A szükség szülte a digitális közösségépítést, de annyira bevált, hogy megtartják

A szükség szülte a digitális közösségépítést, de annyira bevált, hogy megtartják
Idén áprilisban már hibrid konferenciára készül a Menedzserek Országos Szövetsége. Két éve még senkinek nem fordult meg a fejében, hogy úgy kellene egy rendezvényt megszervezni, hogy a résztvevők – a nekik legkényelmesebb módot választva – személyesen vagy akár online is figyelemmel kísérhessék az előadókat. Buday Kollárik Tímea, a szervezet ügyvezetője úgy véli, a covidnak az volt a legnagyobb haszna, hogy megtanulták az online teret jól használni, melynek most már főként közösségalkotó és közösségmegtartó szerepe van a szövetség életében. Ez a fajta jelenbeliség és nyitottság magánemberként is közel áll az ügyvezetőhöz.

- Mindig a saját vállalkozásait vezette, ennek ellenére már évek óta a cégek, vállalatok vezetőit tömörítő Menedzserek Országos Szövetségének ügyvezetője. Hogyan esett önre a választás? Mennyire tud azonosulni a feladattal?

- Csaknem hét éve keresett meg Szirmák Botond, a szövetség akkori elnöke, aki először azt kérte, hogy segítsem a szervezet rendezvényeinek a megszervezését. Ő erről az oldalamról ismert már évek óta. A feladatot nagy örömmel elvállaltam. Majd nem sokkal később megkeresett egy másik, számomra akkor meglepőnek tűnő kéréssel. Arra kért, ügyvezetőként támogassam az ő elnökségét és a szervezet munkáját, igazodva az általa elképzelt szellemiséghez. Partnert látott bennem ahhoz, hogy a nonprofit szervezetet forprofit szemlélettel vezethesse. Bevallom, kíváncsi voltam, hogy ezen a területen mire vagyok képes. Azt gondolom, az elmúlt több mint hat év alatt nagyon sokat fejlődött a szövetség, ami nem elsősorban az én érdemem, hanem az elnökségé is, amely jelentősen támogatja az ügyvezetés munkáját. Mindeközben volt egy elnökváltás és több elnökségi tisztújítás is.

- Milyen személyes vagy szakmai tapasztalattal tudja segíteni a szövetség munkáját?

- Már fiatal koromtól kezdve ügyvezetője voltam a saját cégeimnek és azt gondolom, ha egy vezető kihívást lát egy feladatban, édesmindegy, hogy nonprofit szervezetet, alapítványt vagy céget ügyvezet, az szakmailag alapjaiban ugyanaz. Ezért számomra nem is volt kérdés, hogy a szövetségnél el tudom-e látni az ügyvezetői pozíciót. A szervezet szolgáltató jellege sem áll tőlem távol, hiszen a rendezvényszervező cégemmel és a nagy divatmárkák hazai forgalmazásával is – húszévesen nyitottam meg az első hazai Versace Jeans üzletet, majd még egy jó pár világmárkát értékesítő üzletet - mindig szolgáltattam. Az pedig, hogy egy vevőt, egy ügyfelet vagy azokat a vezetőket kell kiszolgálni, akik a tagjaink, megint csak egyet jelent annak, aki szeret jót alkotni, és szeret dolgozni. Sokat segített, hogy a szervezet már rendelkezett tradícióval, így amikor elvállaltam az ügyvezetést, nem a nulláról kellett valamit felépítenem, hanem lehetőséget kaptam valaminek a megújítására. Nagyon fontos, hogy az elnökség támogatott abban, hogy „maibbá” tegyük ezt a szervezetet. Miután nem csak rendezvényszervezéssel, hanem kommunikációval is foglalkozom, a Menedzserszövetség kommunikációját is segíteni tudom. A munkánk által láthatóbb lett a szervezet, sok olyan értékteremtő kampányt, rendezvényt szerveztünk, melyekkel elértük, hogy ma már tagokká szeretnének válni a vezetők, és nem nekünk kell őket megkeresni, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.

- A Menedzserek Országos Szövetsége jellemzően az offline térben épített közösségeket. Miért? A „maibbá” tétel jelentheti azt, hogy nagyobb hangsúlyt kap az online a szervezet életében?

