Annak ellenére, hogy a téma már évek óta forog előadásokon, szakmai körökben, meetingeken, tanácsadók anyagaiban, legyünk őszinték: valós, a bőrünkön érezhető változások viszonylag lassan épülnek be a mindennapjainkba. Persze az sem könnyíti meg a dolgot, hogy a legtöbb esetben eltérő jelentéssel bír sokunk fejében a kifejezés, arról már nem is beszélve, hogy alkalomadtán hajlamosak vagyunk megfoghatatlan misztikumként kezelni a témát.

Számomra a digitális transzformáció azt jelenti, hogy:
Az adott cég/szervezet elkezdi belekódolni a vállalat DNS-ébe a digitális gondolkodást.

Ha a vállalatunk már rendelkezik online szakemberekkel, vagy digitális divízióval, akkor az első félénk lépések megvannak az úton, de nagyon távol vagyunk továbbra is a fenti megfogalmazástól. Hiszen ez nem csak egy kommunikációs felület, egy értékesítési csatorna, vagy ügyfélszolgálati pont – hanem minden egyes területet érint. A beszerzési és pénzügyi területnek értenie kell, hogy bizony a kattintási vagy megjelenési árakat nem lehet mindenhol a tender folyamatba bele tárgyalni – hiszen ezek kis túlzással percről percre változhatnak. Vagy az IT-nek, hogy a „működik” már nem elég, hanem gyorsnak és stabilnak is kell lennie a rendszernek stb...

Véleményem szerint akkor vagyunk jó úton, ha a cégünkben kis túlzással nem születik meg úgy döntés, hogy ne vizsgálnánk meg, hogy ez digitális aspektusból mit jelent, és ne kellene azt kimondani, hogy ott is működnie kell, vagy akár azt, hogy ott nem kell működnie.

Például:

• Termékfejlesztés esetén alapvető elvárás legyen, hogy a termékünk emberi segítség nélkül is eladható legyen.
• A kommunikációs anyagok éljenek meg akár statikusan képként – különböző álló/fekvő méretekben –, a videó vegye figyelembe a felületi adottságokat, felhasználói szokásokat.
• Ha adattárházat, CRM rendszert fejlesztünk, akkor a digitális térben születő ügyféladatok is kerüljenek be az alapelvárások közé.
• Ne csak a belső működéséhez elengedhetetlen szinthez kössük az IT rendszerek SLA-ját, hanem az online ügyfélkapcsolati pontokhoz is.
• Az online adatokat/statisztikákat építsük be az üzlet életébe – ne csak a digitális divízió dolgozzon vele!

Belekódolni a vállalat vérkeringésébe a digitális működést/gondolkodást egyáltalán nem könnyű dolog, több nehezítő körülmény is akad:

• A vállalatok jelentős része enélkül is tud (még) működni – az elvárások és tervek a jelenlegi működéssel is meg tudnak valósulni.
• Jelentős a szakadék a digitális és nem digitális területen dolgozó kollégák között –sok esetben alapvető generációs különbségek is fellelhetőek, de már az egymás területének ismerete és vagy tisztelete is éket ver a megfelelő közös munkába.
• Úgy kellene végrehajtani a transzformációt, hogy közben a vállalatunk az alapvető működését kiszolgálja – ugyanazzal a létszámmal és kapacitással.
• Nem lehet 100 százalékosan befejezni, hiszen folyamatosan alakul és formálódik még a technológia környezet és a felhasználói szokások is.

A fentieket egyben nézve, a vállalatunk számára ez a transzformáció körülbelül olyan lehet, mintha egy éppen a levegőben lévő Boeinget kellene a gépen lévő személyzetnek átépítenie egy űrrepülővé - úgy hogy amúgy közben az utasok elégedettsége az átépítés alatt nem csökken.

