Zsarnokból vesztes - a férfikép változása

Zsarnokból vesztes - a férfikép változása
Szerencsésnek tartom magam, hogy egy olyan korban élhetek, ahol a szabadság, tolerancia és elfogadás alapérték. Az esélyegyenlőséget és véleményalkotás szabadságát ma már elidegeníthetetlen jogként kezeljük női és férfi oldalon egyaránt. Azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogyan is jutottunk el idáig.

Ugyanis a dominancia az emberi működés alapvető része. A természet – erősebb uralkodik a gyengén – rendszere, évmilliókon keresztül szolgálta túlélésünket. Az agresszió, és rivalizáció a férfi szerep része volt, hogy így védelmezze a gyermekéről gondoskodó nőt.

Értéktelen és veszélyes férfiasság

A biologiai evolúción túllépve, a természet léptékével mérve villámgyors tudatfejlődést követően ez a működés mára szükségtelenné vált. A kapcsolódás, kommunikáció, és együttműködés korában, mikor a robotika és automatizáció az ipart is forradalmasítja, a domináns férfi tulajdonságok értéktelenné, mi több veszélyessé váltak.

Ezzel együtt a klasszikus feminin viselkedés, mint érzékenység, empátia vagy gondoskodás, felértékelődtek, szerepük előtérbe került. A női identitás erősödő, függetlenedő folyamata, a patriarchális rendszer lebomlását okozta, és egy tanácstalan, férfi generációt hagyott maga után.

Kitaszítás és megvetés

Férfit a társadalom egyrészt kitaszítja, agresszív és autoriter viselkedése miatt, másrészt megveti, mert az érzékenyedő, vágyait megtapasztaló férfi elvesztette domináns identitását. A nemi előítélet, mit korábban exkluzívan a nőkkel szembeni bánásmódnak gondoltuk, elérte a férfit is.

Ennek hatására a férfiak ma nagyobb érzelmi biztonságot találnak azonos nemű barátokkal (bromance), mint romantikus kapcsolatban. A homoszexualitás megbélyegzése nélkül alakíthatnak ki mély barátságokat, és szégyen nélkül fejezhetik ki magukat egymásnak. Az utóbbi években férficsoportok, támogató körök, maszkulinitást erősítő foglalkozások tucatjai kaptak szárba.

A felelősségvállalás kora

Ezek fontos folyamatok, viszont a kiváltó okkal is szembe kell nézni. Magányos anyák, megalázott lányok és bántalmazott feleségek végtelen sora követeli elégtételét, és generációkra visszamenőleg számoltatnak el a kegyetlen bánásmódért. Azért mert egy elavult rendszerbe születtünk és mi is részesei, kiszolgálói voltunk. A felelősségvállalás kora most ez, és ha mi nem állunk fel, akkor majd fiainknak kell megtenni helyettünk. A tagadás itt már nem segít, csakis ha elfogadjuk és vállaljuk az ide vezető utat. Ölnünk kellett, hogy túléljünk, most pedig gyógyítani, hogy fennmaradjunk. Jóvátenni a hibákat és megbocsátást kérni. Megtalálni önmagunkban egy új, egyensúlyra törekvő erőt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szabó Gergely Zoltán

Több mint 15 éve foglalkozok kommunikációval és vezetéssel. Producerként célorientált technikákat használtam, hogy a szakemberek támogatásával segítsem a projektek sikerességét. Az évek alatt mindez …