- Korábban valóban főleg személyes programjaink voltak, de 2020 tavaszától, a koronavírus helyzetre reagálva váltanunk kellett. Előny volt, hogy azonnal át tudtunk állni olyan kampányok, programok online szervezésére, melyekhez nem kellett a személyes jelenlét, de tovább tudta építeni a közösséget, ami nagyon fontos volt abban az időszakban. Ilyen volt például a Legyen Divat a Női Vezető! kampányunk, melyet azért hoztunk létre, mert arányaiban kevés volt a szövetségnél is a női vezető, annak ellenére, hogy több éve dolgoztam már azon, hogy ez változzon. Tavaly tavaszra már negyven női vezetőnk volt, majd a kampány hatására most már százhúsz hölgy tagja van a szövetségnek. Pont a napokban, március 8-án indítottuk el idei Legyen Divat a Női Vezető! kampányunkat és már tervezzük a jövő évit is.

- Milyen egyéb programok kerültek még át az offline-ból az online térbe? Illetve melyek azok, amelyek eleve a virtuális térben születtek meg?

- Ami átkerült, arra egyben az átalakulás is jellemző. Ilyen a Business Menü Bombera Krisztinával, ami eredetileg is egy online műsorsorozat volt. 2019-ben indult, és arra hivatott, hogy bemutassa az Év Menedzsere díjazottakat. Amikor ezt elindítottuk, Krisztina éttermekben ebédelt, és egy háromfogásos menü elfogyasztása közben készített mélyinterjúkat a Menedzserszövetség kitüntetettjeivel. Ezt 2020-ban is terveztük folytatni, már a forgatásokat is leszerveztük, ám akkor jött a covid, és azonnal át kellett állnunk egy teljesen digitális platformra, a streamyardra, hiszen nem tudtunk a forgatóstábbal étterembe menni, sőt március közepétől teljes kijárási tilalom állt fenn. Ezzel a váltással az elsők között voltunk 2020 márciusában. Ekkor Magyarországon még nem voltak jellemzőek az online interjúk, mi pedig szinte minden nap jelentkeztünk egy első számú vezető helyzetértékelőjével. Át is neveztük a műsort, B Menü Bombera Krisztinával lett a folytatás címe, és minden interjúnak 30-100 ezer között volt a nézettsége. Azóta visszaálltunk az eredeti elképzeléshez, sőt idén elindítottunk egy élő rendezvénysorozatot Business Menü LIVE Bombera Krisztinával címmel. A covid elején startolt, ugyancsak nagyon rövid szervezési idővel és nagyon nagy sikerrel 2020 májusában a Menedzserek a Társadalomért - Fókuszban a Jövő című digitális konferenciánk. Ehhez stúdiót építettünk, és onnan közvetítettünk egy egész napos konferenciát húsz panelbeszélgetéssel és 80 elsőszámú vezetővel. Mindössze néhány hét alatt állítottuk össze a programot abban az időszakban, amikor mindenki home office-ban dolgozott. Ennek a nagyszabású konferenciánknak a célja, hogy mindig aktuális, a társadalmat és a gazdaságot érintő témáról beszélgetünk különböző szektorok elsőszámú vezetőivel és szakértőivel. 2020 májusában a Covid hatásai a társadalomra és a gazdaságra volt a témánk, tavaly februárban pedig a fenntartható gazdaság. Az online esemény köré mindig gyűjtést szervezünk. Két éve az UNICEF Magyarország koronavírus idején zajló programját támogattuk, tavaly pedig faültetésre gyűjtöttünk, és a facsemetéket a szövetség tagjaival és a konferencia támogatóival ültettük el a második kerületi Szépvölgyi erdőben a Főkert segítségével. Az adomány összegéből, a Menedzserszövetség klímavédelmi kiserdejét kezdtük el kialakítani 1200 elültetett fával. A kezdeményezést folytatjuk az idei konferenciánkon való gyűjtéssel. Ez a program már végre hibrid lesz április 20-án, az alcíme pedig A jelen kihívása, a Jövő vállalatvezetése lesz.

