Az ország első NFT kiállítása közelebb hozta az új technológiát

Az ország első NFT kiállítása közelebb hozta az új technológiát
A Digital-Media Hungary konferencia keretében jött létre Magyarország első NFT kiállítása: Weiler Péter képzőművész, Botond Szabolcs, a Visual Europe Group vezérigazgatója és Csermely Ákos ötlete nyomán. A sikeres esemény hátteréről és céljáról, valamint az NFT lehetőségeiről és jövőjéről Weiler Péter képzőművészt kérdeztük.

A nem helyettesíthető tokenek (non fungible token - NFT) olyan egyedi digitális azonosítók, amelyek blokklánc technológiát használnak a digitális tartalmak tulajdonjogának rögzítésére. Az NFT-k lehetővé teszik a tulajdonjog és a felhasználási jogok bizonyítását bármely digitális tartalomra vonatkozóan azáltal, hogy a tartalomhoz egy konkrét, nem megismételhető azonosítót rendelnek, amelyet egy elosztott adatbázisban vagy blokkláncban rögzítenek.

Hogyan született meg az ország első NFT kiállítás ötlete?
2021 márciusában létrehoztam az első magyar, kriptovalutáért kínált képzőművészeti alkotását, a Bitcoin bánya az Alföldön című NFT-t. Fontos mérföldkő volt nekem, ez az első NFT, amit értékesítettünk, és azóta próbálom az NFT-vel kapcsolatos szakmai munkát folyamatosan konferenciával, közösségépítéssel, kiállítással támogatni. Csermely Ákos mindig bemutatja, mit lehet létrehozni a legújabb, leginnovatívabb technológiákból, így amikor megosztotta az ötletét, hogy szeretne lehetőséget biztosítani a Digital-Media Hungary konferencián egy NFT kiállításnak, azonnal lecsaptam rá. Akkor egymásra néztünk és mindketten tudtuk, hogy erre egy embernek van megfelelő műszaki technikai ismerete, kapacitása, a Visual Europe Group igazgatójának, Botond Szabolcsnak, akivel több fronton is sokat dolgozunk együtt. Azt szerettük volna bemutatni, hogy amikor fizikailag az ember bemegy egy térbe, ezek az NFT animációk és képek erős hatással legyenek rá. Az elképzelésem az volt, hogy egy teljes, 360 fokos élményt adjunk: ha belép valaki egy „LCD dobozba”, akkor a doboz minden oldalán kivetített képek fogadják, körbeölelve a belépő személyeket. Ez egy nagyon érdekes feladat volt, hiszen alapvetően kétdimenziós képeket készítek, most pedig végig kellett gondolnom, mi van akkor, ha a képeim folytatódnak a falakon, kiterjesztve egy egyedi világot. A térben az animációk folyamatosan cserélődtek, és egy hangeffekttel kisérve adták át nem szokványos módon a képnek az élményét. Az NFT egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a digitálisan alkotó képzőművészek, zeneszerzők vagy filmesek találjanak egy új piaci rést arra, hogy a meglevő munkáikat tudják értékesíteni, gyűjthetővé tenni. Ebben a virtuális világban ezek az NFT-k alapvetően kriptopénztárcában és digitális módon tekinthetők meg. Siófokon a Digital-Media Hungaryn azt akartuk demonstrálni, hogy ezekből az NFT-kből egy teljesen új élményt is lehet nyújtani. Botond Szabolcsék cége kétnapos építési munkával hozta létre ezt az óriási technikai berendezést, az első magyar NFT fizikai kiállítás, amely egy olyan mutató mérföldkő, amire már lehet építeni másoknak is.

Weiler Péter benne az alkotásában
Botond Szabolcs - A Visual Europe vezérigazgatója

2021 az NFT-k éve volt, mit jósol 2022-re?
Ez most a letisztulás éve lesz, sokan pusztán anyagi oldalról közelítették meg ezt a témát, ami hosszútávon nem fenntartható. A jelenséget ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor a VHS-kazetta megérkezett és forradalmasította az otthoni mozinézést és a filmek fogyasztását. Tehát egy technológia tudja alakítani a vásárló magatartását, de nem attól lesz valami értékes, hogy VHS-en van. Ugyanez igaz az NFT-re is: nem attól lesz valami művészet, mert NFT. Tehát a művészi értéket teljesen függetlenül kell keresni valamiben, aztán az, hogy az NFT-technológiával van megosztva és megvásárolható, az egy más téma. Az elmúlt évben nagy hájp volt az NFT-k körül, 69 millió dollártól kezdve nagyon sok rekord méretű eladás történt, ami felkeltette a világsajtó érdeklődését. Most az történik, hogy inkább a közösségépítésre koncentrálnak a művészek és a cégek is, olyan rendszereket programoznak le, amiben hosszabb távon lehet kapcsolatot tartani, gyűjteni, cserélni és megosztani.
(A cikk végén videó összeállítás, amelynek alkotója és zenei szerzője Weiler Péter)

Miután a divat és a művészet piacát is elérték a nem helyettesíthető tokenek, a sportkártyák világába is begyűrűztek, a metaverzumban pedig telket, ingatlant és virtuális tárgyakat vásárolhatunk. Hogyan látja, melyik felhasználási területen van a legnagyobb piaca a jövőben?
Az NFT piacnak a nagy részét a gyűjthető sportkártyák adják, amiket az amerikai sportrajongók tartanak életben. A másik aspektusa, a metaverzumban való virtuális termékek vásárlása is felívelőben van. Például a sportcipőgyűjtés egy elég nagy piac most már Magyarországon is, és amikor egy-egy ilyen ritkaságot elkezdenek forgalmazni, akkor előző nap már sorban állnak a gyerekek. A megvásárolt limitált szériás cipőket nyilván nem hordani veszik, hanem eredeti állapotban megőrzik, és azután vagy eladják vagy megtartják. Mivel úgysem kell hordani a cipőt, mert gyűjteményi darab, gyakorlatilag kár is vele a helyet foglalni, nem kell dobozokban tárolni őket – itt jön képbe az NFT. Egy nagyon érdekes új világ ez, ami nagyban összefügg a metaverzummal. Míg tavaly az NFT, idén a metaverzum az év kulcsszava, és a kettő szorosan összefügg.