Egyelőre ez a verzió látható a legtöbb vállalat esetében

Ha mégis nekivágunk ennek az útnak, akkor létfontosságú a célok meghatározása, hogy az „átépítéssel” járó frusztrációt minimalizálni lehessen: ha megvan, hogy mit jelent nekünk ez a fogalom, meg kell találni, hogy mit is szeretnénk elérni vele. Itt nagyon sokszor szaladhatunk abba bele, hogy olyan példákat és álmokat kergetünk, ami teljesen irracionális számunkra. Rendszerint egy olyan kívülről látott cég működését áhítjuk, ami alapvetően már a digitális térre jött létre, offline béklyó vagy gyökerek nélkül. Ezek természetesen szolgálhatnak inspirációval, de a teljes mértékű követés gyors zsákutcához vezethet.

Realitás vs elvárás

Sőt szolgálniuk is kell, mert a felhasználók nem veszik figyelembe, hogy honnan jöttünk, mekkora kihívás számunkra a digitális világ, elvárásaikat gond nélkül „fogalmazzák meg”! Ebből az aspektusból nem nyugtathatjuk magunkat, hogy a közvetlen konkurenciánk sincs sokkal előrébb, mert el fognak mosódni a határok, és ha már valaki egy-egy helyen megkapta a számára ideális megoldást, akkor szektortól, vállalattól függetlenül, mindenhol azt fogja keresni.

Véleményem szerint ez lehet majd a felhajtó ereje az átalakulásnak – legalábbis ameddig a vállalatoknak vannak egyéb válaszaik is a tervek, elvárások teljesítésére.

Hogy ne csak én mondjam meg a tutit, ismét megkérdeztem 3 kollégámat, hogy szerintük mit is takar ez a téma – Mit jelent szerinted / számodra a digitális transzformáció? Hogy haladnak ebben a cégek (vagy céged)? És miért úgy ahogy?

Bánki Attila – Vermis tulajdonosa és a Webbyskill.hu alapítója

A digitális transzformáció szót három éve hallottam először, és nem értettem. Mit jelent a digitális transzformáció? Vajon ez megint mi? Egy buzzword? Amikor kiderült, hogy ez pusztán annak a ténynek felismerése és megvalósítása, hogy a vállalatodat „digitálissá” kell tenned, akkor megnyugodtam és nem foglalkoztam vele tovább. Hogy miért?

1. Amikor valaki nem lép ki a digitális térbe, akkor az ahhoz hasonló, mikor egy vállalat semmiképpen sem szeretne részt venni az új világ meghódításában, merthogy „izé”. Az izé helyére bármit betehettek… Egy olyan világban, ahol a lakosság ébren töltött idejének 15%-át az online térben tölti, ott nem kell magyarázni semmit. Olyan ez, mint a világűr meghódítása. „Jack már ott van? Ühüm. És mi? Majd egy-másfél év múlva. Tudod, hogy megy ez nálunk… Mire ez Károlyékon átmegy… (sóhaj)”

2. Digitálissá válni könnyű, mert hasznos. Vannak dolgok, amiket digitális úton megtenni könnyebb, gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb vagy relevánsabb, mint személyesen vagy papír alapon. Ezt ezen a világon nagyjából mindenki tudja; legfeljebb nem lépi meg. Mert drága, bonyolult, sokáig tart, nem értünk hozzá, és mert, hogy „izé”. Ide ugye bármit be lehet írni. Persze a „nem átalakulás” okai nagyon is hihetőek, valósak, még csak azt sem állítom, hogy nem igazak. Itt idéznem Charles Darwint, aki állítólag a következőket mondta: „Nem a legerősebb fajok fognak túlélni, de nem is a legintelligensebbek. Hanem azok, akik legjobban tudnak alkalmazkodni a változáshoz”.

3. Mi digitálisok vagyunk – amennyiben tényleg létezik ez a szó – és úgy lettünk azok, hogy észre sem vettük. Hét éve kezdődött a folyamat a vállalati felhő bevezetésével. Két nap volt; de mi csak húszan vagyunk és online ügynökségként, ez nem volt nagy kihívás. A következő lépés a home office/remote office bevezetése volt. Ezzel már küzdöttünk, de nem a technológia miatt, hanem a fejünkben lévő gátak miatt. Utána jöttek a célszoftverek. Cloud based collaboration management – ez nagyon nagy kihívás volt –, majdnem három évünk ment rá. A time tracking rendszer, ha lehet még tovább tartott és még nem ért véget. „Hallo? Itt vagy? Nem? Hallasz? Igen? Nem? Miért nem? Te is hallasz? Jó. Feri itt van? Nincs. De igen. #sziaferi #kezdhetjük? #holaferi?” IP/VOIP telekommunikáció, konferencia beszélgetések napi rutin, de meg kellett tanulni jól használni.

