ukrán háború esetében elég jól lehetett követni, hogy meddig tartott az a 10-14 napos időszak, amíg az eseményeket intenzíven követték a hírolvasók, és mikortól csökkent az érdeklődés. Ezt követően inkább a háború tragédiáját videós és képes formában megmutató tartalmakra, illetve a szenzációhajhászabb témák iránt volt érdeklődés – a tényszerűbb, vagy gazdasági elemző cikkek darabszáma és az érdeklődés is visszaesett. Az emberi természet jóval lassabban változik, mint például a technológia, belénk van kódolva a kíváncsiság, illetve a „dráma” – így szerintem a bulvárosodás ha úgy tetszik mindig is jelen volt, nem csak a hazai médiában. Ami változik az inkább a számosság, a közösségi média adta lehetőségeknek köszönhetően, már sokkal több tartalom áll mindenki rendelkezésére. És mivel masszív kereslet van erre, így a kínálat sem marad el.

- Ki lehet emelni akár egy-egy témát is, ami tematizálni tudja az online híreket?
- Berki Krisztián halálhíre nagyon erős hatással volt, kiugró olvasottságot eredményezett a vezető hírportáloknál – de megkockáztatom, hogy a valaha volt legmagasabb olvasottsági adatokat hozta el májusban. A Blikk.hu egyetlen nap alatt megközelítette a 2 millió egyedi látogatót. A legtöbb esetben az egyes felkapott témáknál egyszerre tapasztalható az a bizonyos „tüske” a számokban.

- Meg lehet előre becsülni, hogy egy felkapott téma mennyi olvasót fog vonzani?
- Jól megfogható, hogy mikor következett be egy-egy olyan esemény, ami az olvasók érdeklődését felkeltette. Azt azonban nehezebb megmondani, hogy egy-egy cikk mitől és mennyire kelti majd fel az olvasók figyelmét. A felkapott témákat is van, aki jobban tudja megírni, mint mások. Amit meg tudunk már becsülni elég nagy pontossággal, hogy meddig érdemes ütni a vasat – felfele vagy lefele szálló ágban van a téma, érdemes-e még foglalkozni vele, címlapon tartani, stb. A médiavállalatok elemi gazdasági érdeke azonban, hogy keresett témákról, olvasott cikkeket írjanak, és a rendelkezésre álló erőforrásokat optimálisan használják fel.

- A rövidebb, bulvár tartalmak mennyire tudják a hírportálokra vonzani az olvasót? Nem félő ezeknél, hogy a közösségi médiás cím és lead is elég a fogyasztónak?
- A közösségi médiában nagyon erősen tudnak a bulvár tartalmak szerepelni, ezért is segíthet olvasókat bevonzani a médiafelületeknek. Ahol az emberek érdeklődésének megfelelő a téma, illetve a cím kattintásra sarkall, ott tudnak ezek a témák olvasót vonzani. A híres emberek életvitelére, kinézetére, családi kapcsolataira vonatkozó hírek alkalmasak erre. Csakhogy az ilyen híreket kereső olvasók témát, vagy tartalmat, és nem médiát választanak – magyarán nem számít nekik, hogy hol olvassák, sokkal inkább az, hogy mit. Így ők általában nem olvasnak további cikkeket a hírportálokon, egy egyedi felhasználó csak kevés, alig több mint egy oldalt nyit meg esetükben. Ez a típusú tartalomfogyasztás arról szól, hogy rákattintanak a Facebookon, elolvassák, majd bezárják. Az pedig egyre inkább kezd kirajzolódni, hogy ez negatív hatással van a médiumok márkáira.

- A márkák, a hirdetők számára egyre fontosabb a márkabiztonság, a hirdetések láthatósága – lehet ebben szempont az is, hogy például bulvár tartalom miatt ne jelennek meg, mennyi ideig olvassák ezeket tipikusan a fogyasztók?
- A márkabiztonságban a megrendelőknek leginkább az a fontos, hogy bizonyos típusú negatív, megosztó tartalmak mellet ne jelenjenek meg. A bulvár hírek pedig nem ilyenek, ezek nagy közönséget vonzanak. Bizonyos körökben a dráma mozgat sok mindent, ezért kiemelten felhívja a figyelmet a tartalmakra – ez a figyelem pedig segít a hirdetések eljuttatásában a fogyasztókhoz is. Így nem gondolom, hogy a hirdetők szempontjából érdekes kérdés lenne az, hogy bulvár vagy nem bulvár tartalom mellett jelenik meg a hirdetésük.

- A bulvár arányára lehet aranyszabályt mondani, hogy egy kis értékben még forgalmat generál, nagyobb mértékben kontraproduktív is lehet?
- Nagyon eltérő a hazai vezető médiában is ennek aránya, a mi méréseink szerint 10 és 41 százalék között alakult ez a négy legnagyobb hazai hírportálnál. Különböző stratégiákat lehet alkalmazni: lehet a minél nagyobb elérés érdekeben sok bulvárhírt alkalmazni, csak ennek az lesz az ára, hogy jó eséllyel az olvasók nem túl sok hírt fognak a portálon olvasni, azt is rövid ideig. Látszik egy olyan megoldás is, amikor patikamérlegen próbálják azt az arányt megtalálni, ami hoz még elég klikket, de nem rontja az átkattintás vagy az oldalon töltött idő mutatókat. Sokan csak arra tudnak gondolni, hogy a bulvárosodás a jellemző, de van ellenpélda is. Az egyik legnagyobb hazai bulvár szereplő mutatta meg, hogyan lehet a közéleti témák felé is nyitni, és ezt hatékonyan meg tudták valósítani. Azt azonban látni kell, hogy nagy elérést nem lehet bulvár tartalmak nélkül biztosítani, ezt minden tömegelérésre építő hírportálnak használnia kell.

- Mit tehet egy médiavállalat, ha szeretné maximalizálni az olvasottságát és a bevételeit?
- Minél előbb rálépni az adat alapú működés ösvényére. Ez nem azt jelenti, hogy építeni kell egy skynetet, aki holnaptól megmond mindent. De a jelenlegi trendek alapján, ha nem sikerül közelebb kerülni az olvasói igényekhez, akkor sokan finanszírozási gondokkal fognak küzdeni, mert az olvasóik el fognak fogyni. A tartalmak demokratizálódása – bárki bármit előállíthat már otthon, és közönséget szerezhet – és hogy a napunk továbbra is 24 órából áll, olyan tényezők, amivel igen is kalkulálni kell. Nagyon sok adat van egy-egy médium mögött, aminek segítségével rengeteg döntést lehet támogatni, vagy akár a következményt kellő mélységben megismerni. Kompetencia és erőforrás szinten viszont fel kell nőni a feladathoz. Majd, ha ezt sikerült megugrani, félre kell tenni a hiúsági kérdéseket és meg kell találni azt a kooperációt a szervezetek között, ahol az adatokból feltárt elemzések és megoldások segíteni tudják a médiumok tevékenységét.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!