Az online játékoknak az elemeit is NFT-ként meg lehet vásárolni. Ennek mekkora piaca van?
A játékipar hatalmas piac
, annak a generációnak, amelyik már ezen nőtt fel, teljesen érthető, hogy a játékban autót, lakást, virtuális eszközöket vásároljanak. Nekünk ez sokkal furább érzés, hogy hogy lehet pénzt adni olyan dolgokért, amik fizikailag nem léteznek. A világ digitalizálódik: minden információ digitális, minden kép lassan digitális ebben a viszonylatban. Logikus következménye a fejlődésnek, hogy kellett jöjjön egy technológia, ami a kép- hang- vagy bármilyen fájlokat meg tudja különböztetni egymástól, ami egyedivé tudja ezeket tenni.

Az exkluzív élmények és tárgyak iránti igény mindig is megvolt az emberekben.
A ritkaság és egyediség egy fontos pszichológiai szükséglet: ami nekem van, az másnak ne legyen. Nekem, mint digitális művésznek ez fontos, hogy az egyébként digitális alkotásaimra is azt tudjam mondani, hogy technológiával támogatva is egyedi. Én eddig is mindig egy példányban nyomtattam ki az alkotásaimat, de most a forrásfile-t is kvázi a nyomattal együtt értékesíthetem. Most az NFT magát a fájlt, a biteket, bájtokat teszi különlegessé.


Mi alapján döntik el a művészek, hogy egy adott alkotásból hány darab NFT-t adjanak ki?
Két stratégia létezik: drágábban egyedit, vagy olcsóbban nagyobb mennyiséget árulni. Az utóbbi előnye, hogy piaci részesedést lehet vele foglalni, az alkotásunk sok helyen bukkan fel, többen ismerik meg a nevünket. Mind a két stratégia járható, de talán a legjobb a kettő kombinálva. Például egy kiállítás plakátjából lehet egy olyan NFT-t létrehozni, amiből kiadunk száz példányt, és önmagából a műalkotásból pedig csak egy darab NFT-t hozunk létre.

Ez is Weiler Péter alkotása

Minden NFT tartalmaz egy okos szerződést, amely minden kereskedéskor azonnal és visszavonhatatlanul életbe lép. Mivel a token alkalmas a műalkotás útját, tulajdonoscseréit is elraktározni, így pontosan követhető a digitális mű története. Sok esetben a szerzői jogok a művésznél maradnak, így amennyiben az NFT-t újból értékesítik, minden tranzakciónál jutalékot kap?
Igen, a technikai vívmánynak köszönhetően az alkotó mindvégig kapcsolatban marad a műtárggyal, az NFT-vel, és minden tranzakcióval tud jutalékot kérni, ami általában 10-20 százalék lehet. Ezt a művész dönti el és be tudja állítani, így az új tulajdonosnak megjelenik az oldalon ez az információ, hogy ha egyszer eladja a műtárgyat, annak értékéből hány százaléka lesz az övé. Az ilyen világsztárok esetén, mint a Beeple (eredeti nevén Mike Winkelman, akinek egyik alkotása 69 millió dollárért kelt el – szerk.), aki vezeti a rekordot az eladásokkal, szinte több pénzt keresnek a másodlagos jutalékokból, mint az első eladásokból. Ez újdonság, mivel eddig ez nem volt semmilyen módon követhető vagy leképezhető, hogy egy alkotás kihez kerül: még az első alkalommal kontrollálható, de utána a folyamat teljesen kiesik a művész ellenőrzése alól.

Arányok. Weiler Péter az alkotásában ül

A múlt héten a Magyar Nemzeti Bank kiadta első NFT kollekcióját, ami forint emlékérmék digitális változatát ábrázolja. Ez hatalmas mérföldkőnek számít az NFT-k piacán! Mit gondol erről?
Igen ez egy nagyon érdekes pillanat, a szükségszerűen legkonzervatívabb bank is elismeri, hogy ez a technológia a jövőbe vezet. Létrehoztak egy saját belső blokkláncot, a jelenlegi fázisban még kísérletezés és tapogatózás folyik, de nagyon szép, hogy a világon először a magyar jegybank gondolja azt, hogy meg kell vizsgálnunk a technológia adta lehetőségeket. Szerintem nagyon fontos szerepe lesz az NFT felívelésében az intézményeknek, a múzeumoknak és a galériáknak.

Weiler Péter legújabb, 40 alkotást bemutató kiállítása egyébként Budapest egyik legkülönlegesebb palotájában, a Kincsem-palotában tekinthető meg június 5-ig. A művész 30 éves képzőművészeti útjának egyik legfontosabb kérdését dolgozza fel egy sajátos perspektívából: Menni vagy maradni? A négy teremben berendezett tárlat vegyes technikájú munkákat vonultat fel: olaj, akvarell, giclée, közlekedési táblák, readymade, beton, plexi, NFT keveredik a mindent átívelő humorral.

Videó a kiállításról- Figyelem! Tekerd fel a hangot (Ajunk zenét a szomszédoknak is)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szilágyi Katalin

A digitalhungary.hu főszerkesztője és újságírója, rendszeresen ír a Business Class Magazin kulturális, startup és gasztronómia rovatába. Korábban jelentek meg cikkei különböző szakmai lapokban: …