4. De… Ismeritek az egyszeri amerikai kórház történetét, aki 55 000 USD-t fizetett Bitconban egy hackercsoportnak, mert az le-enkriptálta a teljes online archívumot? Én azt gondolom, hogy digitális lét ide; digitális lét oda, ami fontos, azt kiprinteljük. Kétoldalasan. Eco módban. Lefűzzük. Iktatjuk. Őrizzük. A legtöbb magánszemély és vállalat digitálisan „transzformálódott” manifesztációja olyan, mint az egyszeri ház, aminek tűzbiztos, vasalt biztonsági ajtaja van, de ki van nyitva az összes ablaka és a kutya be van zárva a garázsba, de még egy láncot is kapott.

„Hol a file? Milyen file? Tegnap még itt volt. A szerveren. Hol a szerver? Nem látod? Nem. És te? Én sem. Akkor most mi lesz?” ¯\_(ツ)_/¯

Szerintem a digitális transzformáció nem egy lépés, hanem az a mindennapi rutin, amikor folyamatosan adaptálódsz a változásokhoz és a hangsúly a „folyamatosan” szavunkon van.

Fazekas László - Head of Marketing, Games for Business

Ha egy mondatban kéne megfogalmaznom, akkor alapvetően számomra a digitális transzformáció azt jelenti, hogy a technológiai fejlődés adta lehetőségekből próbáljuk a legtöbbet és a legjobbat kihozni. Ez történhet üzleti oldalról, vállalatunk és annak dolgozói, valamint ügyfelei számára, és történhet általánosabb oldalról is, országunk, városunk és annak lakói számára.

De nézzük egy kicsit részletesebben a vállalati oldalt és hogy ott mit értek digitális transzformáció alatt.

A vállalat egészének átalakítása egy olyan szemléletmódra, ahol a digitális megoldások a vállalat különböző céljainak minél magasabb szintű megvalósítása érdekében vannak beépítve és használva. Azt gondolom, hogy ezt hatékonyan úgy lehet csinálni, ha a vállalat stratégiai szintre emeli ilyen irányú terveit és annak megfelelően rendel mellé erőforrásokat és időt is.

Természetesen az is jó irány, és jóval elterjedtebb példa, ha már kisebb projectekben, vagy területeken megjelenik a digitalizáció. Például anno a Müpánál volt egy olyan projektem, amikor a házbejárást (amikor az épület és annak különböző részei és érdekességei kerülnek bemutatásra) akartuk megújítani. A cél az volt, hogy kicsit különlegesebb legyen és megoldja a kulturális intézmények állandó problémáját, miszerint egy üres terem nem túl izgalmas egy turista számára, viszont, ha látná milyen egy előadás alkalmával, akkor hamarabb vásárolna jegyet az ittléte idejére. Erre jött létre megoldásként anno a „Teremről Teremre” szolgáltatás, ahol VR szemüvegeken keresztül, valódi koncertélményben lehet része az érdeklődőknek. A szolgáltatás azóta is fut. Ez egy digitális transzformációs project volt, ami valós üzleti problémára adott a technológia segítségével egy választ, egy megoldást.

A nap végén a lényeg (akár egész vállalatra, akár annak részeire nézzük), hogy a digitalizáció hozzon létre valamilyen hozzáadott értéket. Segítsen leegyszerűsíteni feladatokat, javítson a folyamatok hatékonyságán, tegye lehetővé az adatok gyorsabb elérését és kielemezését, derítsen fényt nem ismert insightokra és adjon lehetőséget új megoldásokra, segítse az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálását, juttassa valamilyen piaci előnyhöz a vállalatot, segítsen feltárni előre nem látható problémákat stb. Ilyen és ehhez hasonló eredményeket kell jelentenie és produkálnia. Ha ez megvalósul, akkor lesz értelme.