- Ha nincs a covid, akkor fel sem mertült volna, hogy az offline programok egy része megjelenjen online is? Esetleg az internet segítségével életre hívott programok meg sem születtek volna?

- Aki ahhoz szokott, hogy offline rendezvényeket szervez, nem biztos, hogy ha nem a szükség szüli, online-ra vált. Mégis azt kell, hogy mondjam, a covidnak az volt a legnagyobb haszna, hogy megtanultuk az online teret jól használni. Sokkal hatékonyabb sokszor egy online meeting, mint egész nap A-ból B-be rohangálni, megbeszélésről megbeszélésre. A networking rendezvények kivételével én a hibrid rendezvényekben hiszek. A konferenciáknál abszolút a hibrid rendezvényeké a jövő, mert van, aki a távolság vagy időhatékonyság miatt, esetleg most már megszokásból, kényelemből inkább online vesz részt szívesebben egy programon, ellenben vannak, akik még mindig inkább a személyes jelenlétet preferálják. Ezért a legideálisabb a hibrid rendezés, hogy meglegyen a lehetőség mind a kettőre. Emellett egy nemzetközi előadót is sokkal könnyebb és költséghatékonyabb meghívni egy másik országban zajló konferenciára. De az eredeti kérdésre a válaszom: nem biztos, hogy megszülettek volna a szövetség online rendezvényei a vírushelyzet nélkül. Ha nincs a covid, és nekem ezzel együtt nem szabadul fel sok energiám, nem is biztos, hogy ennyi új program egyáltalán megszületett volna a Menedzserek Országos Szövetségénél. A covid-helyzet a Menedzserszövetségnek ilyen szempontból segítette az életét, hiszen én is és a rendezvényszervező cégemben dolgozó kollégáim is sokkal több energiát tudtak a szövetség feladataira szánni. Talán az is egy kiváltságos helyzet volt, hogy elnökünk, Kapitány István, aki 2020. március 7-én vette át a stafétabotot Szirmák Botondtól, a covid-helyzet miatt majdnem egy éven keresztül Magyarországról, home office-ból irányította a globális Shell-t. Az online térben majdnem mindegy, hogy honnan dolgozunk, de talán ő is többet tudott figyelni a szervezet dolgaira, mintha nem lett volna itthon, ami az első közös évben nagyon sokat jelentett. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy kipattantak volna a fejünkből a pandémia idején megszületett ötletek normál helyzetben, ahogy mostanában mondani szoktuk „békeidőben”. Nehéz megítélni, mi lett volna, ha…

- Volt olyan korábban tervezett program, ami a covid hatására teljesen másként alakult, mint ahogy elgondolták?

- Igen, és ez a Jövő Menedzsere Mentorprogramunk, amit már 2019-ben elindítottuk. Már ekkor is sikeres volt, de 2020 tavaszán lett igazán népszerű. Azóta fél évente megszervezzük a program, több mint negyven ismert és elismert elsőszámú vezető, illetve középvezető részvételével. Ők a mentorok. Általában túljelentkezés van a mentoráltak terén, gyakran a mentoroknak több mentoráltat is vállalniuk kell, hogy fogadni tudjuk az összes jelentkezőt. A program által sokat fiatalodott a szervezet, sok fiatal tagunk lett, akik nagyon aktívak. Az online tér itt is a segítségünkre volt abban, hogy 2020-ban ennyire sikeresen le tudtuk bonyolítani a programokat. Idén olyan mentoráltjaink is vannak, akik nemzetközi cégeknél külföldön dolgoznak, így az online mentorálás részben benne maradt az életünkben.

- A szakmaiság mellett az értékteremtés és a példamutatás egy menedzser fontos erénye. Hogyan nyilvánul ez meg a Menedzserek Országos Szövetségénél?

