Milyen problémákkal lehet találkozni leggyakrabban a kivitelezési munkálatok során?
A szakértelem hiányából fakadó hibák a leggyakoribbak. Ennek az egyik része, amikor ténylegesen rossz minőségben készül el valami, nem a megfelelő anyagot vagy nem jól használják, ferde és görbe a fal. Tehát szabad szemmel látható hibákról van szó. Van egy másik nagyobb típusa ennek, amikor nem a terv szerint készül el valami, de tulajdonképpen szabályos. Ennek több oka is lehet: a tervben volt esetleg ellentmondás, vagy nem jól olvasta a tervet a munkavállaló, esetleg közben kapott szóban valamilyen ellentmondásos utasítást. A másik része, amikor különböző fegyelmi okokból nem készül el megfelelő minőségben a munka. Ilyen például az ittas munkavégzés, a nem megjelenés a helyszínen, aminél jellemzően a „lerobbantunk az autópályán” a sláger. Ezen felül sajnos nagyon sok esetben fordulnak elő különféle rongálások és eltulajdonítások mind az eszközöknél, mind pedig az anyagoknál.

Ezekre a helyzetekre megoldás lehet a digitalizáció és az iKont valamilyen formában?
Igen mindenképpen! Az iKont mostani verziója a terv ellentmondásából fakadó dolgokon kívül minden felsorolt problémát tud kezelni. Egy beléptetőrendszer segítségével monitorozni tudjuk, hogy ki, mikor lépett be a munkahelyre, fel lett-e írva a ledolgozott munkaóra, mikor hagyta el a munkaterületet stb. Egy kamerarendszerrel pedig másodlagos kontrolt tudunk biztosítani. A különféle lopások, rongálások is nyomon követhetőek egy tároló rendszerrel, az iKontBoxszal. A mérleges verzióval az is ellenőrizhető, hogy a kivett tárgynak megfelelő súlyú eszköz került-e vissza a tárolóba. Továbbá a fajlagos súlynak megfelelően lehet adagolni a különböző értékesebb, gyorsan fogyó munkaeszközöket, mint például a flex korongot.

Mit látsz a piacon, a magyarországi építkezéseken mennyire vannak jelen egyéb digitális megoldások?
Tervek kezelésében jelenik meg leginkább a digitalizáció, ott is főleg abban nyilvánul meg, hogy egy google drive vagy felhő alapú rendszerben tárolják és nézik meg azokat. Ez azonban forradalminak semmiképpen sem mondható. 90%-ban a szakemberek erre szoktak asszociálni az építőipari digitalizáció kapcsán. Persze, már ez is hatékonyabb, mint a papír alapú tervkezelés, főleg, amikor változásokat kell nyomon követni.

Folyamatban van most egy szakmai roadshow, melynek keretein belül építőipari intézményekben tanuló diákoknak tartasz előadást. Miért tartod fontosnak, hogy a Z generáció tagjai edukációban részesüljenek az építőipari digitalizáció témakörében
Amikor ők kikerülnek a való életbe, akkor megfelelő fizetést nyújtó állásba nem is tudnak úgy elhelyezkedni, hogy a digitalizáció nem az életük része. Lesznek olyan területek, ahol el lehet még boldogulni ezek nélkül, de hogyha egy kicsit komolyabban be akarják magukat ásni az építőiparba, akkor muszáj lesz különféle digitális megoldásokat ismerni. És azt gondolom, hogy az építőipar törzs gárdáját adják majd azok, akik most építőipari technikumban, szakközépiskolában vagy felsőoktatásban tanulnak, így számukra létkérdés a digitális tudásanyag megszerzése.

Pontosan milyen tudásanyagot adsz át a diákoknak ezeken az előadásokat?
Bemutatom nekik az építőipar jelenlegi helyzetét, illetve hogy milyen digitális megoldásokat használnak, vagy épp nem használnak az építkezéseken. Az előadás legfontosabb része, hogy megismerjék azokat a konkrét hibákat, problémákat, amiket a megfelelő digitális megoldással ki lehet váltani. Ezáltal már úgy léphetnek ki a piacra, hogy van egy valódi megoldás a kezükben, amivel ráadásul rengeteg pénzt lehet spórolni a kivitelezési munkálatok során.

Hogyan fogadják a diákok az előadást, mik a visszajelzések?
Először azt kérdezik, hogy meddig tart az előadás, és milyen óra marad el emiatt.  Második körben, amikor már jobban belemegyünk, megpróbálom interaktívvá tenni az előadásokat. Megbeszéljük, hogy ki mit tanul, miért vonzó számukra az építőipar, mik a jövőbeni terveik. Elég gyorsan megnyílnak, és elmondják, hogy milyen negatívumokat és pozitívumokat látnak a szakmai gyakorlatuk során. Az előadás végén pedig mindig vannak diákok, akik odajönnek, és különböző szakmai dolgokban tesznek fel kérdéseket.

Az építkezéseken dolgozó Z-sek és az 50+ korosztály digitális megoldásokhoz történő hozzáállásában látsz valamilyen különbséget?
Igen, az idősebbeknek kisebb a hajlamuk arra, hogy az új dolgokat elsajátítsanak. Nyilván vannak üdítő kivételek. Akik például használják a Facebookot vagy különféle alkalmazásokat, azok hamar rájönnek, hogy ezeket az új építőipari digitális megoldásokat is ugyanolyan egyszerű kezelni. A fiataloknál pedig egyértelműen látszik, hogy jóval vonzóbb egy olyan munkahely, ahol minél több kütyüt lehet használni. Így szignifikánsan ki lehet jelenteni, hogy az építőipari digitalizáció a fiatalok körében népszerűbb.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!