Az utóbbi időben munkám során a Games for Businessnél, az egyik speciális termékünk kapcsán, ennek a témának leginkább az egyik alap problémájával találkozom (függetlenül attól, hogy multiról vagy kkv-ról beszélünk). A megoldandó feladat, hogy a munkavállalók ne kötelező rossznak és nyűgnek érezzék a digitáils transzformációt. Nem szabad elfelejteni, hogy ez nem csak technológiai, hanem szemléletbeli és céges kultúrát érintő változás is. A digitalizációt úgy lehet jól kezelni, hogy a cég dolgozói bevonásra kerülnek egy megfelelően felépített képzés/oktatás által. Így jóval alacsonyabb ellenállást fognak tanusítani a vezetés digitális transzformációs elképzeléseivel szemben. A digitális transzformáció sok esetben egyrészt a project nem megfelelő kezelése miatt, másrészt pedig a munkavállalók nem megfelelő bevonása, informálásának hiánya miatt bukik el.

A digitális transzformáció nem könnyű. Inkább nehéz. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek sikerül. Sőt, biztos, hogy nem. Ha annyira könnyű lenne, akkor már mindenkinek sikerült volna elindulni ezen az úton. Hiszem, hogy a digitális transzformációban csak indulási pont van. Megérkezés nincsen. Ha azt gondolod már túl vagy rajta, akkor csak abban lehetsz biztos, hogy hamarosan eljön a pillanat, amikor már megint lemaradtál és kezdheted újra.

Grosz Judit - Digital and Business Development Director, RTL Magyarország

Legelőször azt érdemes tisztázni, hogy digitalizálásról vagy inkább digitális átalakulásról beszélünk! Míg az előbbi a meglévő folyamatokat egy új csatornán használja addig az utóbbi már paradigmaváltást jelent, ahol az egész vállalat rendszere, akár a termék vagy szolgáltatás is átalakul. A digitális átalakulásra azonban nem célként, hanem egy eszközként tekintünk ahhoz, hogy az alábbi területeken folyamatosan javulni tudjunk: Mit tudunk az ügyfeleinkről, az RTL esetében a nézőkről? A technológia adta lehetőségekkel, a rendelkezésünkre álló egyre több információval tovább tudjuk elemezni a nézői csoportokat és ennek eredményeképpen a megfelelő módon tudjuk fejleszteni a tartalmakat.

Mennyire hatékonyan dolgozunk a mindennapokban, kihasználjuk-e a technológia adta lehetőségeket? Köztudott, hogy mindenhol problémát okoz ma a munkaerőhiány, így cél a folyamatainkat úgy alakítani, hogy munkatársaink adminisztratív, monoton feladatait kiváltsuk és ők a lehető legkreatívabb és hatékonyabb munkát tudják végezni.

És végül, de nem utolsó sorban a technológia lehetőséget kínál nekünk arra, hogy továbbfejlesszük a termék, vagy szolgáltatás portfoliónkat: Erre a legtökéletesebb példa a megújult és rendkívül eredményesen működő RTLMost! platform.

Az RTLMost! a legelső magyarországi VOD platformként indult el, 2009-ben, azaz pontosan 10 éve, alig pár évvel azután, hogy a nemzetközi piacon megjelent a Netflix és az Amazon video on demand szolgáltatása. Ez önmagáért beszél, mi valóban egy innovatív vállalat vagyunk, hiszünk abban, hogy a media csak úgy tud megfelelni a változó világnak, ha innoválunk és komplex technológiai megoldásokban gondolkodunk.

Egyrészt a televíziónézési trendek változnak, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell. Ma már sokan fogyasztanak tévés tartalmat akkor is, ha éppen nem a tévé képernyője előtt ülnek. Számukra biztosítanunk kell a megfelelő digitális tartalmat és egy kiválóan működő platformot. Másrészt a hirdetési piac is megváltozott, a digitális hirdetés felnőtté vált, mi pedig óriás növekedési lehetőséget látunk a videós hirdetésekben. Köztudott, hogy a videós hirdetés és az online video a legjobb „storytelling” eszköz. Mi számos innovatív megoldást kínálunk erre, ami iránt már most komoly érdeklődés mutatkozik hirdetői oldalról.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!