- Amikor évekkel ezelőtt felkértek a szövetség rendezvényeinek megszervezésére, már akkor szerettem volna meghonosítani a társadalmi felelősségvállalást a szervezetben. Szerencsém volt, mert az elnökség támogatott abban, hogy a tombolabevételt, melyet addig a rendezvény szervezési költségeire használtak fel, teljes egészében felajánljuk egy szervezetnek. A rendezvényeket azóta szponzorok támogatásával valósítjuk meg, így a tombolabevétellel minden évben más és más alapítványt tudunk támogatni, általában másfél millió forint összegben. Ez volt a kezdet, és azóta már szinte nincs is olyan programunk, ahol ne jelenne meg valamilyen formában a társadalmi szerepvállalás. Ez számomra nagyon fontos, én magam is mindig igyekszem támogatni munkámmal pro bono alapon, vagy akár anyagilag is azokat a szervezeteket, amelyeket arra érdemesnek tartok. A Menedzserek Országos Szövetségénél minden évben az elnökség dönt arról, hogy melyik program esetén ki legyen a támogatott. Igyekszünk minél többeknek, kisebb és nagyobb szervezeteknek, közösségeknek segíteni. Különösen fontos volt ez a covid alatt, amikor nehezebben tudtak adományt gyűjteni az alapítványok. Mindig igyekszünk valamilyen társadalmi célú ügyet felvállalni, támogatni, kommunikálni. Azoknak a vezetőknek pedig, akik a társadalmi felelősségvállalásban kiemelkedőt alkotnak, már negyedik éve adjuk át az Év Menedzsere a Társadalomért Különdíjat.

- Ön ebben magánemberként is élen jár azzal, hogy létrehozta és segíti a Csudibogár Clubot. Mi a célja a klubnak és miért jött létre?

- A nagyobbik fiam, Bence 16 éves, autizmusban érintett, magasan funkcionáló, nagyon okos fiú. Azonban általános iskolásként magántanuló volt, mert nem találtuk meg a számára alkalmas intézményt, ahol fejleszteni tudták volna, így nem volt saját kis közössége, nem voltak barátai. Egy este azt mondta, hogy ő is szeretne olyan barátokat, mint amilyenek a testvérének, Olivérnek vannak. Ekkor jött az ötlet, hogy szervezzünk neki egy kis közösséget, amit ő nevezett el Csudibogár Clubnak, és a logóját is ő rajzolta. A klubban havonta szervezünk programokat autizmusban érintett 10-20 éves kor közötti gyerekeknek, fiataloknak, akik Bencéhez hasonlóan magasan funkcionáló lányok és fiúk. Az események között is folyamatosan tartják a kapcsolatot, nagyon szeretik egymást és igazi barátságok kötődtek. Az autizmushoz és Bencéhez kapcsolódik az új szerelemprojektem is. Egy kedves barátnőmmel, Garam Judittal, a Nubu tulajdonosával és vezető tervezőjével közösen készítettünk egy kollekciót és indítottuk el márciusban új közös márkánkat, ARTYPICAL Nude by Nubu néven. Az egyedi férfi-, női és gyermekruhák különlegessége, hogy a Magyarországon gyártott teljes kollekciót autizmusban érintett fiatal művészek által készített grafikák fémjelzik. Az első kollekció két különleges grafikáját Bence készítette. Bence későn kezdett beszélni és kiskorától rajzain keresztül fejezte ki érzéseit. Minden rajzának mély üzenete van, a kollekció egyik grafikájának a “Stuck Words”, azaz “Beragadt Szavak”, a másiknak “Hidden Sides”, azaz “Elrejtett Oldalak” címet adta. A Bence grafikáival fémjelzett kollekció minden darabjának kiskereskedelmi árából 5 százalék a Csudibogár Club-ot támogatja.

- Mostanában furcsa felhangja lett a CSR-nak, sokszor azt halljuk, hogy a vállalati felelősségvállalás már nem tölti be eredeti szerepét. Egyet ért ezzel?

- Határozottan mondhatom, hogy a Menedzserszövetség tagjai számára kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás. Példa erre a legutóbbi elnökségi ülés, ahol természetesen nem tudtunk elmenni szó nélkül a jelenlegi háborús helyzet mellett. Kapitány István felvetette, hogy próbáljunk meg mi is segíteni. Ezzel egyetértett minden elnökségi tag, akik példát mutatva azonnal egymillió forinttal hozzá is járultak a tagok körében elindított adománygyűjtéshez. Az UNICEF Magyarország számára gyűjtünk, az otthonukat elhagyni kényszerült és konfliktus zónába került ukrajnai családokat támogatjuk az összegyűlt adományból. A Menedzserek Országos Szövetségénél mindenki önzetlenül segít és odaáll egy jó ügy mellé, ha támogatás szükséges. Még a fiatal mentoráltak is sokszor pro bono segítenek.

A Menedzserszövetségtől függetlenül, a magán tapasztalatom és véleményem is szívesen megosztom ezzel a témával kapcsolatban. Igen, vannak olyan cégek, amelyek azért támogatnak egy ügyet, hogy azt marketing eszközként használják, én is találkoztam már ilyen esettel. Ezzel kapcsolatban az én személyes véleményem az, hogy ha bárki bármilyen jó ügyet támogat, szíve joga, hogy felhasználja a kommunikációjában... És mindenképpen hasznosabb, mintha egyáltalán nem segítene, és azt az összeget egy kevésbé fontos célra költené. Véleményem szerint különben ez már egyre kevésbé jellemző. Nagyon jó érzés látni azt a pozitív tendenciát miszerint ma már trend segíteni és minden vállalat és minden vezető kötelességének érzi, hogy egy-egy jó ügy mellé álljon.

- Egy személyes vélemény után jöjjön egy személyes kérdés. Nem csinál titkot a magánéletéből. Őszintén beszél autista fiáról, és kiáll érte, valamint a hasonló sorsú gyermekek érdekeiért. Azt sem rejtette véka alá, hogy két évvel ezelőtt az elsők között volt, aki elkapta a koronavírust. Mindig ilyen nyitott? Mindenkiben megbízik?

- Nincs miért nem megbíznom. Ha az ember nyílt és őszinte, az megtérül, soha nem gondoltam, hogy ebből bármi károm származhat. Bennem mindig segítő szándék van. Az elsők között lettem covidos, közvetlenül a szövetség 2020-as gáláját követően, ahol számomra nagyon fontos emberekkel, köztük idősebb vezetőkkel is találkoztam. Azonnal informáltam mindenkit, e-mailt küldtem, amiben leírtam az összes tünetemet, melyekről akkor még nem sokat lehetett tudni. Elküldtem minden résztvevőnek, aki ott volt a gálán. Köszönőlevelek tömkelege érkezett vissza az őszinteségemet és a korrektségemet méltatva.

A világ legtermészetesebb dolga, hogy anyaként a gyermekeimmel is minden helyzetben őszinte legyek. Bencének, a testvérének Olivérnek is és nekünk is az lenne a legrosszabb, ha nem vállalnánk fel az autizmusban való érintettségét, ha ő nem tudna róla, hogy mitől más. Fontosnak tartottam, hogy egy elfogadó környezetben, azzal a tudattal nőjön fel a testvérével együtt, hogy Ő nem rosszabb, és persze nem is jobb az átlagnál. Pontosabban lehet, hogy valamiben gyengébb, de neki is megvannak az erősségei másokkal szemben. Minden gyermek valamiben különleges, neki is megvan a saját szuperképessége. Igyekszem a szűk környezetét, és amennyire lehetőségem nyílik a tágabb környezetünket is edukálni ezen a téren. Nagyon fontos, hogy őszinték legyünk egymással és a világgal. Egy nagyon kedves történettel hadd zárjam az interjút. Az első Csudibogár Club eseményen Bence 13 évesen minden érkező gyerekhez odament, köszöntötte őket, bemutatkozott, és az első kérdése az volt hozzájuk: Mi a te különlegességed? Nekem ez akkor egy megerősítése volt annak, hogy talán valamit jól csinálunk. A legfontosabb mindenkinek, hogy elfogadják, ne érezze magát kirekesztve a társadalomból. Bencus hatására küldetésem lett az autizmus csodálatos világának megismertetése, a másság elfogadására való érzékenyítés és hiszek abban, hogy a mi pozitív történetünk megosztásával segíthetek másoknak.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Juhász Marianna

1998 óta dolgozik a nyomtatott és az online médiában. Pályafutását egy megyei napilap tudósítójaként kezdte, ezt követően éveken keresztül munkatársa volt több országos gazdasági magazinnak …